Aki a magyar érdekeket veszélyezteti, az arra számíthat, hogy a magyar állammal találja magát szemben - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 98. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Kijelentette: a kormány mindent megtesz, hogy a magyar érdekeket védelmezze.
A politikus szégyenletesnek és elfogadhatatlannak nevezte "a magyar kisebbségek jogait durván megsértő" ukrán oktatási törvényt, kérve Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, és tartsa be a kárpátaljai magyarok anyanyelvhasználati jogának biztosítására tett vállalását.
Magyarország ezt a törvényt hátbatámadásnak tekinti, "Ukrajna ezzel elveszíti egy barátját" - fogalmazott a tárcavezető, emlékeztetve arra, hogy Magyarország számos alkalommal fejezte ki támogatását az ukránok iránt, így például az uniós vízummentesség kérdésében.
Közölte: Magyarország minden nemzetközi fórumon jogvédelmet kér, hogy garantálhassa az Ukrajnában élő magyarok nyelvhasználathoz, tanuláshoz való jogát.
Lázár János kitért a marosvásárhelyi iskolaügyre is, megerősítve: Magyarország mindaddig nem támogatja Románia OECD-tagságát, amíg nem történik az iskolaügyben érdemi előrelépés. A marosvásárhelyi katolikus iskolával történteket rendkívül barátságtalan lépésnek nevezte, szerinte ugyanis a román fél nem járt el korrektül, visszaélt hatalmi fölényével, és lényegében lehetetlenné tette az intézmény működését.
Magyarország fellépett a horvát OECD-tagsággal szemben is "gazdasági érdekek sérelme" miatt - tette hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök közelgő külföldi programjairól elmondta: a kormányfő pénteken Lengyelországba, majd Vietnamba és Szingapúrba utazik, ezért a jövő héten várhatóan nem lesz kormányülés.
Fontos az emberek véleménye az újabb viták előtt
A kötelező elosztási mechanizmus miatt újabb vitákra számít a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki erre hivatkozva kéri, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak az október elején induló nemzeti konzultáción és megválaszolják: kitartanak-e amellett, hogy Magyarország ne legyen bevándorlóország. Lázár János azt mondta:
A milliárdos az elmúlt években többször konkrét javaslattal élt az EU számára, eszerint a versenyképesség erősítéséhez meg kell szervezni a migrációt, az érkezőknek pedig 2 év alatt 30 ezer eurót (9 millió forintot) kell biztosítani - fejtette ki.
A Fidesz és a KDNP frakciója által kezdeményezett konzultáció célja, hogy megtudjuk, a választópolgárok támogatják-e ezen elképzeléseket - mondta, megerősítve: a kormány nem a bevándorlásban, hanem a magyar családok támogatásában látja a megoldást a demográfiai problémákra. A tárcavezető értékelése szerint az EU jövőjéről még csak most indul a vita.
Szóvá tette, hogy a Görögország és Olaszország megsegítésére irányuló, szeptember 26-án lejáró kötelező elosztásra vonatkozó elvárás miatt a kérdésben világos álláspontot képviselő Magyarországot bélyegzik meg, miközben Máltát leszámítva nincs olyan tagállam, amely végrehajtotta volna a döntést.
A végrehajtás rendkívül lassan halad - mutatott rá, utalva arra, hogy a 98 ezer 255 befogadandó bevándorló közül mindössze 28 ezer 242 ügye zárult le Európában. Magyarország számára 1294-et írtak elő - idézte fel, hozzátéve: ezen megy a jogvita.
A miniszter szerint Magyarország tisztességes álláspontot képvisel, amikor kinyilvánítja, hogy nem akar egyetlen bevándorlót sem, ugyanakkor értékelése szerint mások nem beszélnek ilyen világosan. Ezzel összefüggésben megjegyezte: például Románia az előírt létszám 17 százalékát, Szlovákia 16-ot, Németország 28 százalékot fogadott be.
A miniszter elmondta továbbá, hogy a kvótaperben született európai bírósági döntés után arra számít, Brüsszel fokozni fogja a nyomást Magyarországra, mert jelenleg áthidalhatatlan a különbség: Brüsszel megszervezni, Magyarország viszont megállítani akarja a migrációt. Reméli azt is, hogy ősszel Németország is jobb belátásra tér majd az ügyben.
