A Sargentini-jelentés egy utolsó, elkeseredett kísérlete a mostani európai parlamenti (EP) időszakban a bevándorláspárti erőknek arra vonatkozóan, hogy a bevándorlással szemben legkövetkezetesebben fellépő magyar kormányt és Magyarországot megbüntessék - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
Gulyás Gergely szerint a bevándorláspárti erők bosszút akarnak állni, Magyarország pedig azzal "érdemelte ki" ezt az elmarasztalási kísérletet, hogy elsőként lépett fel határozottan a bevándorlással szemben. Holott Európa egészének az érdeke az illegális bevándorlás megakadályozása - jelentette ki.
A tárcavezető azt mondta,
Az EP-ben a szavazáson a képviselők állást foglalhatnak majd arról, támogatják vagy ellenzik az illegális bevándorlást - jelezte. Kérdésre úgy fogalmazott, Orbán Viktor miniszterelnöknek - aki részt vesz majd az EP plenáris vitáján - feladata, hogy megvédje Magyarországot, ha alaptalan, igazságtalan támadások érik valahol.
A politikus reményét fejezte ki, hogy vannak olyan EP-képviselők, akiknél hathatnak a józan érvek..
A bizottság hozzájárul a határvédelmi költségekhez
A Miniszterelnökség vezetője bejelentette továbbá:
Elmondta: a kiadásokból a bizottság több mint 300 millió eurót elfogad, és az ebből jelenleg rendelkezésre álló 54 millió eurót rövid időn belül átutalja.
A miniszter emlékeztetett, hogy a határkerítés építésekor mindenki vitatta annak szükségességét és azt, hogy Magyarország azzal az unió külső határait védi. Megjegyezte: a bizottság a kerítésépítést közvetlenül nem finanszírozza, de egyéb biztonsági kiadásokhoz hozzájárul.
Az Orbán Viktor és Matteo Salvini olasz belügyminiszter minapi találkozójára reagáló Emmanuel Macron francia elnök szavait Gulyás Gergely úgy kommentálta: az európai politika egyik oldala meg akarja óvni a kontinenst az illegális bevándorlástól, a másik oldal viszont támogatja a kontrollálatlan migrációt. A francia elnök az utóbbi körbe tartozik - jegyezte meg.
Egy másik kérdésre a tárcavezető kijelentette: minden menedékkérő teljes körű étkezési ellátást kap a tranzitzónában, amíg jogerősen el nem bírálják az ügyét. Minden ezzel ellentétes állítás valótlan - közölte.
Már megérkeztek az iskolakezdéshez kapcsolódó támogatások
Az iskolakezdésre tekintettel már a héten megérkeztek az ehhez kapcsolódó családtámogatások, csaknem 1,2 millió jogosult kiadásaihoz több tízezer, akár százezer forinttal is hozzájárul az állam - közölte a tárcavezető.
Gulyás Gergely elmondta azt is: elsőtől a 9. osztályig ingyenesen jutnak tankönyvekhez a tanulók - több mint egymillióan -, így 2013 óta összesen 6 milliárd forinttal csökkentek a szülők tankönyvkiadásai. Jövőre ez tovább mérséklődik, 2019-ben már 11 milliárd forintot fordít erre a célra a büdzsé, kétharmaddal többet, mint 2010-ben.
A mögöttünk lévő tanévben több mint 600 ezer gyermek jutott ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez az iskolákban, miközben 2010-ben csupán 300 ezren - sorolta. Erre az állam 8 éve szűk 38 milliárd forintot költött, jövőre már ennek két és félszeresét, több mint 72 milliárdot.
Szólt az iskolatej- és gyümölcsprogramról, amelynek keretében 430 ezer gyermek heti négy alkalommal jut tejtermékhez, 560 ezer gyermek pedig gyümölcshöz, zöldséghez és gyümölcsléhez. Míg 8 éve erre 1,2 milliárd forintot fordítottak, a jövőben 6,6 milliárdot.
A kormány 7 milliárd forintot nyújt a Lánchíd felújítására
Beszámolt arról is, hogy a főváros kérésének megfelelően a kormány 7 milliárd forinttal támogatja a Lánchíd és a mellette lévő alagút felújítását. A kabinet ugyanakkor azt kéri, hogy a felújítást ne tartson tovább másfél évnél - tette hozzá Gulyás Gergely, aki hangsúlyozta: ez műszakilag megvalósítható, bár kétségtelenül jelentős szervezést igényel.
Hozzátette: a felújítás végére megújul a híd pesti oldalán lévő Széchenyi tér is. A felszíni parkoló és a körforgalom várhatóan megszűnik, és a Magyar Tudományos Akadémia épületéhez is méltó tér jön létre nagyobb zöldfelülettel - jegyezte meg. Arra a felvetésre, miszerint ki tudja-e jelenteni, hogy jövőre a budapestiek közvetlenül választanak főpolgármestert, a politikus azt válaszolta: azt tudja kijelenteni, hogy egyelőre nincs semmilyen törvénymódosítási javaslat az Országgyűlés előtt.
