A Stop Soros törvénycsomag elfogadása után büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz a törvénytelen bevándorlás szervezése - közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, az új kabinet megalakulása után tartott első kormányinfón.
Kifejtette: a kormány első érdemi ülésén megtárgyalta a Stop Soros törvénycsomagot, valamint a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosítási javaslatot, amelyek - a Stop Soros esetében a módosított új előterjesztés - jövő héten kerülhetnek az Országgyűlés elé, tárgyalásuk pedig az azt követő héten kezdődhet a parlamentben. Erre kaptak felhatalmazást a választáson - jelezte, úgy fogalmazva: szeretnék megóvni Magyarországot a bevándorlástól és annak szervezőitől.
A kedden benyújtandó Stop Soros törvénycsomagról elmondta: a Belügyminisztérium előterjesztésében módosul a rendőrségi törvény, a büntető törvénykönyv, a menedékjogi, az államhatárról szóló és a szabálysértési törvény. Rögzítik, hogy a törvénytelen bevándorlás szervezése illegális cselekmény, létrejön egy ilyen Btk.-tényállás.
A Velencei Bizottság véleményét firtató kérdésre jelezte: a bizottság küldöttsége Budapesten tartózkodik, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára találkozik velük.
Az illegális bevándorlást támogató szervezetekre vonatkozó, korábban tervezett illetékfizetési kötelezettség ügyében a tárcavezető azt mondta: miután a törvényjavaslat szigorodik, és az illegális bevándorlás szervezése, finanszírozása büntetendő lesz a Btk. szerint, semmilyen további illetékfizetésre nincs szükség.
Az alkotmánymódosítási javaslattal kapcsolatban Gulyás Gergely közölte: az Igazságügyi Minisztérium javaslatában egyértelművé teszik, hogy Magyarország csak első biztonságos országként hajlandó menedékjogot biztosítani, vagyis az üldözöttségnek közvetlennek kell lennie. Megjegyezte, hogy ebben a kérdésben vitában állnak az EU-val, amely egyfajta univerzális jogként tekint a menedékjogra.
Kérdésre kifejtette: azt mindenkinek lehetősége lesz bizonyítani, hogy azokban az országokban, amelyeken keresztülhaladt, benyújtott menedékjogi kérelmet, de azt tisztességtelen eljárásban elutasították, illetve hogy ott is üldöztetésnek volt kitéve. Szerbiával kapcsolatban a kormány álláspontja az, hogy nemcsak az uniós tagállamok, hanem a tagjelöltek is biztonságos államnak minősülnek - közölte.
Emellett az alkotmánymódosítás tartalmazza majd az önálló közigazgatási bíráskodás létrehozását. A tervek szerint a legfelsőbb közigazgatási bíróság létrejöttével a Kúriával egy szinten egy másik legfőbb jogorvoslati fórum alakul meg - ismertette a miniszter, hangsúlyozva, hogy ez a bírósági szervezeti rendszert nem érinti. A lépés azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatásnak önálló legfelsőbb bírósága legyen - magyarázta, hozzátéve, hogy a kormány szerint az európai gyakorlat és a magyar jogtörténet is indokolja ezt.
"Távolságtartással, de figyelemmel kísérjük azt, ami az Országos Bírósági Tanácsban történik, és ami azért a működőképesség határán áll" - válaszolta a bírósági szervezeti rendszer jövőjét firtató kérdésre, megerősítve ugyanakkor, hogy a kormány egyáltalán nem tárgyalt erről, és pillanatnyilag nincs az asztalán ezzel összefüggő javaslat.
Az otthon védelme is része lesz az alaptörvénynek, a javaslat szerint ugyanis kimondják az alkotmányban: a magánlakás, az otthon védelme mindenkit megillet - tette hozzá. Az alkotmánymódosítási indítványról egyeztetést kezdeményeznek majd az ellenzéki pártokkal - közölte.
A kérdések között szó volt a modern falvak tervben lévő programjáról, amelyről Gulyás Gergely elmondta: Gyopáros Alpár fideszes országgyűlési képviselő lesz a téma felelőse kormánybiztosként a Miniszterelnökségen, és azt kérték tőle, mihamarabb kezdjen konzultációkat az érintett polgármesterekkel. A programról - amelybe a kisvárosokat is beleértik - ősszel fogadhat el egy világos koncepciót a kormány, amelynek célja, hogy vonzó legyen a falusi lét - mondta.
A haderőfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter közölte: minden évben 0,1 százalékkal emelkedik a honvédség költségvetése, így 2026-ra elérhető a védelmi kiadások NATO által elvárt GDP-arányos 2 százalékos szintje. Jövő évben 80 milliárd forinttal lesz magasabb a honvédelmi költségvetés, ami komoly haderőfejlesztésre ad lehetőséget - tette hozzá.
A CEU-val kapcsolatos felvetésre válaszolva emlékeztetett, hogy december 31-ig kell megállapodást kötnie a kormánynak és az intézménynek, amit az Országgyűlésnek is ratifikálnia kell.
A bírósági ítéletek politikusi kommentálásáról szólva a Miniszterelnökség vezetője azt mondta: a politika nem teheti meg, hogy a társadalom által nagy várakozással fogadott ítéleteknél ne szólaljon meg. A bírák is szoktak reagálni a bíróságokat érintő előterjesztésekre - jegyezte meg.
Azt is közölte, hogy a kormány egy éven belül kiköltözik az Országházból.
Arra a kérdésre, hogy tervezi-e a kormány a Budapest Bank eladását, Gulyás Gergely azt válaszolta: nem tárgyalt erről a kormány, ezért nem tud róla érdemi információt adni.
Az egyházügyi törvény módosítása ügyében jelezte: a néhány évvel ezelőtti - ellenzéki támogatás híján - sikertelen törvénymódosítást jó szívvel megszavazná.
Azzal kapcsolatban, hogy a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet kampányba kezd, hogy az Európai Néppárt zárja ki sorából a Fideszt, úgy reagált: a HRW nagyrészt Soros György támogatásából él, ezért nem csodálkozik, hogy nem tetszik a szervezetnek a kormány bevándorláspolitikája. Egyúttal kiemelte: a Fidesz az Európai Néppárt legsikeresebb tagpártja.
Június 13-án kerülhet az Országgyűlés elé a 2019-es költségvetés
A tervek szerint a kormány június 13-án nyújtja be a 2019-es költségvetést az Országgyűlésnek, amely július második felében fogadhatja el - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A miniszter a jövő évi büdzséről szólva elmondta, folytatódnak az adócsökkentések, a szociális hozzájárulási adó a korábbi megállapodásnak megfelelően két százalékkal csökken, és kedvezőbb lesz a kétgyermekes családok által igénybe vehető családi adókedvezmény mértéke is. Hozzátette: az a célja a jövő évi költségvetésnek, hogy a hiány két százalék alatt maradjon, a növekedés pedig meghaladja a négy százalékot.
A miniszter célként jelölte meg azt is, hogy megvalósuljon a teljes foglalkoztatottság, valamint "a költségvetés működési oldala nullás legyen", azaz ha kivennék a fejlesztési forrásokat a költségvetésből, akkor nem lenne hiány.
Gazdasági adatokat sorolva Gulyás Gergely úgy értékelte, hogy az a gazdaságpolitika, amelyet Magyarország 2010 óta folytat, sikeres volt. Ismertetése szerint 2018-ra az aktív korú foglalkoztatottak száma 67 ezer fővel 4,4 millióra nőtt, ez a növekedés teljes egészében az elsődleges munkaerőpiacon történt. Hozzátette: azért csökkent 42 ezerrel a közfoglalkoztatottak száma 2017 január-márciusához képest 2018 hasonló időszakában, mert közülük nagyon sokan a piacon találtak munkát.
Gulyás Gergely azt mondta, 2018. január-március között a munkanélküliek száma a 15-64 éves korosztályban 29 ezer fővel, 14 százalékkal csökkent, ezzel 178 ezer főre mérséklődött. A munkanélküliség ráta 3,9 százalékra csökkent - ismertette. Megjegyezte, ez az egyik valaha mért legalacsonyabb adat.
