Az Első Nemzeti Közműszolgáltatóban látja a rezsicsökkentés garantálásának és folytatásának zálogát a kormány - erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.

Emlékeztetett: az Első Nemzeti Közműszolgáltató a közelmúltban kezdte meg működését, és jelenleg 300 postán van lehetőség arra, hogy az emberek csatlakozzanak az állami gázszolgáltatóhoz. Megerősítette egyúttal, hogy legkésőbb az év végén megkezdi a cég az áramszolgáltatást, és belépnek majd a távhőszolgáltatás piacára is.

Lázár János arról is beszélt, hogy meg kell védeni a rezsicsökkentést az Európai Bizottság "támadásától", a brüsszeli testület szerint ugyanis - mondta - ellentétes az uniós joggal az eddigi 25-30 százalékos magyarországi rezsicsökkentés. A kormány a jövő héten tárgyalja meg a Brüsszelnek az ügyben adandó választ, amellyel megindulhat a párbeszéd a kabinet és a bizottság között - közölte a miniszter.

30-50 százalékos közszolgálati béremelést javasol Lázár János

Harminc-ötven százalékos béremelést javasol a közigazgatásban dolgozóknak a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016. július 1-jétől.

Kifejtette, hogy 27 ezer járási hivatali dolgozó van, aki nem vezető beosztású, s az államreform sikere, a bürokrácia leépítése az ő munkájukon is múlik. Mint mondta, nem minisztériumi főosztályvezetők, helyettes államtitkárok, államtitkárok bérének emeléséről van szó, hanem azon jelenleg 80-100 ezer forintot kereső dolgozókról, akik az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot.

A tárcavezető értékelése szerint az életpályamodellek rendszere láthatóan bevált, idén júliustól 68 ezer rendőrnek és tűzoltónak emelkedik átlagosan 30 százalékkal a bére, 2019-ig pedig évente további 5 százalékkal. Ezt jelentős változásnak nevezte, utalva arra, hogy a szférában 2001-2002-ben volt legutóbb a teljes állományra kiterjesztett bérfejlesztés Szólt arról is, hogy júliustól 18 ezer katona is szintén többet vihet haza; mindezek összesen 44 milliárd forintos többletkiadást jelentenek az államnak.

Felidézte a tavaly megindult pedagógus életpályamodellt, s szólt arról is, hogy idén 6400 háziorvos is 130 ezer forinttal többet kap havonta.

A minisztert kérdezték az ellenzéki pártok által szorgalmazott alapbérről is, amelyre úgy reagált: lehet róla beszélni, de hitelességi aggályai vannak, mert emlékszik az előző kormányok bércsökkentésére, a 13. havi juttatások megszűntetésére, a családi pótlék megnyirbálására.

A deviza alapú autóhitelek forintosítására vonatkozó kérdésre pedig úgy felelt: egyelőre kisebbségben van azzal a véleményével, hogy meg kell tenni, de előbb-utóbb foglalkozni kell vele, mert nem tartható, hogy az emberek már rég visszafizették autóik árát és még most is háromszor annyival tartoznak.

A kormány kíváncsi arra, valóban vizsgálódott-e az OLAF

Az Európai Bizottság segítségét kéri a kormány, hogy kiderüljön, valóban vizsgálódott-e az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF az M4-es autópálya ügyében - közölte Lázár János.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly

A politikus egy birtokukban lévő levélre hivatkozva azt mondta, hogy az OLAF vizsgálódhat vagy vizsgálódhatott az M4 ügyében, és a kilométerenkénti magas ár miatt kockázatot látott a beruházásnál. Ennek az esetleges OLAF-vizsgálatnak a sorsa azonban egyelőre tisztázatlan - tette hozzá.

Lázár János emlékeztetett, hogy a kormány leállította az M4-beruházást, majd jelezte, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) már tárgyalt is két a kivitelezésben érintett külföldi cég képviselőivel, és ezt mindegyik beruházóval megteszi majd. Eddig minden alvállalkozót kifizettek, és természetesen a fővállalkozókat is kifizetik az elvégzett munka arányában - mondta.

A Miniszterelnökség vezetője a kormány fejlesztési szándékairól szólva közölte: a tervek között van a Szolnokot és az M0-st, vagy a Szolnokot és az M5-öst összekötő útnak, vagy mindkettőnek a megépítése. Emellett - a műszaki tartalom felülvizsgálata és a tételes elszámolás után - meg kell vizsgálni a megkezdett M4-es beruházás folytatásának lehetőségét Fegyvernek irányában. Szolnok és az M0-s összekapcsolására, vagyis a régi 4-es út négysávosítására megvan az építési engedélyes terv, Szolnok és az M5-ös összekötésének, így a 405-ös négysávosításának pedig a kormány kész megteremteni az anyagi feltételeit - ismertette Lázár János.

Az M4-es kivitelezőinek esetleges kártérítését firtató kérdésre a miniszter azt mondta, a NIF arról tájékoztatta őt, hogy az eddig az infrastruktúra-fejlesztő tárgyalási meghívását elfogadó cégek nem peres úton kívánják rendezni ezt az ügyet.

Legkésőbb május 6-ig felállnak a kormányablakokban a Quaestor ügyintézési pontok

A megyei jogú városok kormányablakaiban legkésőbb május 6-ig felállnak azok a Quaestor ügyintézési pontok, amelyek a károsultakat segítik majd. Lázár János elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Legkésőbb, tehát, ennek kezdő időpontjáig felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok - ezen már dolgoznak a kormánymegbízottak - mondta.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly

Mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket - tette hozzá.
A kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatban Lázár János elmondta: létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Ezzel a korábbi 32 500 Quaestor-ügyfél 99,5 százalékát kártalanítják, és kevesebb mint 100 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba.

