A német-magyar kapcsolatok távlatosságának és erejének bizonyítéka a BMW német autógyár debreceni beruházása - jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 118. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A tárcavezető közölte: az a 400 hektár terület, amely a beruházáshoz szükséges, egymilliárd forintot ér, de a beruházás volumene egymilliárd euró, tehát az érintett termőföld hasznosítása nem lehetne ilyen kifizetődő más módon, ráadásul rengeteg új munkahely jön létre.
Kitért arra: Debrecen városfejlesztése is új szakaszba léphet. A beruházással már a harmadik nagy német prémiumautó-gyártó is megjelenik Magyarországon, és az ország nyugati és középső része után a keleti régióban is nagy járműipari beruházás valósul meg - mondta Gulyás Gergely. Közölte: nagyságrendileg ezer munkahely jön majd létre.
Kérdésre elmondta: egyelőre nincs konkrét összesítés arról, hogy milyen hozzájárulást ad az állam a beruházáshoz, de tízmilliárd forintot meghaladó összegről van szó. A biztosított kedvezmények nem térnek el a más beruházásokhoz adott kedvezményektől - tette hozzá.
Gulyás Gergely szerint a magyar-német politikai kapcsolatoknak is erősnek kell lenniük, közös érdek a kétoldalú kapcsolatok szorosabbra fűzése, ezért látogatott nemrég Berlinbe Orbán Viktor miniszterelnök - idézte fel, hozzátéve: ő maga is Berlinbe megy augusztus 29-én.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy óvatos becslés szerint 15-20 százalékos létszámcsökkentés lehet a központi közigazgatásban, a cél, hogy ez január 1-jére megvalósuljon.
Kifejtette: kevesebb mint 14 ezren dolgoznak ma a minisztériumokban és a háttérintézményekben, de ez a szám csökkenthető. Az intézkedés célja nem a költségmegtakarítás, hanem a párhuzamosságok megszüntetése a rendszerben, hiszen a fejlesztések, a digitalizáció következtében ma kevesebb munkatárs is elegendő lehet ugyanazon feladatok ellátására - magyarázta.
Gulyás Gergely hangsúlyozta:
Úgy vélte, indokolt áttekinteni, hogy milyen munkakörökben mennyien dolgoznak, hogy a felesleges álláshelyek megszűnjenek. Az intézkedéssel egyidejűleg minőségi bérfejlesztésre is lehetőség nyílik - mutatott rá.
A gender szakok kérdéséről a tárcavezető elmondta: ha megnézik, hogy az érintett szakokra mennyien jelentkeztek, az bármely szak esetében már önmagában érv a megszüntetés mellett. A kormány világos véleménye szerint az emberek férfinak vagy nőnek születnek, és olyan életet élnek, amilyet kívánnak - jelentette ki. Hozzáfűzte: ezen a területen azonban oktatási tevékenységet az állam nem kíván finanszírozni.
Megjegyezte: jövő szeptembertől nem lehet jelentkezni ilyen szakra állami akkreditáció mellett.
A közigazgatási felsőbírósággal kapcsolatos felvetésre közölte: az alkotmánymódosítás egyértelművé teszi, hogy "van a Kúria és van a közigazgatási felsőbíróság", de a részletes törvényi szabályozásra az őszi ülésszakban kerül sor.
Gulyás Gergely az almatermelők ügyére vonatkozó kérdésre elmondta: a kormány eszközei mérsékeltek, de segítik a termelők összefogását, mert méltánytalannak tartják a kilogrammonként 13 forintos felvásárlási árat. A kormány közvetítőként lépne fel az ügyben, piaci megállapodásnak kell létrejönnie, méltányos áron kell felvásárolni az almát - közölte.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a magyar mezőgazdaság nem tízmillió, hanem húszmillió ember ellátásához szükséges étkezési búzával rendelkezik.
Gulyás Gergely kiemelte:
- hangsúlyozta.
A tárcavezető úgy látja, rendkívül előnyös, hogy amikor a világban sok helyen az éhínség veszélye fenyeget, Magyarország exportálni is képes búzát.
