A migránsvízum növeli a terrorveszélyt, növeli a kockázatát annak, hogy a strasbourgihoz hasonló, migrációs hátterű terrorcselekmények történjenek Európában - mondta a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
A miniszter szerint
A kormány elkeseredéssel fogadta az EP döntését, nem ért egyet vele, és úgy látja, hogy az európai demokrácia állapotáról szomorú képet fest, hogy miután egyszer az EP-ben már elutasították ezt a javaslatot, "látszatmódosításokkal" ismét dönteni kellett róla, és az EP migrációbarát többsége végül elfogadta - fejtette ki a tárcavezető.
Szerinte az EP azt igyekszik megkönnyíteni, hogy ha valaki - akár visszaélésszerűen - menedékjogi kérelmet nyújt be, akkor az illető Európába érkezhessen.
jelentette ki kérdésre.
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány kifejezte együttérzését a keddi strasbourgi, migrációs hátterű terrormerénylet ügyében Franciaországgal és az áldozatok hozzátartozóival.
Szerdán a kormány mellett a nemzetbiztonsági kabinet is ülésezett, és arról döntött, hogy Budapesten és a nagyobb városokban megerősítik a járőrszolgálatot, páncélozott járművek kivezényléséről is határoztak nagyobb karácsonyi vásárok helyszínére. A kabinet mindent megtett, hogy a karácsony előtti készülődés a közterületeken is nyugodt körülmények között, biztonságban történhessen – tájékoztatott.
A Miniszterelnökség vezetője kitért továbbá arra, hogy a csütörtökön kezdődő EU-csúcs egyik fontos témája lesz a hétéves uniós költségvetés, amellyel kapcsolatban a kormány szintén elkeseredéssel fogadta, hogy az európai bizottsági költségvetési előterjesztés migrációról, határmenedzsmentről szól.
- közölte Gulyás Gergely.
A Brexittel kapcsolatos kérdésre azt felelte: Magyarország egy szabályozott brit kilépésben érdekelt, ha már a brit választók a Brexit mellett döntöttek. Ha a szabályozott keretekhez hozzá tud járulni az Európai Tanács, akkor a magyar miniszterelnök ezt nyilván támogatni fogja - jelezte.
2,7 százalékkal emelkednek a nyugdíjak jövőre
- mondta Gulyás Gergely.
A tárcavezető szólt arról is, a kabinetnek nyugdíjprémium kifizetéséről is döntenie kellett, ami összesen 41 milliárd forintos kiadást jelent az államnak az idei évben, és átlagosan 16-17 ezer forintot jelentett valamennyi nyugdíjasnak. Megjegyezte továbbá, készek a nyugdíjemelés későbbi korrekciójára, amennyiben a végleges inflációs adatok változást mutatnak.
Gulyás Gergely emlékeztetett, a kormánynak idén tavasszal sikerült Erzsébet-utalványokkal is támogatni a nyugdíjasokat, reményeik szerint pedig a jövőben is évente egyszer sor kerül hasonlóra a magyar gazdaság jó teljesítménye esetén.
Azt is közölte, hogy
A Miniszterelnökség vezetője a részletekről kifejtette: az ápolók fizetése a következő négy évben 72 százalékkal fog emelkedni. 2019 novemberéig még tart az a korábbi bérmegállapodás, amely szerint utolsó ütemben 8 százalékkal emelik jövőre a béreket, de ennek időpontját előrehozzák 2019. július 1-jére. Ezt követően 2020. január 1-jén újabb 14 százalékos, 2020. november 1-jével 20 százalékos, 2022. január 1-jével pedig további 30 százalékos ápolói béremelés lesz – ismertette.
Összegzése szerint az ápolónők majdnem a háromszorosáért fognak dolgozni a ciklus végére, mint amennyiért 2012-ben, vagyis tíz év alatt háromszorosára nő a fizetésük.
Kiemelte:
és a honvédelmi, valamint a rendészeti igazgatási alkalmazottaknál is lesz béremelés, az ő körükben "a bértömegváltozás 25 százalék", de szerinte az átlagos emelkedés ezt meghaladó lesz.
Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a kormány szerdán felkérte az Igazságügyi Minisztériumot, hogy - a Pénzügyminisztériummal és az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) együttműködve - készítsen elő egy valamennyi bírót érintő jelentős fizetésemelési javaslatot.
A tárcavezető úgy fogalmazott, reményeik szerint a kabinet ezzel orvosolni tudja a bírák jelenlegi méltatlan fizetési helyzetét, az ország 2800 bírója pedig legkésőbb 2020. január elsejétől egy új bértábla szerint kaphatja majd illetményét.
Kérdésre elmondta, a minimálbér is emelkedik jövőre, annak mértékéről egyelőre azonban nincs döntés.Aláhúzta, a kormány továbbra is garantálja, hogy jóváhagyja a munkaadók és munkavállalók minimálbér-emelésről szóló egyezségét.
