Magyarország az utóbbi években folytatott viták ellenére továbbra is Európa-barát ország - mondta hétfőn Berlinben Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a német fővárosban kezdődött Európa-hét egyik pódiumbeszélgetésén.
A május 9-ei Európa-napot felvezető berlini rendezvénysorozatnak a magyar nagykövetségen tartott eseményén Szalay-Bobrovniczky Vince kiemelte, hogy az Európai Unió további fejlődésében a gazdaság a legfontosabb, a magyarországi folyamatok pedig igen kedvezőek, hiszen uniós összevetésben kiugró ütemben bővül a gazdaság, csökken a munkanélküliség és az államadósság, és stabilan az uniós határérték alatt van az államháztartás hiánya.
A magyar lakosság uniós elkötelezettsége is "jó alapot" biztosít az integráció előmozdításához - tette hozzá, kifejtve, hogy Magyarország körül az utóbbi években számos vita zajlott az uniós színtéren, és ezek többnyire "szükségtelenek" voltak, "nem a valódi problémákról" szóltak, de ennek ellenére nem változtatták meg a lakosság pozitív viszonyulását az EU-hoz.
A helyettes államtitkár rámutatott, hogy Magyarország az uniós csatlakozással szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy belép az euróövezetbe is. Ez a magyar gazdaság helyzetét és fejlődési kilátásait tekintve kivitelezhetőnek látszik, de az euróövezet a jelenlegi állapotában "nem feltétlenül vonzó" a valutaunión kívüli EU-tagoknak, és az elhúzódó görög államadósság-válság "nehezebbé teszi az azonosulást" a belépés menetrendjét, időpontját még mérlegelő országok számára.
A nagyjából 60 fős közönség - köztük diplomaták és kutatók - előtt tartott pódiumbeszélgetés német résztvevője, Peter Ptassek, a német külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy az EU napirendjén évtizedekig a bővítés állt a legfőbb helyen, és a folyamat sikeresen haladt is előre, az utóbbi években viszont az integráció elmélyítése került előtérbe, és ez a 28 tagúvá bővült közösségben már jóval összetettebb feladat, mint az EU korábbi korszakaiban.
Ráadásul az EU az Egyesült Államokkal kialakítandó szabadkereskedelmi övezet ügyétől az energiabiztonság garantálásáig egy sor olyan kérdéssel szembesül, amelyek "nagyobbak, mint az eddig talált válaszaink" - mondta Peter Ptassek.
Május 9-ét az egész kontinensen Európa-napként ünnepelik, ezen a napon minden évben arra emlékeznek, hogy Robert Schuman francia külügyminiszter 1950. május 9-én Párizsban új európai politikai és gazdasági együttműködést vázolt fel, és ez a javaslat alapozta meg az Európai Uniót.
Szalay-Bobrovniczky Vince az MTI-nek elmondta, hogy berlini látogatásán külön megbeszélést is folytatott Peter Ptassekkel, akit tájékoztatta egyebek között az EU-t érintő migrációs folyamatokkal kapcsolatos kormányzati álláspontról. Német partnerének hangsúlyozta, komoly kihívás, hogy Svédország után Magyarországra érkezik a legtöbb menedékkérő az egész EU-ban. A bevándorlásról és a menekültekről szóló nemzeti konzultáció kapcsán rámutatott, hogy a tavalyi választások előtt nem volt mód vitát folytatni a kérdésről, mert az nem volt annyira aktuális, mint jelenleg. A konzultáció célja az, hogy politikai legitimációt biztosítson a kormány tevékenységéhez.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy az EU-ba érkező menedékkérőket egy kötelező kvóta alapján kellene elosztani a tagországok között, a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az elképzelés súlyos kérdéseket vet fel, akár a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszert is ellehetetlenítheti, ezért az elfogadhatatlan a magyar kormány számára.
Szalay-Bobrovniczky Vince tárgyalást folytatott Claudia Dörr-Voß-szal, a német gazdasági és energiaügyi minisztérium uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárával is, egyebek mellett az Európai Bizottság (EB) hamarosan bemutatandó iránymutatásáról, amely a digitális gazdaság fejlesztéséről szól. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy elkezdődött a 2020-ig tartó nemzeti digitális fejlesztési program, a visegrádi négyek és Románia pedig közös állásfoglalást fogadott el, amelynek kiindulópontja, hogy az egységes uniós digitális piac jelentősen hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez.
Tárgyaltak az EB elnöke, Jean-Claude Juncker nevével fémjelzett beruházásösztönző programról is, amely több mint 300 milliárd euró beruházási célú megmozgatását irányozza elő.
A Juncker-programmal kapcsolatban a magyar álláspont legfőbb eleme az, hogy az EB új beruházásösztönző terve nem mehet a felzárkózást elősegítő kohéziós politika rovására, és mindenekelőtt az energiabiztonságot szolgáló beruházásokra kellene fordítani a pénzt - ismertette a Miniszterelnökség helyettes államtitkára.
(MTI)