A jövő évi büdzsé a munkából élők költségvetése - mondta Lázár János miniszter a 85. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A Miniszterelnökség vezetője szokásos budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette:
Foglalkoztatás, családtámogatás, biztonság - szavai szerint ezek állnak a költségvetés középpontjában. Azt is mondta, hogy amikor a Fidesz kormányoz, nincs választási költségvetés.
A tervezett 2018-as intézkedések közül a tárcavezető megemlítette az internet és a fogyasztásra szánt hal áfájának 5 százalékra csökkentését. Megerősítette, hogy 2018-ra 4 százalék fölötti gazdasági növekedést, 2,4 százalékos hiányt és 72-73 százalékos államadósság-mértéket terveznek.
A költségvetés körülbelül 80 százaléka megy majd az ország működtetésére, 20 százalék pedig az ország fejlesztését szolgálja - mondta, hozzátéve: minden tárca legalább annyit kap, mint legutóbb, de általában nő a büdzséjük.
Lázár János közölte: a parlament elé kerülnek a jövő évi adótörvények - amelyek jelentős egyszerűsítéseket, a béremelések és az adócsökkentések fenntartását tartalmazzák majd -, a költségvetést megalapozó törvénycsomag, valamint az idei büdzsé módosítása is. Utóbbira azért van szükség, mert át kell vezetni benne a bérnövekedéseket, a járulékcsökkentéseket és az államadósság-csökkentésre szánt földértékesítési többletbevételeket. Összegzése szerint
Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz
A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Brüsszel nyíltan kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben. Lázár János erre példaként hozta, hogy az Európai Unió megdicséri Ausztriát amiatt, hogy megállásra kényszeríti az osztrák-magyar határon az uniós állampolgárokat és lényegesen korlátozza a szabad mozgáshoz fűződő jogaikat, míg Magyarországot bünteti amiatt, hogy nem uniós polgárokat, illegális bevándorlókat próbál ellenőrizni a határon, ezzel a terrorizmus veszélyét is csökkentve. Ez példátlan támadás - jelentette ki.
A tárcavezető visszautasította, hogy a nemzetközi sajtó náci haláltáborokhoz hasonlítsa a szerb határon létrehozott tranzitzónát, mint mondta, mindent megtesznek, hogy méltó körülményeket teremtsenek. Hozzátette: megdöbbentő, hogy ugyanez a nemzetközi közösség üdvrivalgásban tört ki, amikor Calaisben konténervárosokat állítottak fel a bevándorlóknak.
Lázár János - visszautasítva az európai szocialisták felvetéseit - Magyarország Unió iránti elkötelezettségét is hangoztatta, az Európai Néppártot pedig a Fidesz legfontosabb politikai szövetségesének nevezte és nem tartotta reális forgatókönyvnek, hogy kizárnák a pártcsaládból.
Értékelése szerint a politikai támadások hátterében az áll, hogy térdre akarják kényszeríteni Magyarországot, amely ellenzi, hogy az Unió jogköröket vonjon el. "Fel kellene adnunk egy jelentős részt a nemzeti szuverenitásunkból, ez az európai szocialista álláspont, és miután erre nemet mondtunk (...), ezért támadást indítottak" - fejtette ki.
A tárcavezető megerősítette, hogy Magyarországnak esze ágában sincs kilépni az EU-ból, hanem annak életét szeretné átalakítani a nemzeti szuverenitásnak megfelelően, annak érdekében, hogy minden ország tudjon boldogulni a közösségben. Kitért arra is, hogy
A miniszter arról is beszámolt, hogy eddig 204 ezren küldték vissza a nemzeti konzultációs kérdőívet. Kiemelte, hogy a kormánynak szüksége van a választópolgárok támogatására a feltett kérdésekben, mert egyedül nem tudja megfékezni Brüsszelt, amely tagállami hatáskörök elvonására készül.