A politikus farizeus hozzáállásnak nevezte, hogy miközben a nemzetközi sajtó nyomás alá helyezte bevándorlásügyben Magyarországot, aközben azok a tagállamok, amelyeket véd a magyar kerítés - ilyen például Ausztria -, "attól is rosszul voltak", ha naponta két-három tucatnyi ember érkezett a határon, mert valójában a határ teljes lezárását követelték.
Németországgal kapcsolatban azt is mondta: Magyarország és a Fidesz szempontjából fontos, hogy a közelgő parlamenti választást a jelenlegi kancellár, Angela Merkel pártja, a CDU nyerje. Lázár János arról is beszélt, a kormány biztos abban, hogy ha Magyarország beengedte volna a migránsokat, a közbiztonsági adatok ma "nem így néznének ki".
Szavai szerint a Fidesz teljesítette azt a 2010-es ígéretét, hogy rendet tesz az országban, így Magyarország ma Európa egyik legbiztonságosabb országa. A közbiztonsági eredmények közül kiemelte a rendőrség létszámának bővítését, a körzeti megbízotti rendszer visszaállítását, a rendőrség technikai megerősítését és a bűncselekmények számának jelentős csökkenését.
A tájékoztatón több kérdés is elhangzott a konzultáció kampányával kapcsolatban. Kovács Zoltán kormányszóvivő azt felelte: az eddigi szokásos keretek között zajlik majd, minden eleme nyilvános lesz. Arra a kérdésre, hogy lesz-e plakátkampány, illetve televíziós és rádiós hirdetések, azt felelte: minden elemet látni lehet majd, amit korábban is.
Lázár János közölte azt is: a konzultáció kérdései a "Soros-terv" részleteiről - így a Soros György által bevándorlásügyben javasoltakról: az évi egymillió bevándorlóról, a kerítés lebontásáról, a migránsok kötelező anyagi támogatásáról - szólnak majd.
A minisztert faggatták az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága delegációjának látogatásáról is. Válaszul tanulságosnak nevezte, hogy a mintegy 5 ezerből 5 projektet választott ki a testület, s megjegyezte azt is: nem azért nem találtak semmit, mert nem akartak, hanem azért, mert minden törvényesen és szakszerűen zajlott a vizsgált beruházások körül.
A kommunista rendszerben vezető pozíciót betöltők nyugdíját firtató kérdésre a tárcavezető azt felelte: a kormány kész áttekinteni a kérdést, és nem zárkózik el a felülvizsgálattól, amit 1990-ben elmulasztottak.
Majtényi László korábbi államfőjelölt kormánykritikus szavait kérdésre úgy kommentálta: Magyarországon semmi sem akadályozza, hogy virágozzék a demokratikus közélet, a civil szervezetek szabadon véleményt nyilváníthatnak, nincsenek korlátozva. Választási kampány előtt könnyű azt mondani, hogy a kormány miatt nem boldogulnak az ellenzéki csoportosulások. Ám "az ellenzéki pártok most azt csinálják, hogy belenéznek a tükörbe, látnak valami ocsmány dolgot, és nem megborotválkoznak, hanem összetörik a tükröt" - fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki népszavazási kezdeményezések "mindig gellert kapnak", Lázár János úgy reagált: ezzel ellenkezőleg, az ezekben megfogalmazott célok teljesülnek, hiszen végül nem pályázott Budapest az olimpia megrendezésére, ismét lehet vasárnap vásárolni, és éppen a minap döntött a parlament a korrupciós bűncselekmények elévülési idejének növeléséről. Örülhetnének, hogy ellenzékiként tudták érvényesíteni az akaratukat - jegyezte meg.
Egy másik kérdésre elmondta, nincs konszenzus a pszichológusok között a pszichológuskamara létrehozásáról, ezért ebben a parlamenti ciklusban nincs esély rá, hogy a képviselők elé kerüljön az erről szóló előterjesztés.
Megkérdezték arról a sajtóhírről is, miszerint az állam Pécs adósságának átvállalásáért cserébe megkapná a Pécs-Pogány repülőteret működtető céget, amit aztán bérbe adna a Roszatomnak. Lázár János közölte: fel sem merült ez, vagy ingatlancsere bármilyen formája a kormányülésen.
Faggatták személyes terveiről is. Mint mondta, ha csak rajta múlna, akkor a választókerületében dolgozna 2018 és 2022 között, úgy gondolja, hogy ott többet tudna segíteni, mint a kormányzatban. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek hosszú távú ambíciói - rögzítette, jelezve: "ha van feladat, akkor van ambíció, de azt gondolom, hogy nagyon nehéz egy fenékkel két lovat megülni".
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)