A 2017-es költségvetési tervezet mindenkinek biztosít egy lépést előre, s lesz, aki számára nagy lépésre nyílik lehetőség - fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 46. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Lázár János megerősítette, hogy az adócsökkentés és az otthonteremtés költségvetését nyújtják be a parlamentnek május elején, a büdzsét június 10-e körül fogadhatja el a Ház.
A gazdasági stabilitás lehetőséget ad arra, hogy egységesen 15 százalék maradjon a személyi jövedelemadó és arra is, hogy a legfontosabb élelmiszerek esetében "rezsicsökkentés" kezdődjön - hangoztatta, kifejtve: a tej, a tojás és a baromfi áfakulcsának 5 százalékra csökkentése a nyugdíjasoknak és a legszegényebbeknek jelent segítséget. A három termékkör esetében az áfa mérséklése 100 milliárd forintot tesz ki. A tárcavezető ezen élelmiszerek áfakulcsának csökkentését és a szintén 100 milliárd forint értékű otthonteremtési támogatásokat azzal magyarázta, hogy sikerült stabilizálni az állam gazdasági helyzetét, és ma már több a bevétel, mint a kiadás. Magyarország visszafizette az unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé fennállt hatalmas tartozását, ami 2008-ban az államcsődtől mentette meg - hangoztatta.
Beszámolt arról is, hogy az éttermi szolgáltatások áfakulcsa 27-ről 18 százalékra csökken, ami 20 milliárd forintos különbözet, s ennél némileg kevesebb az az összeg, amivel az internet-szolgáltatásoknál tervezett, azonos mértékű csökkentés jár.
A Miniszterelnökség vezetője kiemelte azt is, hogy 2017-ben tovább nő a pedagógusok, a rendőrök, katonák és az állami tisztviselői kar bére, illetve önálló életpályamodellt alakítanak ki a mentőszolgálat és az adóhivatal dolgozói számára. Döntöttek arról is, hogy 100 milliárd forint értékben külön alapot hoznak létre egészségügyi fejlesztésekre, amely szolgálhat béremelésre is. A forrásról egyeztetést kezdeményeznek az ágazattal, a kialakult álláspontot pedig tiszteletben tartja a kormány - tette hozzá.
Lázár János fontosnak nevezte a közfoglalkoztatás és a munkahelyvédelmi akcióterv folytatását, továbbá a bürokráciacsökkentést és jelezte, hogy a jövő évi büdzsében már a Modern városok program elemei is megjelennek.
Lehetőség nyílik az államadósság csökkentésére azzal, hogy a rendszerváltás óta először nullás lesz a költségvetés - mondta. Közölte, azt javasolják az Országgyűlésnek, hogy külön vitassa meg a működési és a fejlesztési fejezeteket és előbbiben ne engedjen hiányt, azaz hitelt csak fejlesztésekhez lehessen felvenni.
Az államadósság csökkenéséhez legfeljebb 2,5 százalékos deficit lehet a fejlesztési oldalon, itt a kormány 2,4-gyel tervez, ezzel egyidejűleg pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Az inflációt 1 százalék alattira - mint egy későbbi kérdésre elmondta, 0,7 és 0,9 százalék közé - tervezik, a munkanélküliségi rátának pedig közelebb kell lennie a 6 százalékhoz, mint a 7-hez.
Lázár János kérdésre azt is leszögezte: adóemeléssel nem számolnak, a jövedéki adók esetében sem.
Kitért arra, hogy az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat jelentésében kiegyensúlyozottnak írta le a magyar költségvetési és pénzügyi ellenőrzési rendszert, amikor a 2014-es és 2015-ös adatokat vizsgálta. Hozzátette: tíz kiadási funkcióból hét területen, például az oktatás területén többet költ Magyarország, mint az uniós átlag.
A tárcavezető azt mondta, az átlagnál kevesebbet költünk védelmi kiadásokra, ezért 2017-ben jelentősen nőnek a honvédelemre fordított pénzek. Ugyancsak elmarad az átlagtól az egészségügyi kassza, amin szintén változtat a kormány - jelezte.
Az Eurostat adatait értékelve elmondta: Magyarországon a szociális kiadások a teljes büdzsé 30 százalékát teszik ki, ez az arány az EU-ban az egyik legmagasabb. Kérdésre szólt arról is, nem adóztatják meg a lakáskiadást, a kormány nem támogatja az elképzelést.
Az illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazás a NATO- és az uniós tagságról döntőkkel azonos súlyú
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az illegális bevándorlással kapcsolatban a kormány által kezdeményezett népszavazás olyan súlyú, mint a Magyarország NATO- és európai uniós tagságáról döntő referendumok voltak.
Lázár János úgy értékelte: az Európai Bizottság (EB) bürokráciával, a magyar kormány demokráciával szeretné megoldani a problémát.