Agresszív politikai aktivisták vettek részt a szerdai budapesti tüntetésen
A tárcavezető szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján az ellenzék előző napi parlamenti akciójáról - az elnöki emelvényre vezető lépcsők elfoglalásáról, hangoskodásról - azt mondta:
A kormánypárti többség azonban megőrizte a saját és a Ház méltóságát, és biztosította a parlament alkotmányos és törvényes működését - hangsúlyozta.
A miniszter kijelentette: komoly, érdemi jogi vita fel sem merülhet az országgyűlési döntések törvényességével - sem a képviselői kártyákkal, sem az ülésvezető elnök helyével - kapcsolatosan. Megjegyezte, akkor sem használtak kártyát, amikor a parlament a Felsőházi teremben ülésezett. A szavazati jog nem kártyához, hanem képviselőhöz kötődik - jelentette ki, hozzátéve, a házszabály arról sem rendelkezik, hogy a levezető elnöknek a pulpitusról kellene vezetnie az ülést.
A parlamenti történéseket követő esti budapesti demonstrációról úgy nyilatkozott: a gyülekezéshez való jog alkotmányos alapjog, de ez békésen és törvényes keretek között gyakorolható. Ami szerdán történt, törvénytelen volt, agresszív politikai aktivisták és szép számmal "Soros György szervezeteinek kitartottjai" vettek részt a tüntetésen, a rendőrökkel szemben erőszakosan léptek fel, ami súlyos bűncselekmény - fejtette ki, hozzátéve, hogy nyílt kereszténygyűlölet, a karácsony ünnepével szembeni megvetés világlott ki a megnyilvánulásokból.
A jelenlegi adatok szerint a rendőrség 34 embert tartóztatott le, közülük 20-at garázdaság, 5-öt lopás, 4-et pedig a gyülekezési törvény megsértése miatt - közölte Gulyás Gergely, köszönetet mondva a rendőröknek az arányos és indokolt fellépésért.
Kiemelte, hogy 5 rendőr megsérült.
A munka törvénykönyvének szerdán elfogadott módosításával kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy az ellenzék állításával szemben minden olyan túlórára, amelyet a jogszabály lehetővé tesz, kizárólag önkéntes munkavállalói beleegyezéssel van lehetőség. A törvény nem ad alkalmat több túlórára, mint más európai országokban a gyakorlat - tette hozzá. Azt is megjegyezte, hogy a munkaidőkereten túli túlórákat ezután is havonta kell kifizetni, és a szakszervezetek jogai sem csorbulnak, sőt bővülnek azzal, hogy a 12 havi túlórakerettől való eltérésre csak kollektív szerződés esetén van lehetőség. Hazugságnak nevezte a hatnapos munkahét bevezetését is.
Kérdésre azt közölte, ismeretei szerint a kormány nem tárgyalt semmilyen vállalattal a túlóra-szabályozásról. További kérdésekre kijelentette, ebben az ügyben nincs érdemi társadalmi tiltakozás, csak annak az ellenzéknek a padsoraiból érkezik komoly ellenállás, amely immáron a demokrácia alapvető szabályait sem fogadja el, és minél inkább csökken a támogatottsága, annál agresszívebben lép fel.
Gulyás Gergely az Országgyűlés szerdai döntései közül kiemelte a közigazgatási bíráskodásról szóló javaslat elfogadását, amit szerinte a politikai vádaskodások ellenére komoly sikerként kell értékelni, azt ugyanis a szakma és a tudomány többsége is támogatta. Hangsúlyozta, az elfogadott javaslat tartalmazza a megfelelő jogállami garanciákat és semmiféle politikai befolyásolásra nem ad lehetőséget. A közigazgatási bíróságok különváltan, de az egységes bírói rendszerben működnek majd - tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy milyen házszabályi rendelkezés alapján mehetett be szerdán a parlamenti ülésterembe Orbán Viktor miniszterelnök két testőre, Gulyás Gergely azt felelte: a kormányfő kiemelten védett személy, és miután az ellenzék fizikailag inzultálta a miniszterelnököt, nehéz elítélni a védelemmel megbízottak magatartását.
A miniszterelnöki stáb budai Várba költözéséről szintén kérdésre azt mondta, nem lesz akadálya, hogy január 1-jétől véget érjen az a "rossz kommunista örökség, amely a törvényhozást és a végrehajtást (...) egy épületbe kényszerítette".
Az M0-s autóút nyugati szakaszának építését firtató felvetésre a tárcavezető úgy foglalt állást, hogy jó lenne "bezárni" a körgyűrűt, de a nyomvonalról társadalmi vitát kell folytatni. Mivel ilyen egyelőre nem volt, ő kérte, hogy a településrendezési törvény mellékelte ne tartalmazzon egy egyértelmű nyomvonalat - közölte.
Szintén kérdésre válaszolva közölte, 2020 szeptemberében léphet hatályba az új nemzeti alaptanterv.
(MTI)