Az önkormányzatokról Lázár János elmondta: a fedezet nélküli Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatok megsértették az önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat, és kockáztatták a választópolgárok pénzét; a kormány ezzel a témával jövő heti ülésén foglalkozik majd. Lázár János szavai szerint három brókercégnél 22 önkormányzat több mint 10 milliárd forinttal "ragadt benn".

A miniszter kitért arra is: meg kell vizsgálni, milyen brókercsoportokkal állt szerződéses viszonyban a kormányzat. "Érdekes példákat talál az ember" - fogalmazott, és példaként említette, hogy Medgyessy Péter idején a Földművelésügyi Minisztérium mintegy 6 milliárd forintot "kockáztatott brókercégeknél", a Miniszterelnök Hivatal pedig brókercégeknél Gyurcsány Ferenc idején mintegy 4 milliárd forintot kockáztatott, a Bajnai-kormány idején pedig 35 milliárd forintot tartott brókercégeknél.

Lázár János hozzátette: Gyurcsány Ferenc 2004-ben a Quaestor tulajdonában álló cégnek sportminiszterként 900 millió forint "baráti támogatást juttatott".

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több vizsgálatot is folytatott ezekben az ügyekben: 2010-ben a kormányváltás után az MFB-nél egy belső vizsgálat volt minden olyan hitelre vonatkozóan, amely ismert és ismeretlen kockázatokat tartalmazott, és jó néhány ügyben büntető feljelentés vagy további vizsgálat következett - fejtette ki a miniszter.

Kitért arra is, hogy a győri ETO Park ügyében megszakította - nem pedig megszüntette - a vizsgálatot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és az MFB-t arra kérték, hogy a szerződési feltételeket módosítsák, amit a bank meg is tett. Majd amikor az ETO Park már nem törlesztette a felvett hitelt, akkor újabb vizsgálatot rendeltek el; ez a 2008-as újabb hitelt tette vizsgálat tárgyává, és ott olyan kockázatokat talált - például nem volt fenntartható az üzleti terv -, amely miatt a Kehi elnöke idén tavasszal büntető feljelentést tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly

A bizottság hat pályázatot kifogásolt, a kormány megfontolja az EB javaslatait

Az Európai Bizottság (EB) a gazdaságfejlesztési operatív program három programrészének 42 ezer projektjéből hatot kifogásolt, és 3-4 olyan megjegyzést tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik; a kormány megfontolja az EB javaslatait - mondta Lázár János.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerdán jelentette be, hogy a bizottság felfüggesztette a gazdaságfejlesztési operatív program első három prioritásának kifizetéseit, ahová az innovációs pályázatok, gazdaságfejlesztés, üzleti infrastruktúra fejlesztése tartoznak, a három terület 2007 óta pályázható keretösszege mintegy 700 milliárd forint.

Lázár János ugyanakkor kiemelte, hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg.

A miniszter elmondta: az EB 3-4 olyan megjegyzést is tett, ami a pályázatok elbírálására vonatkozik, de az akkor használt módszert már 2014-ben megváltoztatták, mert a kormány is úgy vélte, hogy a korábbi pályázati elbírálási rend nem alkalmas arra, hogy objektív, az ország érdekét is szolgáló pályázati döntések szülessenek.

A kormány megfontolja a bizottsági véleményt, és kész levonni a tanulságokat, ugyanakkor pénzügyi veszteség nem fenyeget, mert ha pénzügyi korrekcióra kerül is sor, akkor ez még az idén jóváírható és a tartaléklistásoknak kiosztható vagy új pályázatot is le lehet bonyolítani.
Lázár János kiemelte, hogy a 8200 milliárdos, teljes "kasszán" belüli hibaarány 2 százalék alatti, ezzel Magyarország a közép-európai országok közül vezető helyen van a törvényesség és a szabályosság tekintetében.

A kérdések között szóba került a jövő évi költségvetés, amellyel kapcsolatban a miniszter elmondta: a kormány április 22-én, jövő szerdán foglalkozik a büdzsé elfogadásának rendjével és lehetséges tartalmával első körben.

Szintén újságírói kérdésre a Miniszterelnökség vezetője jelezte, nem tud olyan tervről, hogy az állam további bankokat vásárolna.

Kép letöltéseFotó: Árvai Károly

Lázár Jánost kérdezték az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetettséggel összefüggésben arról is, hogy szükséges-e a hazai biztonsági szint emelése. Azt mondta: nem tart olyan fázisban az ügy, hogy "látványos kirakatakciókra lenne szükség", a nemzetbiztonsági kabinetnek havonta több alkalommal is elhárító és hírszerző tevékenységeket kell értékelnie.

A tapolcai időközi választással összefüggésben úgy értékelt: tiszteletben kell tartani a választók döntését, s ebben a választókörzetben is - ahogy az egész országban - többet kell foglalkozni a munkahelyteremtéssel és több segítséget kell adni a családoknak.

Az új jobboldali médiabirodalom kialakulását firtató kérdésre pedig úgy reagált: nincs véleménye, ugyanakkor a tapolcai választási kampányban világossá vált, hogy "nagy szerelem és szép barátság van kibontakozóban Simicska Lajos és a Jobbik között".

A sajtótájékoztató teljes anyaga full HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.

(MTI)