Gulyás Gergely szerint továbbra is a migráció ügye miatt folyik kampány Magyarország ellen, amely minden vitás esetben nyitott volt a megállapodásra az Európai Bizottsággal, kizárólag a migráció kérdésében nem hajlandó a megegyezésre, ez pedig egy "politikai hecckampányhoz" vezet az országgal szemben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezt az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésével kapcsolatban mondta.
A magyar álláspont szerint kizárólag a választóknak és a kormánynak a joga meghatározni, kivel akarunk együtt élni és kivel nem - közölte. Hangsúlyozta azt is, Magyarországnak vannak szövetségesei a küzdelemben.
Gulyás Gergely szerint az Általános Ügyek Tanácsának hétfői ülése és a hozzá kötődő események újabb lehetőséget adtak a migránspárti politikai erőknek, hogy a Magyarországgal szembeni harcot tovább folytathassák. Az érdemi nézetkülönbség ma Európában a migráció kérdésében áll fenn - tette hozzá.
A kormány szerint az EU jogi szolgálatának véleményével is ellentétes, hogy a Magyarországot elmarasztaló jelentést készítő Judith Sargentini EP-képviselő - egy külön megbeszélésen - találkozott az Általános Ügyek Tanácsának tagjaival. A miniszter ezért ezt egy újabb eljárási szabálysértésnek minősítette.
A politikus arról is beszélt, hogy a jövő évi európai parlamenti (EP) választásnak lesz egy közös európai kampánytémája, ez pedig a migráció. Azok az erők viszont, amelyek a migráció támogatói, lehetőséget látnak arra, hogy a migráció megakadályozásáért síkra szálló országokkal - különösen Magyarországgal - szemben fellépjenek - tette hozzá.
Értékelése szerint a Sargentini-jelentésnek továbbra is ez az a pontja, amely indítóoka a Magyarország ellen folyó kampánynak.
Az EP-választási kampány részeként pedig minél hosszabb ideig kívánják folytatni a Magyarországgal szembeni eljárást - jegyezte meg.
A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy a májusi választáson az EP jelenlegi migránsbarát többségével szemben egy migrációt elutasító többség jöhet létre.
Gulyás Gergelyt megkérdezték arról a kormányzati törvényjavaslatról, amely például a nemzeti ünnepek, gyász- és emléknapok helyszíneit kivenné a közterület fogalma alól. A miniszter erről azt mondta: a parlamentnek lehetősége van megvitatni, hogy az előterjesztés megfelelő vagy túlzott terjedelemben korlátozza-e a gyülekezési jogot. Közölte: ő mindig a gyülekezési jog gyakorolhatósága mellett áll, az viszont egy más kérdés, hogy az állami ünnepségek méltóságteljes megtartása alkotmányosan is indokolható érdek. Ezért támogatja, hogy az állami ünnepségek ideje alatt és a felkészülés óráiban az államnak elsőbbsége legyen a gyülekezés tekintetében.
Egyúttal hozzátette: aki a 2006-os őszi és a mostani magyarországi gyülekezési helyzetet tekintve hasonlóságot vél felfedezni, az vagy buta, vagy hazudik.
(MTI)
