Az áprilisi parlamenti választásnak a bevándorlás a fő kérdése, vagyis az, hogy Magyarország bevándorlóország lesz vagy megmarad magyarnak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Fidesz hódmezővásárhelyi egyéni képviselőjelöltje a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
"Mindenkinek észre kell vennie, hogy van tétje az április választásoknak" - fogalmazott Lázár János, majd hozzátette, a voksoláson dől el, hogy Soros György vagy a magyar emberek alakítanak kormányt, akik nem akarnak bevándorlást.
Elmondta, ők az elmúlt nyolc esztendőben a hibáikkal együtt is az ország függetlenségének megerősítéséért dolgoztak, míg mások "különböző háttérhatalmak és különböző nagy emberek pénzéből" az ország, a nemzet és a közösség gyengítését szeretnék elérni.
Lázár János beszélt arról is, hogy ma Magyarországon kétfajta politikus létezik: bevándorlópárti és bevándorlóellenes, ő pedig az utóbbiakhoz tartozik, megválasztása esetén pedig hazája szuverenitásáért, függetlenségért küzd majd.
Fontosnak nevezte, hogy a fideszes képviselőjelöltek a következő hetekben álljanak oda az emberek elé, és győzzék meg őket arról, hogy alkalmasak megvédeni az országot. Lázár János szerint ebben hivatkozhatnak arra, hogy ők voltak, akik kerítést építettek egyetlen ellenzéki párt támogatása nélkül, továbbá ők állították meg a bevándorlást, miközben az ellenzéki parlamenti képviselők "csak sunnyogtak", többet közülük pedig nyilvánvalóan a nemzetállamok megszüntetését tervező Soros György is pénzelt közvetve vagy közvetlenül.
Kiemelte, a tavaszi választás másik tétje, hogy azok kapnak-e bizalmat, akik a teljesítményükkel és a munkájukkal képesek jobbá tenni ezt az országot, vagy azok, akik "csak szövegelnek".
A magyar ellenzéki pártok képviselői, háttéremberei zúdítják a feljelentéseket az Európai Unió asztalára, mert azt remélik, hogy "ott a velünk szemben állók, vagy azok, akik a Gyurcsány-kormány alkalmazottai voltak és most Brüsszelben az Európai Bizottság alkalmazottai" majd eljárásokat kezdeményeznek Magyarország ellen - mondta.
A tárcavezető a korrupcióról megjegyezte, amelyik városnak, illetve országnak jól megy, van pénze, gazdasági fejlődést produkál, ott valószínűleg jóval kisebb a korrupció, mint ahol nincs pénz nyugdíj- és béremelésre.
Hangsúlyozta, 2002 és 2010 között látszott, hogy van korrupció, hiszen üres volt az államkassza, és azért nem volt pénz, mert szétlopták. "Most azért van pénz az államkasszában, mert mi nem lopjuk el. Ez ennyire egyszerű" - fogalmazott, hozzátéve, így jut pénz bér- és nyugdíjemelésre, fejlesztésre.
Lázár János elmondta, a rendszerváltozás óta soha nem volt akkora az állami vagyon, mint most, 2010 óta ugyanis 3-4 ezer milliárd forintnyi állami vagyont vásároltak vissza.
A fideszes politikus reményét fejezte ki, hogy Hódmezővásárhely polgármesterének munkájában több lesz az együttműködés, mint a harc. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az új városvezető próbálja őket gáncsolni, támadni, miközben ők szeretnének együttműködni. Beszélt arról is, Márki-Zay Péter függetlenségéről sokat elárul, hogy egy MSZP-s alpolgármestert jelölt maga mellé.
Lázár János aláhúzta, a Fidesz hitvallása a demokrácia és a szabadság mellett kiterjed a méltányos, fair viszonyok biztosítására is, ezért nyújtanak segítséget az olyan esetekben, amelyekben az igazságszolgáltatás képtelen volt igazságot tenni. Példaként említette erre a Szeviép-ügy ötszáz károsult vállalkozójának nyújtott támogatást.
(MTI)