A miniszter szólt arról is, hogy a legalább egy éve munkanélküliek aránya 45,1 százalékról 39,8 százalékra mérséklődött, a munkakeresés átlagos időtartama 17,5 hónapról 16,4 hónapra csökkent. Beszámolt arról is, hogy tavaly 4,4 százalékkal emelkedett a GDP, ehhez a növekedéshez a piaci alapú szolgáltatások növekedése járult hozzá. Magyarország ezzel a gazdasági növekedéssel harmadik volt az EU-ban - közölte.
Az átlagkeresetekről elmondta, 2018 márciusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 331 500 forint volt. Ez 11,3 százalékos növekedést jelent egy év alatt - magyarázta. Hozzátette: a családi adókedvezményt figyelembe véve a nettó átlagkereset 229 ezer forint volt.
A közfoglalkoztatottak nélkül számított bruttó és nettó átlagkereset az előző év azonos időszakához képest 11,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak 2 százalékos növekedése mellett a reálkeresetek 10,2 százalékkal emelkedtek - ismertette. Szólt arról is, hogy 2019-es költségvetés benyújtása előtt a Költségvetési Tanácsnak tíz napja lesz véleményét mondania a törvénytervezetről.
Kérdésre, miszerint figyelembe veszik-e az Európai Bizottság (EB) ajánlásait, amelyeket azért fogalmazott meg Magyarországnak, mert az megsérti a középtávú költségvetési hiánycélt. A miniszter közölte, ha 2010 után figyelembe vették volna az EB ajánlásait, akkor az ország nem tartana itt. Köszönjük, mi is észrevételeztük - mondta a hiány néhány százalékpontos emelkedésével kapcsolatban. Hozzátette: elolvassák a tanulmányokat és megköszönik a jó tanácsokat.
A kisvállalkozások csak figyelmeztetést kapnának a GDPR megsértése miatt
Gulyás Gergely közölte azt is, a kormány tervei szerint csak figyelmeztethetné a hatóság a kis- és közepes vállalkozásokat, ha megsértik az Európai Unió most hatályba lépő általános adatvédelmi rendeletét (GDPR).
Gulyás Gergely az uniós általános adatvédelmi rendeletről közölte, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a rendelet a kis- és középvállalkozói szektor működését ne nehezítse meg, számukra jelentős többletköltséget ne eredményezzen.
Jelezte, az osztrák példát szeretnék átvenni a magyar jogba történő átültetéskor, ez pedig azt jelenti, a kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) kizárólag csak figyelmeztethet, más szankciót nem alkalmazhat. A politikus a rendelet célját helyesnek nevezte és azt is jónak tartotta, ha a nagy adatkezelőknél - például a Facebooknál - szigorúbb adatkezelést vezetnek be.
Kérdésre elmondta, a gazdasági kamarával együttműködve dolgozzák majd ki, mit értenek kis- és közepes vállalkozásokon. Gulyás Gergely arra kérte Péterfalvi Attilát, a NAIH vezetőjét, hogy biztosítsák a lehető legteljesebb tájékoztatást ezeknek a vállalkozásoknak.
Kérdésekre válaszolva Gulyás Gergely azt mondta, a műfaj megtartásával értékelik, hogy a politikába nehéz műfajt teremteni és Lázár János korábbi Miniszterelnökséget vezető miniszternek a kormányinfóval ezt sikerült elérnie. "E műfajban ő is tovább él itt velünk a Miniszterelnökségen" - fogalmazott.
Volt kérdés egy szerdai budapesti konferenciáról is, amelyen felszólalt Steve Bannon, Donald Trumpnak, az Egyesült Államok elnökének korábbi tanácsadója is. Gulyás Gergely a többi között arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanácsadóval a politika nem azonos területén dolgoznak, ezért nem hiszi, hogy az útjaik a jövőben ismét kereszteznék egymást. Úgy folytatta, Trump elnökségének a megítélése korai, de azt a komoly érdemet senki nem veheti el tőle, hogy neki köszönhető, Hillary Clinton nem lett az Egyesült Államok elnöke. Ha csak ennyit tett, akkor már sokat tett - vont mérleget, kiemelve Steve Bannon ebben való részvételét.
Arra a felvetésre, hogy a Jobbik elnöksége szerint a Fidesznek az a célja, hogy a Jobbik szétszakadjon Gulyás Gergely azt mondta, "régóta nem tartunk kapcsolatot Simicska Lajossal".
(MTI)