A magyar kormány egyetért Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vitaindítójának megállapításaival - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 106. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter fontosnak nevezte, hogy két év után először elhangzott: a kötelező kvóta megosztó és alkalmatlan eszköz a migrációs krízis kezelésére.
Megállapítható, hogy a tagállamok fele akar kötelező kvótát, a másik fele tiltakozik ellene, a bizottság javaslatai pedig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket - értékelt.
Bírálta, hogy az Európai Bizottság messze túllépve hatáskörét "betámadta" Donald Tusk nyilatkozatát és olyanok szólaltak meg, akik képtelenek kezelni a válságot.
A tárcavezető azt is kiemelte: a magyar kormány szavának súlyt ad, hogy 2,349 millió választó véleményét képviseli, akik a nemzeti konzultációban véleményt nyilvánítottak Soros György hatpontos tervéről.
Megerősítette azt is, hogy a visegrádi négyek tagállamai egyenként 9 millió euróval járulnak hozzá az olasz határvédelemhez Líbiában, ez a 36 millió euró érdemi segítség abban, hogy még Észak-Afrika partjainál kontrollálják a bevándorlást. Magyarország a részét várhatóan kormányzati tartalékból, többletbevételből fedezi.
Azt is mondta: teljesen megdöbbentő Martin Schulznak, a német szociáldemokraták elnökének az a nyilatkozata, amelyben egy új európai alkotmányt, egy olyan új európai szövetségi államot "vizionál", amelyhez 2025-ig mindenkinek csatlakoznia kellene, aki pedig ezt nem teszi meg, az kimarad. "Ilyen ultimátumot, mint amilyet Martin Schulz mondott be néhány nappal ezelőtt, Magyarország legutóbb Adolf Hitlertől kapott" - jelentette ki.
Megjegyezte továbbá, az Európai Tanács csütörtöki-pénteki ülésén szó lesz a védelmi együttműködésről is, amelyben Magyarország aktívan részt akar venni, egyértelmű ugyanis, hogy Európában fokozni kell a védelmi együttműködést a Brexit után.
Az EU-nak nem dolga az amerikai döntés minősítése
Lázár János kijelentette azt is: a kormány álláspontja szerint az Egyesült Államoknak joga van Izrael fővárosaként elismerni Jeruzsálemet, az Európai Uniónak pedig nem az a dolga, hogy az Egyesült Államok elnökének döntését minősítse, hanem hogy a saját álláspontját kialakítsa.
A magyar kormány az amerikai döntés után sem változtat közel-keleti álláspontján, amelynek alapján kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn minden féllel - közölte a miniszter.
A közelmúltbeli göteborgi uniós csúcsról szólva - amely szociális kérdésekkel foglalkozott - azt közölte: Magyarország tagállami hatáskörnek tekinti az összes szociális kérdést, az oktatás, a kultúra, a közművelődés ügyét.
Az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) múlt heti, Magyarországgal foglalkozó ülését úgy kommentálta: Magyarországnak "boszorkányüldözésben" volt része, egy "önmagát alulmúló baloldali kezdeményezésről" volt szó, európai balliberális csoportok Magyarország megbélyegzésével próbálkoztak.
Az EB elfogadta a magyar érvelést a multik erőfölényével kapcsolatban
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság elfogadta a magyar álláspontot a multinacionális cégek erőfölényével kapcsolatban. Kifejtette, hogy a multik feljelentése alapján indult pilot-eljárást követő brüsszeli döntés a napi fogyasztási cikkeket áruló, nettó 100 milliárd forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozásokat érinti, esetükben automatikusan erőfölényről van szó, a tilalommal kapcsolatos jogszabályok érvényesíthetőek.
Jelezte azt is, hogy a szabályozást a Gazdasági Versenyhivatalnak kell alkalmazni, a lépés segít védeni a fogyasztókat és a nemzeti érdekeket.
Lázár János arra is kitért: azok, akik ezt az ügyet megítélték a "lex Heinekennel" együtt, azok 1 százalék esélyt nem adtak annak, hogy az Európai Bizottságon "át tudjuk verni" ezt, ehhez képest mindkét ügyben "fényes magyar győzelem született". "Remélem, hogy a kétkedőket és akik állandóan be vannak csinálva az Európai Bizottságtól, végre sikerült meggyőznöm, hogy érdemes a magyar érdekekért harcolni" - jegyezte meg.
Az állam kártalanítja a Czeglédy-ügy károsultjait
Az állam kifizeti a Czeglédy-ügyben károsult diákok követelését, majd azt érvényesíteni fogja Czeglédy Csabával és "bűnszervezetével" szemben - közölte Lázár János.
A politikus példátlannak nevezte az ügyet, mert a ma már előzetes letartóztatásban lévő Czeglédy Csaba, Gyurcsány Ferenc ügyvédje, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi önkormányzati képviselője és az ő "bűnszervezete" - a gyanú szerint 3 milliárd forintos csalást elkövetve - visszaélt az iskolaszövetkezeti rendszerben dolgozó diákok jóhiszeműségével.
A kormány napelemparkok létesítését ösztönzi
Lázár János közölte azt is, hogy a kormány megkönnyíti a földhasználati szabályokat annak érdekében, hogy ösztönözze a mezőgazdasági érdekeltségeket napelemparkok létrehozásában. Ismertette, hogy a kormánydöntés 0,5 megawattos kiserőműveket érint 1 hektáros területeken, az állam pedig kötelezően átveszi a megtermelt áramot. Lehetőség lesz - a Magyar Fejlesztési Bank révén - kedvezményes hitel bevonására, és arra bíztatják a hálózattulajdonosokat, hogy minél több csatlakozási pontot létesítsenek.