A miniszter elmondta, hogy a komoly növekedés történt a magyar turizmusban, az összesített vendégforgalom az idén a tavalyihoz képest eddig 5,3 százalékkal emelkedett, a szálláshelyek bevételei pedig több mint 10 százalékkal növekedtek az első félévben. Közölte: a külföldi vendégek száma 4 százalékkal, a belföldieké 6,8 százalékkal emelkedett időarányosan a tavalyi évhez képest.
Kiemlelte: a SZÉP-kártya-használat sem volt soha ilyen magas, júniusig összesen 8,5 milliárd forintot költöttek el SZÉP-kártyával. A tárcavezető összegzése szerint a turizmus hosszú távon is a magyar versenyképesség fontos ágazata.
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyalt a magasházakról, és a kabinet szándéka egyértelműen az, hogy a Budapest megőrizhesse hagyományos arcképét, ezért felhőkarcoló-tilalmat vezet be Magyarországon.
Hozzátette: a szabályozás szerint 65 méterig nem esnek a szabályozás alá az épületek, 65 és 90 méter között bonyolult, esztétikai szempontokat is figyelembe vevő engedélyezési folyamat lesz szükséges, 90 méter feletti felhőkarcoló pedig nem épülhet a hatályba lépést követően.
Elmondta: a Molnak, az OTP-nek és a Richternek, mint a magyar gazdaság három regionálisan is jelentős zászlóshajójának informális egyeztetéseken ajánlották fel, hogy székházat, toronyházat építhessenek. Közülük a Mol volt az egyetlen, amely élni kívánt ezzel, így 120 méteres magasháza épülhet meg. Elmondta: a Mol épületéről még a szabályozás megszületése előtt született döntés.
A miniszteri fizetések kérdéséről Gulyás Gergely azt mondta: fő szabály szerint a kétszerese a képviselői alapbérnek a miniszteri fizetés, a képviselői bért pedig az átlagbérhez kötötték, így, ha az csökken, akkor a miniszteri, képviselői fizetés is csökken. Itt hosszú távon is egy olyan sorsközösség van, ahol együtt sírunk, együtt nevetünk - fogalmazott.
Kifejtette: összességében 65 százalékos béremelés történt az elmúlt 8 évben, ugyanakkor az állam a legvégére hagyta magát, csak azok után emelkedik a közszolgák és a miniszterek fizetése, hogy korábban a rendvédelemben, a pedagógusoknál és a katonáknál is megvalósult a béremelés.
Gulyás Gergely elmondta: két olyan tárca nélküli miniszter van, akik vagyonfelügyelettel foglalkoznak, ezért rájuk a gazdaság szabályai érvényesek, ők ezért keresnek ötmillió forintot.
Gulyás Gergely az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kórházakat érintő vizsgálatáról szólva kijelentette: a kormány komolyan veszi az ÁSZ által feltárt visszásságokat, ugyanakkor a jelentés 2008 és 2015 közötti időszakra vonatkozik, és a nem állami fenntartású szakrendelőket is vizsgálta. Közölte: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) át fogja tekinteni, hogy a feltárt szabálytalanságok fennállnak-e még, és ha igen, akkor a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Mint mondta, a kormány fog erről tárgyalni, de egyelőre azt szeretnék látni, hogy 2015-höz képest változott-e, és ha igen, akkor jó irányba változott-e a helyzet, és a szaktárca szerint miként garantálható a hatékony gazdálkodás a intézményekben.
Kérdésre hozzátette: az Emmi intézkedési tervet fog készíteni az ügyben.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az augusztus 20-i ünnepségekről szólva elmondta: a szokásos programokkal készülnek augusztus 20-ára, hétfőre, de már szombattól a Magyar Ízek Utcájával és számos más programmal várják az érdeklődőket. Hozzátette: az operatív törzs kedden újra összeül, és áttekinti a szervezési feladatokat.
A forint árfolyamának gyengülésére vonatkozó kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: nincs árfolyamcélja a kormánynak, és semmilyen beavatkozást nem látnak szükségesnek. Hozzátette: a gazdaságot érinti a forint gyengülése, de ennek több a pozitívuma, mint a negatívuma, a legpesszimistább összegzések alapján is kiegyenlítik egymást a hatások.
Arról, hogy Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár szerint
Gulyás Gergely azt mondta: a kabinet át fogja tekinteni az eddigi gyakorlatot, és várhatóan a szeptember eleji kormányülésen tárgyalnak a kérdésről.
(MTI; kormany.hu)