Schmitt Pál Péter helyettes államtitkár az Európai Ügyek Bizottsága ülésén kijelentette: a leköszönő uniós intézmények az EP-választásokig megpróbálnak beleszólni az EU jövőjét meghatározó kérdésekbe, ezért tovább nőhet a politikai nyomás a bevándorlást ellenző kormányokon.

A jelenlegi időszak legnagyobb kihívása az Európai Unióban a migráció, az Egyesült Királyság kilépése, a 2020 utáni többéves pénzügyi keret tárgyalásainak folytatása, valamint az intézményi ciklusváltás lebonyolítása a május végi EP-választásokat követően – fogalmazott a Miniszterelnökség európai uniós ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette:  Magyarország álláspontja az, hogy nem a kifutó, jelenlegi uniós intézményekkel kell megegyezni az EU jövőjét érintő stratégiai kérdésekről, hanem a májusi voksolást követően felálló új intézményekkel.

Fotó: Országgyűlési Sajtóiroda

Schmitt Pál Péter elmondta: a magyar kormány üdvözli, hogy a román uniós elnökség a kohéziót kiemelt fontosságú területként kezeli, amely a kohéziós politika jelentőségét és az Unió 27 tagállamának egységét is kifejezi. A fő politikai törésvonal Európában ma nem Kelet és Nyugat között érzékelhető, hanem a migráció kérdésére adott válaszok nem egyeznek meg – mondta. Magyarország ezért azt kérte a román uniós elnökségtől, hogy legyen nyitott a tömeges bevándorlást elutasító tagállamok szempontjaira, és mind az elnökségi félév során, mind a május 9-én, Nagyszebenben megrendezésre kerülő csúcstalálkozón azokra a kérdésekre összpontosítson, amelyekben egyetértés van, mint a határvédelem – tette hozzá.

A következő hétéves uniós költségvetés ügyben a helyettes államtitkár aláhúzta: Magyarország nem tudja támogatni, hogy a közös költségvetésből valósítanák meg az Európába érkező bevándorlók integrációját és a migráció menedzselését, miközben a kohéziós támogatások megvágásával a szegényebb régiók és végső soron az európai emberek kevesebb uniós forráshoz jutnának.

Kiemelte: a kormány rendezett Brexitben érdekelt, de felkészült egy esetleges megállapodás nélküli brit kilépésre is. A kint élő magyar állampolgárok bármely forgatókönyv esetén megtarthatják szerzett jogaikat, a nemzeti érdek szempontjából legfontosabb tárgyalási cél ezzel teljesül – mondta.

Az Európai Ügyek Bizottsága ülésének napirendjén Románia uniós elnökségi programja, az EU féléves politikai menetrendje, valamint a Brexit szerepelt.

(Miniszterelnökség)