A tárcavezető a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország minimalizálni akarja az importszükségletét a következő 10-20 évben, cél, hogy az áramszükséglet egyik felét Paks termelje, a másik felét pedig naperőművek. Jó esetben a következő években több ezres napelempark létesülhet - jegyezte meg, kitérve arra is, hogy a 2600 eddig kiosztott jogosultságból 1300 létesítési vagy telephely-megjelölési határideje december 31-én lejár, ezt a kormány nem kívánja meghosszabbítani, hanem február végéig dönt az engedélyek sorsáról.
Beszámolt a parlament előtt fekvő településrendezési jogszabályról is, amely három törvényt von össze és - mint mondta - "rendet vág" a helyi és az országos szabályok között. A reform céljaként az építési szabályok könnyítését és a bürokráciacsökkentést jelölte meg és fontos újításnak nevezte az ingyenes díjmentes digitális alaptérképet is. A Balatonra vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban fontosnak nevezte, hogy mindenki hozzáférjen a parthoz, kemping helyett pedig ne lehessen például lakóparkot építeni. A Budapestre vonatkozó passzusokról szólva pedig azt mondta: megszűnik a lehetőség, hogy 65 méternél magasabb magasház épülhessen.
A kormány döntései között említette, hogy jóváhagyták mintegy tucatnyi turistaszállás újjáépítését, Csepellel pedig 10 éves fejlesztési tervről fognak megállapodni.
Jelezte azt is, hogy a két kabinet 128 napirendet tárgyalt meg, ezek között kijelölte 16 új lőtér helyszínét, továbbá az elővásárlási joggal megszerzett volt BÁV-székházat a református egyház tulajdonába adja. Határoztak a földművelési tárca épületfelújításának előkészítéséről és az Állatorvostudományi Egyetem felújításának megtervezéséről.
Azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint a Microsoft Magyarország felmondta a legnagyobb kormányzati beszállítók Microsoft-termékekre vonatkozó értékesítési engedélyét, Lázár János azt mondta: eddig rendezett és normális kapcsolatban álltak a Microsofttal, amely szoftvereket és licenceket szállít a kormányzatnak, amely viszont nem az amerikai informatikai óriásvállalattal, hanem az anyacég által kiválasztott viszonteladóival van kapcsolatban.
A Microsoft üzletpolitikai döntéseihez a kormánynak nincs köze, ahogyan ahhoz sem, hogy a cégnek milyen vitája van egy korábbi magyarországi vezetőjével - jelentette ki. A Miniszterelnökség csak olyanokat alkalmaz, akik megfelelnek a törvényi feltételeknek - tette hozzá, utalva arra, hogy Sagyibó Viktor a Microsoft Magyarország korábbi kormányzati üzletágának vezetője ma már a Miniszterelnökség miniszteri biztosa. Zajlanak a tárgyalások, az azonban biztos, hogy január 1-jétől egyetlen licenc-t vagy szoftvert sem vonnak vissza - fejtette ki.
A 3-as metró akadálymentesítése ügyében kérdésre azt mondta: alapvetően budapesti ügyről van szó, de a kormány kész tárgyalni róla mind a fővárossal, mind az érintett civilekkel.
A Jobbik állami számvevőszéki (ÁSZ) vizsgálatát firtató felvetésre a politikus úgy reagált: a hatalom semmilyen nyomást nem gyakorolt az ÁSZ-ra, a kormány még csak kommentálni sem fogja az esetet, tekintettel arra, hogy egy parlamenti párt pénzfelhasználási ügye nem a kormány ügye.
Arra a kérdésre, hogy lájkolta volna-e a Pócs János fideszes képviselő által a Facebookon közzétett, nagy vitát kiváltó fotót - amelyen egy megpörzsölt disznó látható "Ő VOLT A SOROS!!!" felirattal -, Lázár János azt felelte: nem lájkolta volna, mert nem tetszik neki, és mert az nem méltó egy fideszes képviselőhöz.
Arra, hogy a miniszterek milyen év végi többletkiadási igényt jeleztek, a Miniszterelnökség vezetője úgy reagált: nincs lezárva a kassza, a jövő héten történik meg a zárás, de nagyságrendileg "30-50 milliárd forintról beszélünk". Arról is szólt, hogy a hiány akár kevesebb is lehet, mint a költségvetési törvényben jelzett.
Megkérdezték egy esetleges kormánygép beszerzéséről is. Azt felelte: a honvédelmi miniszternek a csapatszállító képesség helyreállítására van mandátuma, ugyanis a régi, 30-40 éves gépeket jövőre ki kell vonni a forgalomból. Csapatszállításra alkalmas és tűzképességgel rendelkező harci helikopterek felújítása már zajlik - tette hozzá, jelezve: ezekre van érvényes kormányzati döntés. Véleménye szerint ugyanakkor Magyarország jelen pillanatban az egyetlen ország az EU-ban, amely nem rendelkezik saját kormányzati géppel, szerinte a repülőjegyek és a bérlési költségek drágábbak, mint ha rászánnák magukat, hogy normális kormányzati szállítási flottát építsenek ki.
Az isztambuli egyezmény esetleges ratifikálására vonatkozó kérdésre azt mondta: az nem szerepel a kormány 2018-as jogalkotási tervében és a választások előtt általánosságban a kormány már nem szeretne új javaslattal élni a parlamentben.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
