A visegrádi négyek (V4) azon regionális együttműködések egyike, amelyek nem mások ellen irányulnak, hanem közös vélemény megfogalmazásával segítik az uniós döntéshozatalt - hangsúlyozta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a magyar V4-elnökség egyik záróakkordjaként megrendezett pénteki budapesti konferencián.
Magyarország abban érdekelt, hogy Németországnak stabil kormánya legyen - jelentette ki Gulyás Gergely a Párbeszédben a V4 és Németország címmel az Andrássy egyetem szervezésében létrejött tanácskozáson, utalva a Magyarország számára fontos politikai és gazdasági kapcsolatokra.
Azt mondta, a migráció kapcsán azt figyelhettük meg, hogy egy német belpolitikai vita terebélyesedik európai szintűvé. Magyarország mindig is következetesen azt az álláspontot képviselte ebben a kérdésben: "a külső határ védelme feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió legfőbb vívmányai ne kerüljenek veszélybe" - hangoztatta Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely szerint a schengeni zónára vonatkozó kötelezettségeket "következmények nélkül lehet évek óta megszegni, és azt látjuk, hogy az az Európai Unió, amely jogállami kérdésekből szívesen oktat ki másokat, szótlanul tűri el azt, hogy valaki egyébként vállalt jogi kötelezettségeinek a külső határvédelemben nem tesz eleget".
Hogy még tovább lépjünk az abnormalitásban: ezek után nem az történik, hogy a külső határvédelmet vállaló, de erre képtelen tagállamokat szankcióval sújtjuk, hanem a jogsértőkkel szemben a jogsértés következményeire nézve követel az Európai Unió szolidaritást - tette hozzá a miniszter. Azt mondta: az EU-nak van közös menekültpolitikája, de nincs migrációs politikája, így az a megoldás, hogy tiszteletben tartjuk a tagállamok egymással akár ellentétes döntéseit.
Az utóbbi évek unióval kapcsolatos vitáinak kulcskérdéseként Gulyás Gergely azt említette, meg tudjuk-e határozni, mely területeken kell együttműködnünk - ide sorolta a védelem-, a biztonság- és a gazdaságpolitikát -, és hol kell a különbözőségeket tiszteletben tartva elfogadnunk a nemzetek eltérő érdekeit.
Az európai együttműködésnek nincs alternatívája - jelentette ki, nagyon fontosnak nevezve, hogy ésszerűen találjuk meg azokat a területeket, ahol tovább mélyíthető az együttműködés és ahol nem. Utóbbi kapcsán a közös költségvetés tervét "az Európai Egyesült Államok felé teendő nagy lépésként" jellemezte, amit a magyar kormány nem támogat.
Az EU bővítéséről szólva utalt arra, hogy Magyarország a legnagyobb támogatója a balkáni államok felvételének. Szerinte például "nem Szerbia nem áll készen az uniós csatlakozásra, hanem az Európai Unió nem áll készen arra, hogy újabb tagokat vegyen fel".
Ukrajna esetét ennél sokkal nehezebbnek nevezve Gulyás Gergely arról beszélt: éppúgy nem szabad elzárni keleti szomszédunk elől az európai perspektívát, ahogy azt a látszatot sem kelthetjük, hogy egy évtizeden belül csatlakozhatnak a közösséghez.
Tobias Zech, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) korábbi szövetségi parlamenti képviselője hazája belpolitikai vitájáról szólva arról beszélt a migráció kapcsán: a polgárok és Németország partnerei is azt várják, hogy ismét érvényesüljön a hatályos jog, mint 2015 előtt. Szerinte ha ebben a kérdésben nem sikerült rendezni a viszonyt, "fel kell tennünk a kérdést, hogy mennyire tudunk még együttműködni".
Pártja álláspontjáról szólva kifejtette: az unió külső határainak védelme nélkül nem lehet megvédeni a belső piacot, a jelenleginél sokkal célzottabb külpolitikára van szükség, valamint ki kell jelölni egy "közös európai utat", egyebek mellett a közösség önvédelmi képességének fejlesztését, közös Afrika- és Kína-politika kialakítását szorgalmazva.
Ha Európa sikertörténetét tovább akarjuk fejleszteni, az együttműködésben kell gondolkodnunk - fogalmazott, az egységesítés helyett a sokszínűségben rejlő lehetőségek kihasználását ajánlva.
(MTI)
