A kormány kiemelten számít a megyei jogú városokra - hangoztatta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Kaposváron, a Megyei Jogú Városok Szövetségének kétnapos közgyűlésének első napját záró sajtótájékoztatón.
A következő időszakban - mondta Lázár János - minden megyei jogú város növekedési centrum, fejlődési központ lehet egy-egy megye, egy-egy térség életében. Hozzátette: a vidék fölzárkózása szempontjából a megyei jogú városoknak jut a legnagyobb szerep a következő években.
A hazai és európai uniós források felhasználásának lehetőségeiről szólva közölte: a megyei jogú városok 370 milliárd forintot kapnak gazdaságfejlesztésre.
A kormány együttműködési szerződést szeretne kötni a megyei jogú városokkal. A partnerek között is kiemelten számít a megyei jogú városokra, hiszen ezek a települések adják a GDP-nek a meghatározó részét, és itt él a lakosság legalább egynegyede - hangsúlyozta Lázár János.
Kósa Lajos, a 23 megyei jogú várost tömörítő szövetség elnöke, Debrecen polgármestere (Fidesz-KDNP) szerint "nagyon hatékony" volt a közgyűlés munkája, az elhangzottak alapján alá lehet írni azt az együttműködési keretet, amelyet az októberi önkormányzati választások után "végig kell vinnünk".
Közölte: a kormány elképzelései szerint a vidéki nagyvárosokra koncentrálva 20-25 növekedési zónát hoznának létre, amelyek a GDP-növekedés, a gazdasági élénkülés központjai lehetnek. Ezzel együtt jár a munkahelyek számának növekedése is - tette hozzá, megjegyezve: "most nem a város csinosítása a legfontosabb feladat, hanem a foglalkoztatás bővülése, a gazdasági növekedés beindítása".
Mint mondta, elfogadták azt is, hogy a magyar kormánynak melyek a prioritásai a GDP növekedésén és a foglalkoztatás bővítésen túl, azaz az exportorientált kis- és középvállalkozói szektor, az innováció támogatása, a magas hozzáadott értékű ipar, szolgáltatás elősegítése.
Kósa Lajos kitért arra is, hogy támogatják a kormányhivatalok hatókörének bővítését, ugyanis a kormánnyal egyezően a Megyei Jogú Városok Szövetsége is úgy látja, hogy a közigazgatás átalakítása még nem zárult le, bizonyos feladatokat a kormányhivatalok látnak el, másokat azonban még a megyei jogú városok vagy más szervezetek.
Szita Károly, az MJVSZ társelnöke, Kaposvár polgármestere (Fidesz-KDNP) szólt arról, hogy Kaposváron jelenleg 2700 regisztrált munkanélküli van, majd hangsúlyozta: "ha az az elképzelés megvalósul, amiről ma beszéltünk, és Kaposvár növekedési zóna lesz, amire rendkívül jó esély van, akkor régi álmunk valósul meg, 2020-ig mindenki dolgozhat Kaposváron, aki munkával akarja önmaga és családja boldogulását biztosítani". Hozzátette: a növekedési zóna nemcsak Kaposvárnak lesz hasznos, hanem a környező településeknek is, hiszen a városban dolgozók fele onnan jár be.
Kép letöltése
Lázár János elképzelhetetlennek tartja, hogy ne adják át a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által kért dokumentumokat a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) által támogatott civil szervezetek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt pénteken, Kaposváron egy más témában tartott sajtótájékoztatón mondta a HírTV-nek arra a kérdésre, mi lesz akkor, ha az érintett civil szervezetek nem adják át a Kehinek a kért dokumentumokat.
"Az elképzelhetetlen, hogy nem adják meg, mert Magyarországon a Kehi működésére törvényes rend vonatkozik, a törvények pedig minden magyar állampolgárra kötelezőek" - mondta Lázás János, hozzátéve: ezért a Kehi megkeresésére mindenkinek érdemben reagálnia és válaszolnia kell.
A miniszter közölte: az Ökotárs Alapítvány ugyan tiltakozását kifejezve, de minden dokumentumot átadott a Kehinek, amely rendelkezésre állt, ez alapján folyik a vizsgálat jelen pillanatban.
"Elképzelhetetlennek tartom, hogy Magyarországon legyen olyan civil szervezet, akinek bármilyen takargatnivalója van" - mondta Lázár János. Ha ezeknek a civil szervezeteknek igazuk van, akkor hozzanak minden dokumentumot nyilvánosságra - jegyezte meg.
(MTI)