A miniszter szerint az EB közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kötelező kvótát is tartalmazó javaslata a baj, a terrorveszély szétosztását jelenti Európában, illetve azt is meghatározná Brüsszel, kik éljenek Magyarországon. Nem a politikai menekülteket, hanem a problémát osztanák szét, hiszen másfélmillió ember van Európában, akinek nem ellenőrizték a belépését - magyarázta.
A politikus szerint ezen emberek között lehetnek sokan olyanok, akik elkötelezett tagjai és hívei terrorista mozgalmaknak.
Lázár János hangsúlyozta, az az egyik legfontosabb - az ország szuverenitását érintő - kérdés, ki éljen az ország területén, ezért erről a végső szót a népnek kell kimondania.
Elmondta: Magyarország szerint nem új bevándorlási rendszerre, hanem új Európa-védelmi rendszerre, egy új schengeni védelmi és határellenőrzési rendszerre van szüksége a kontinensnek. Megjegyezte, erről próbálják meggyőzni a visegrádi országokat és az európai országok vezetőit még a májusi európai tanácsi csúcs előtt.
A kormány a Kúria döntésére vár a kvótáról kezdeményezett népszavazással kapcsolatban
Értékelése szerint az EB "úthenger módjára akarja átvinni" javaslatát, és most Orbán Viktor az az ember, aki ezt próbálja megállítani politikai szövetségeseket keresve hozzá. Jelezte, hogy várják a Kúria döntését a kormány népszavazási kezdeményezésével kapcsolatban.
Lázár János beszámolt arról, hogy két egyeztetés is folyik a parlamenti pártokkal "Magyarország megvédése érdekében". A terrorellenes akciótervről folytatott egyeztetések jól haladnak - folytatta - , jelenleg a szakértői megbeszélések zajlanak 23 törvény módosításáról. Kifejtette: a kormány befogadta a büntető törvénykönyv módosítására, a védelmi beszerzésekre és a titkos információgyűjtésre vonatkozó ellenzéki javaslatokat, és jó néhány javaslat van, amelyet készek mérlegelni. Hozzátette: az MSZP nélkül négypárti egyeztetés folyik az alaptörvény és a honvédelmi törvény módosításáról, arról, hogy miként vethető be a honvédség bevándorlási krízisben.
Kitért arra, hogy Magyarország 4,6 milliárd forinttal járul hozzá a Törökországnak nyújtott uniós támogatáshoz.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány perben áll az Európai Bizottsággal, a perbe - Magyarország mellett - Lengyelország beavatkozott. Magyarország, Szlovákia és Lengyelország együtt harcol a betelepítési kvóta ellen - hangoztatta. Hozzátette: Magyarországgal szemben áll a perben az EB-n kívül Németország, Görögország, Svédország, Luxemburg, Olaszország, Franciaország és Belgium.
A Jobbik alaptörvény-módosítási javaslatára reagálva Lázár János megismételte az általa elmondottakat: olyan fajsúlyos kérdésről van szó, mint a NATO- vagy az EU-csatlakozás, ebben a kérdésben a népnek kell dönteni. Ha döntött, utána megvizsgálhatják annak a lehetőségét, hogy az alaptörvényt miként kell módosítani - közölte.
Indul a földárverések harmadik köre
Májusban elindul a földárverések harmadik, egyben utolsó köre - közölte Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy egy hónapig lesznek árverések, a feltételek nem változnak, ár- vagy területcsökkenés nem lesz.
Beszámolt arról, hogy az eddigi árverésekből 240 milliárd forint bevétele származik az államnak. Mintegy 10 ezer gazda vásárolt földet, de közülük csak tíznek a neve forog közszájon - jegyezte meg. Hozzátette: az értékesítések elérték társadalmi céljukat, minden gazda előtt megnyitották a lehetőséget.
Aki aláírja a szocialisták népszavazási kezdeményezését, a saját adatait kockáztatja
A miniszter több kérdést is kapott a vasárnapi boltzárral kapcsolatos parlamenti döntésről. Megismételte, hogy hibás döntésnek tartja, és a miniszterelnök kérésére nem vett részt a szavazáson, távolmaradása nem szavazatot jelent. Elmondta, hogy nem vett részt olyan megbeszélésén, ahol az került volna szóba, hogy elveszíti posztját az a miniszter, aki nemmel szavaz.
Hangsúlyozta, álláspontja megegyezik Kövér László házelnökével. Lázár János szerint a vasárnapnak mindenki számára munkaszüneti napnak kellene lennie, és amikor két évvel ezelőtt ehhez a döntéshez meg tudták nyerni a parlamenti többséget, nagy győzelmet arattak. Hozzátette: a döntés visszavonását politikai pályafutása egyik vereségének tartja. "Inkább vagyok elvi konzervatív, mint elvtelen pragmatista" - fogalmazott.