Az illegális bevándorlással kapcsolatban azt is mondta, Magyarország esélyei vegyesek, előfordulhat ugyanis, hogy az Európai Bizottság - "az Európai Bíróság közreműködésével" - rákényszeríti az akaratát az országra, és vagy be kell fogadnia migránsokat - úgy, hogy ahhoz a magyar társadalom nem járul hozzá -, vagy komoly bírságot kell fizetnie.
Arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök április 29-én részt vesz az Európai Tanács Brexit miatti rendkívüli ülésén és az Európai Néppárt találkozóján, arról pedig hétfőn egyeztetnek, hogy az Európai Parlamentbe is megy-e.
A két bangladesi migráns ítéletét firtató kérdésre elmondta, hogy a kormány fellebbez az ügyben. Azt is megjegyezte, a megítélt pénz a Soros György által "intenzíven támogatott" Helsinki Bizottsághoz kerül, amely a határon kifejezetten keresi az ügyfeleket a migránsok között, hogy a képviseletükben pereket indítson Magyarország ellen. Úgy tűnik, ez egy működő modell - jegyezte meg a miniszter.
Nem függünk a hiteltől
A miniszter beszélt a paksi atomerőmű-bővítésről is, tudatva: a projektmenedzseri feladatokat kapó Süli János, a két új blokk tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt várhatóan május 2-án tesz esküt az Országgyűlésben.
Indoklása szerint azért szükséges minisztert kinevezni, mert egy olyan kiemelt beruházásról van szó, amely jelentős hatást gyakorol a magyar nemzetgazdaságra, a GDP-re, az egész térségre. Hozzátette: Süli János gyakorolja majd a paksi projektcég tulajdonjogát, és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartáson kívül - amely marad a Miniszterelnökségnél - hozzá kerül minden paksi kapacitásfenntartási kérdés.
A beruházás előkészítésének semmilyen akadálya nincs - jelentette ki a Miniszterelnökség vezetője, aki hangsúlyozta: Magyarország sem a hiteltől nem függ - mert képes akár saját forrásból vagy az orosznál is olcsóbb hitelből finanszírozni az építkezést -, sem pedig a technológiától, mert az erőmű működtetéséhez szükséges üzemanyag bárhonnan beszerezhető. A pénzügyekről szólva kifejtette: eddig 100 millió eurót kell kifizetni az előkészítéssel összefüggésben, ami történhet a költségvetésből - amelyben megvan rá a fedezet -, az orosz hitel lehívásával - amelynek visszatörlesztésére 60 napon belül lehetőség van - vagy nemzetközi konzorcium által biztosított államkötvénylejegyzésből. Az államadósság-kezelőnek és a gazdasági tárcának a költségvetési szempontból legoptimálisabb megoldást kell választania - jelezte.
A beruházással összefüggésben a politikus szorgalmazta a kalocsai Duna-híd építésének felgyorsítását.
Lázár János ismertette azt az energiafüggetlenségre vonatkozó kormányzati célkitűzést is, amelynek lényege, hogy Magyarország saját maga tudja előállítani a szükséges áramot. A kabinet terve az, hogy 50 százalékban a paksi erőmű szolgálja ki a magyar igényeket, a másik 50 százalék pedig zöldenergiából - elsősorban napenergiából - származzon - közölte. A hagyományos - például szénalapú - energiatermelő kapacitások sorsát firtató kérdésre azt felelte: ezek maradnak, amíg tudnak.
Csökkenteni kell az adóbürokráciát
A miniszter azt is elmondta: a kereskedelempolitikát érintő tervezett változtatásokkal kapcsolatban a gazdasági kabinet arra jutott, hogy újabb tárgyalásokra van szükség a munkaadók, a munkavállalók és a fogyasztóvédelem képviselőivel, így lehet, hogy ebben a ciklusban nem lesz döntés. "Nehezen boldogulunk a multik megregulázásával", mert "sok barátjuk van" minden szinten - fogalmazott. Kérdésre megjegyezte: sajnos úgy alakult a magyar gazdaság szerkezete, hogy ma a Tesco a legnagyobb munkaadó Magyarországon, ami "egy elég fontos érv".