A miniszter kérdésre elmondta, az Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester közötti, korábban előre jelzett találkozó szeptemberben várható.
Gulyás Gergely arról is szólt, hogy forrásokat kell biztosítani az alsóbbrendű utak felújítására. Ezek részben rendelkezésre állnak az általános tartalékban, és ha nem lesz jövőre rendkívüli esemény, akkor a tartalékból mintegy 150 milliárd forintot a faluprogramra fordítanak. Ám további forrásokra is szükség van az útfelújításra, ezért - miután 2013-tól nem volt emelés, így inflációarányosan - január 1-jétől mintegy 5,8 százalékkal emelkedik az e-útdíj, a plusz bevétel pedig - közvetett formában, az uniós szabályokat betartva - egy "falusi útalapba" fog befolyni, ami lehetőséget biztosít arra, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszokat felújítsák - fejtette ki. Azt is elmondta, hogy a 10 napos autópálya-matrica ára október 1-jével 2975 forintról 3500-ra emelkedik.
A miniszter kérdést kapott azon német sajtóhírrel kapcsolatban is, miszerint Németország Manfred Webert, az európai néppárti frakció vezetőjét javasolná az Európai Bizottság új elnökének. Gulyás Gergely közölte: hivatalos kormánydöntés nem született, ugyanakkor a német politikus a nehéz helyzetben is jól fenn tudta tartani a frakcióegységet és mindig korrekt tárgyalópartner volt. Azt is mondta: a magyar kormány számára egy német bizottsági elnök elfogadható lenne, különösen, ha még néppárti is.
Arról is beszélt, hosszú idő után újra olyan egyesült államokbeli nagykövet van Budapesten, akinek még lehetősége is van arra, hogy érdemben segítse a két ország politikai kapcsolatát. A miniszterelnök a közeljövőben fogadja David B. Cornsteint - tette hozzá.
Gulyás Gergely egy másik kérdésre kijelentette azt is, hogy a kormány nem kívánja módosítani az abortuszszabályozást.
A kenderesi Horthy-emléknappal kapcsolatban azt közölte: az eseményen kormányzati képviselet nem lesz. Kiemelte: Magyarországon az antiszemitizmussal szemben zéró tolerancia van.
A sajtókamara tervére vonatkozó felvetésre úgy reagált: ha a sajtó képviselőinek van a kérdésben egy egységes álláspontja, a kormány áll rendelkezésre. A sajtóval szemben sajtókamarát nem lehet létrehozni - fogalmazott. Hozzátette egy másik kérdésre, hogy a média területén nem lát olyan ügyet, amelyben feltétlenül szükséges lenne törvényhozási beavatkozás.
A miniszter a sajtótájékoztatón kiállt a Petőfi Irodalmi Múzeumot vezető Prőhle Gergely mellett, akit kiváló főigazgatónak nevezett. Azt is mondta ugyanakkor, hogy a múzeum főigazgatójának kinevezése, illetve felmentése nem a Miniszterelnökség, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatáskörébe tartozik.
A miniszter a Honvéd kórházban tapasztalható orvoshiányról szóló hírekre úgy reagált: az intézmény nem fordult a kabinethez a probléma kezelése érdekében, így azt a kórháznak kell megoldania. Elismerte ugyanakkor, hogy a sürgősségi ellátásban valóban több orvosra lenne szükség, amelyhez a kormány magasabb összegű forrást biztosít. Gulyás Gergely a megoldást a bérek növelésében látta, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy azok egyetlen ciklusban sem nőttek olyan mértékben, mint a megelőzőben.
A budapesti iparkamara felvetéséről, miszerint a minimálbért legfeljebb az átlagbér növekedésével megegyező mértékben lehetne emelni, azt mondta: az üdvözítő megoldásnak erről a munkaadók és a munkavállalók megállapodását tartaná, amelyet a kormánynak csak meg kell erősítenie.
A Paks környéki dunai vízhőmérséklettel kapcsolatban a miniszter szerint rémhírterjesztés történt. Az atomerőműnek legfelkészültebb vízügyi szakemberei vannak - szögezte le -, folyamatosan szigorú protokoll szerint mérik a hőmérsékletet, amelyet a vízügyi hatóság szakemberei ellenőriznek. Kijelentette: a Duna hőmérséklete nem érte el a kritikus hőfokot a legmelegebb napokban sem.
A kormány vizsgálatot rendelt el az egyes településeken tapasztalt, a hulladékszállítási számlázással kapcsolatos visszásságok miatt. A miniszter részletfizetés lehetőségét tartott lehetségesnek azok esetében, akik akár többévnyi számlát kaptak meg egy összegben.
Kérdésre elmondta azt is: kizártnak tartja, hogy a jelenlegi javaslat formájában lépne életbe a Nemzeti alaptanterv egy év múlva, a vitaanyag azonban mindenkinek lehetőséget ad a véleménye kifejtésére.
(MTI)