Élesen bírálta az MSZP-t az ügyben képviselt álláspontja miatt, úgy fogalmazott: az MSZP megteremtette annak a feltételeit, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Aki aláírja a szocialisták népszavazási kezdeményezését, a saját adatait kockáztatja - közölte.
Lázár János a százszázalékos bérpótlékra vonatkozó kérdésre azt mondta, a munkaadóknak és a munkavállalóknak kell megegyezniük egymással, a kormány akkor szólhat ebbe bele, ha a felek kérik, mert ez a magángazdaság kérdése.
Egy kérdésre beszélt arról is, hogy a vasárnapi boltzárral és az illegális bevándorlással kapcsolatos népszavazás egy napon lett volna. A miniszter szerint a kormány által kezdeményezett népszavazás nyár végén, ősszel lehet.
Sikerült rendezni az aszfaltügyet
Lázár János beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök akciótervet kért minden minisztertől az uniós pénzekből megvalósuló állami projektek felgyorsítására. Kifejtette, hogy 710 kiemelt állami projekt késésben van, ez 3500 milliárd forint kifizetést érint.
Elmondta azt is, hogy tárgyalással sikerült rendezni az aszfaltügyet az Európai Bizottsággal. Ebben Magyarországot 200 milliárd forintos korrekció fenyegette, ez az egyezség értelmében legfeljebb 45-50 milliárd forint lesz, azonban szavai szerint nem jelent nettó veszteséget, mert a keretből jóváírható.
A Political Capital a 2010 előtti kormány kifizetőhelye volt
Kérdezték azzal kapcsolatban, hogy a Századvég egy tanulmányában nem javasolta stadionok építését a kormánynak. Lázár János úgy válaszolt: nem a Századvég kormányozza az országot, hanem Orbán Viktor kormánya. A kabinet úgy gondolja, a sport, a mozgás rendkívül fontos, amelynek a feltételeit biztosítani kell - magyarázta.
A minisztert megkérdezték a Political Capital tanulmányairól is, amelyek az előző kormány idején készültek a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal számára. Azt felelte: nagyságrendi különbségek vannak, a szocialisták 27 milliárd forintért kértek tanácsokat, és noha az volna a fair, méltányos és igazságos, hogy a 2010 előtti tanulmányok is nyilvánosságra kerüljenek, azok nincsenek meg. Értékelése szerint a Political Capital egy politikai kifizetőhely volt, s nyilvánvalónak nevezte, hogy a szervezet "is egy fiktív megrendelés keretében a politikai lojalitásért kapott egy csomó pénzt".
A Miniszterelnökség vezetője a tájékoztatón ismertette, hogy az erre vonatkozó jogszabály tavaly júniusi elfogadása óta 56 675 hadiözvegy vagy hadiárva jelentkezett hadigondozotti ellátásra, közülük mintegy 1500-an nem Magyarország jelenlegi területén élnek. Az ellátást 48 ezren már meg is kapták.
Lázár János azt is közölte: a Felvidéken megnyitják a lehetőségét annak, hogy - a kettős állampolgárságra vonatkozó szlovák álláspont miatt - magyar igazolvánnyal is lehessen hadigondozotti ellátást kérni.
Lázár Jánost kérdezték arról is, hogy az amerikai külügyminisztérium emberi jogokkal foglalkozó világjelentésében bírálta a magyarországi helyzetet. A tárcavezető szerint a jelentés a bevándorlási helyzetet értékelte és nem általában a demokrácia hazai kérdését minősíti. Felvetette, hogy a jelentés szerint Németországban erősödött a demokrácia azzal, hogy kontroll nélkül beengedték a bevándorlókat, míg Magyarországon gyengült amiatt, hogy az ország megvédte magát. Ezzel Magyarország nem ért egyet - szögezte le.
A minisztert faggatták arról is, hogy éri-e szankció a tüntető pedagógusokat. Elmondta, hogy a kormánynak semmi köze ahhoz, hogy munkaidőn kívül mit tesznek az érintettek, de a munkaidő alatt törvény rögzíti a munkabeszüntetés kereteit, és ha ezt figyelmen kívül hagyják, akkor szankcióval kell szembenézniük. A gyerekek és a szülők érdekeivel magyarázta, hogy a szolgáltatást biztosítani kell.
Kitért arra, hogy várhatóan a héten benyújtja az állami tisztviselőkről szóló törvényt, valamint a kormánytól felhatalmazást kapott a településképi törvény benyújtására. Utóbbiról azt mondta, a helyben jellegzetes építészeti szokások törvényi kereteit határozza meg. Mint mondta, minden magyar önkormányzatnak rendeletet kell hoznia arról, milyen legyen a településkép, amelynek betartása minden építész számára kötelező lesz akár egy 300 négyzetméteresnél kisebb építkezés bejelentésekor is.
Szólt arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma március 30-án kézbesítette a fizetési felszólítást az Országos Roma Önkormányzatnak, amelynek 30 napja van, hogy visszafizesse az 1,6 milliárd forintot.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)