Hozzátette, hogy a dolgozók havi két szabad vasárnapjával kapcsolatos véleményével a kormányzatban kisebbségben van, mert a többség szerint az érintetteknek kellene erről megegyezniük.
A miniszter a tájékoztatón az adóbürokrácia csökkentése mellett foglalt állást. Közölte: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) megújításának stratégiáját megtárgyalta a kormány, azt a versenyképesség javítása érdekében kell végrehajtani 2018 után. Kérdésre elmondta, hogy a szervezetet a jövőben is államtitkár vezeti, s 2018 előtt nem lesz lehetőség arra, hogy a vállalkozások adóbevallásának tervezetét is elkészítse a NAV.
A kormány megtárgyalta azt is, hogy 2018 nyarán 60, illetve 90 ezer gyermek vehet részt nyári táborban, ez egy 14 milliárdos európai uniós program lesz; a Kárpát-medencében a határon túl pedig 12 ezerrel bővítik a magyar óvodai férőhelyeket a meglévő 48 ezer mellett. Ez 17,5 milliárdos beruházás - tette hozzá.
Azt is közölte, hogy a kormány javasolja a jogtanácsosi tevékenység újraszabályozását és az ügyvédi tevékenység pontosítását.
A munkaidő-elszámolással kapcsolatos munkatörvénykönyv-módosítási javaslatról a miniszter azt mondta: a kormány még nem tárgyalt róla, de meg kell vitatni, neki vannak fenntartásai, és osztja a szakszervezetek egyes aggályait.
A kormány nem akar bezárni semmilyen egyetemet
Lázár János kiállt a civilek gazdálkodását érintő törvény mellett. Mint mondta, ha nem szégyen elfogadni a külföldi támogatást, akkor nyilvánosságra hozni sem az. Jelezte, hogy a kormány vagy politikai pártok által támogatott szervezetekre más mechanizmus vonatkozik, azokat az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
Mint mondta, jogos igény, hogy az emberek lássák, kik, milyen feltételekkel gazdálkodva próbálják a közéletet alakítani.
Arra a felvetésre, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke szerint nemcsak az egyes szervezetek külföldi támogatását indokolt nyilvánosságra hozni, hanem a gazdasági, politikai támogatásokat is, Lázár János azt mondta: a kormány, illetve pártok által támogatott szervezetek tevékenységét az Állami Számvevőszék ellenőrzi, annak jelentése pedig nyilvános. Péterfalvi Attila azon javaslatával határozottan nem ért egyet, hogy a vallási tevékenységet végző szervezetekre is terjedjen ki az átláthatósági törvény hatálya.
A CEU-val kapcsolatban pedig azt erősítette meg, hogy a kormány nem akar bezárni semmilyen egyetemet, de tisztázni kell az intézmények viszonyát, azt a látszatot érdemes volna elkerülni, hogy a CEU egy "offshore egyetem" a Közép-Európai Egyetem birtokában.
A miniszter kérdésre beszélt a demonstrációkról is, leszögezve, tüntetni mindenkinek joga van, a rendőrök pedig példásan jártak el minden esetben. Kiemelte ugyanakkor, hogy a stílussal voltak problémák és sokan vannak, akik a megmozdulás egy-egy elemével nem tudnak azonosulni, például közintézmények falának megdobálásával, rongálással. Erre nincs szükség - vélekedett.
Megkérdezték arról is, hogy az EU 18 milliárd forintot kérne vissza az uniós források szétosztását végző informatikai rendszerre kötött szerződések szabálytalanságai miatt. Lázár János szerint a bizottságnak igaza van és a kormány kötelessége büntetőfeljelentést tenni. Kifejtette: az unió kifogása 2010 előtti szerződésekre vonatkozik, a rendszer kialakítására és fejlesztésére 2004 és 2006 között került sor, s ebben Dobrev Klára korábbi NFÜ-s tisztségviselő és Heim Péter, az Altus munkatársa intenzíven vett részt. Jelezte: az informatikai rendszer 2014 óta nem működik.
(MTI)