A magyar föld védelmében folytatott küzdelmet nem nyertük még meg, új komoly ütközet előtt állunk - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn Apátfalván.

Lázár János a Csongrád megyei községben rendezett agrárfórumon elmondta, az Európai Unió, Brüsszel és a mögötte állók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Kelet-Európában a társas vállalkozások - és mögéjük bújva a külföldiek - korlátozás nélkül földet szerezhessenek.

Jelenleg hat ország - köztük Magyarország - ellen folyik eljárás az Európai Bíróságon, a társas vállalkozásokra és a birtokméretre vonatkozó korlátozás miatt - közölte a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus mintegy háromszáz érdeklődő előtt.

Hangsúlyozta, a választáson olyan politikai erőre kell bízni az ország irányítását, amely képes a magyar föld nemzeti tulajdonban tartását garantálni.

Lázár János úgy fogalmazott, a Fidesz az elkövetett hibákkal együtt is sokkal többet tett a magyar gazdatársadalomért, mint az elmúlt harminc évben bárki más. A politikus szerint a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik legsikeresebb társadalompolitikai akciója volt annak a korábban néhány nagyvállalkozó által használt 200 ezer hektár állami földnek az értékesítése, amit nyílt árverésen 30 ezer gazda vásárolt meg.

A Fidesz legfontosabb társadalompolitikai célkitűzése a középosztály és ezen belül az agrárközéposztály megerősítése, a magyar vidék számára a megélhetés biztosítása. Ehhez szükség van az agráriumból élők státuszát rendező jogszabályokra, úgy, hogy az adókedvezmények megmaradjanak - hangsúlyozta a politikus.

A miniszter kifejtette, a magyar agrárium nem lehet sikeres, ha csak a termelés van magyar kézben. Korszerű, versenyképes magyar feldolgozóiparra van szükség. Ennek érdekében nyújtott támogatásokat a kormány a beruházásokhoz az elmúlt években, és ezt a folyamatot folytatni is kívánja. A hazai élelmiszer-kiskereskedelem legalább 50 százalékának magyar kézbe vétele nélkül azonban nem lehet áttörést elérni a mezőgazdaságban - hangsúlyozta Lázár János.

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár elmondta, az elmúlt évek támogatáspolitikájának a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítése, a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése, a magyar élelmiszeripar talpra állítása volt a célja.

Az uniós költségvetési ciklusban a vidékfejlesztésre rendelkezésre álló 1300 milliárd forintos keret 92 százalékáról döntés született, az összeg több mint felét beruházásokra fordítják - tudatta a politikus.

Az államtitkár közölte, 2020 után is lesznek területalapú támogatások, de várhatóan egyre nagyobb szerepet kap majd a környezetvédelem. A magyar szándék, hogy a jelenleg bonyolult adminisztrációs rendszer egyszerűbbé váljon, és továbbra is kaphassanak vissza nem térítendő támogatást a beruházások.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke leszögezte, földkérdésben nem volt, nincs, és nem lesz alku.

A politikus rámutatott: a magyar emberek számára az a legfontosabb, hogy az országban rend, nyugalom és kiszámítható gazdasági környezet legyen.

(MTI)