A jó gazda szerepét próbálja visszahozni a fertődi Esterházy-kastély falai közé a kormány a felújításokkal, amelyek eddig négymilliárd forintba kerültek – mondta Lázár János a kastély Marionettszínházában az épületegyüttes 500 millió forintból megújult kertrészeinek átadó ünnepségén.
Lázár János úgy fogalmazott, hogy „lépésről lépésre kell helyreállítani mindent”, s ebben hálás az Európai Uniónak is, amely szintén támogatta az eddigi rekonstrukciókat.
A miniszter emlékeztetett, hogy a kormány tervei szerint az eddig felújított Esterházy-kincsek, amelyek jelenleg az Iparművészeti Múzeumban vannak, visszakerülnek Fertődre. Emellett a kormány „elszánt és elkötelezett abban is”, hogy az operaház, Esterházy Miklós és hitvese, gróf Cziráky Margit sírja, a víztorony, a lovarda és minden olyan létesítmény, amely a kastélyhoz tartozik, megújuljon. Ez még legalább ötmilliárd forintot igényel.
A politikus a kastélyegyüttes történelmét felelevenítve úgy fogalmazott, hogy aki ismeri a barokk kultúrát, az tudja, a kert és az épület egymásnak mellé rendelt társai, Esterházy „fényes” Miklós hagyatéka pedig bizonyíték arra, hogy a barokk egy életforma is.
Lázár János hozzátette: sokan nincsenek tisztában azzak, hogy Európa egyik legszebb barokk együttesének vagyunk a tulajdonosai.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy „Magyarország kormánya igyekszik azokat a történelmi hagyományokat felkarolni, életet lehelni beléjük”, amelyek évszázadokig voltak részesei a magyar kultúrának, de az elmúlt ötven évben feledésbe merültek.
Esterházy Antal herceg az ünnepségen örömét fejezte ki az eddigi felújításokkal kapcsolatban, egyben elmondta, hogy több évre van még munka, és „nagy erővel kell még dolgozni azon, hogy a kastélyt Európa-szerte híressé tegyék".
Bodrogai László Anzelm, az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont főigazgatója mérföldkőnek nevezte a mai napot, mert „bebizonyosodott, hogy azt a szellemi örökséget, amit az Esterházy család ránk bízott, azt meg tudjuk őrizni”.
A főigazgató a Rózsakert, az Angolkert és az Északi park helyreállításáról elmondta, hogy a mintegy 250 millió forintba kerülő munkálatokat európai uniós forrásból tudták megvalósítani. Hozzátette: 90 ezer négyzetméternyi terület újult meg, ahol mintegy 2400 cserjét, kilencezer rózsát és 105 fát ültettek. Emellett hétezer négyzetméternyi útfelületet újítottak fel és húszezer négyzetméternyi bozótos területet tisztítottak meg.
A Rózsakertben 430 féle rózsafajt, összesen 8700 tőt ültettek. A főigazgató szerint az 1908-ban, gróf Cziráky Margit által alapított kert Magyarország legnagyobb rózsakertje lesz, és génbank funkciót is kap majd, miután Márk Gergely nemzetközileg elismert rózsanemesítő több mint hétszáz saját nemesítésű rózsafaja kerül oda.
Az 1906-ban kialakított Angolkertben megújították a sétautakat és növényismertető táblákat helyeztek ki. Az Északi parkban a faállományt állították helyre.
Orbán Tibor, a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. (KAEG Zrt.) vezérigazgatója a szintén 250 millió forintba került Lés-erdő rekonstrukciójáról beszélt.
Elmondta, hogy az Európai Unió által támogatott fejlesztés célja a terület térszerkezetének helyreállítása volt a műemlék- és természetvédelmi szempontokat figyelembe véve.
Részletezte: 176 hektáron újult meg a terület, kétezer darab fát ültettek, 22 hektáron erdőt telepítettek és útvonalakat állítottak helyre.
(MTI)
