Az 1500 fő alatti települések akár 30 százalékkal is növelhetik polgármesterük juttatását, ha annak költségét ki tudják gazdálkodni - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Lázár János a "Kormányinfo 29 – Mit miért tesz a kormány?" című sajtótájékoztatón elmondta: ezzel a legalacsonyabban kereső településvezetők jövedelme 75 ezer forintról mintegy 95 ezer forintra emelkedhet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindez saját forrásból valósítható meg.

Beszámolt arról is: lazulhatnak a 3000 fő alatti települések vezetőinek összeférhetetlenségi szabályai, így ők más keresőtevékenységet is vállalhatnak a polgármesterség mellett.

Az ellenzéki pártok megtámadták a földműveseket

A Miniszterelnökséget vezetője a tájékoztatón a földművesek megtámadásaként értékelte, hogy ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordultak a tervezett állami földértékesítések ügyében. Megdöbbentő fordulatnak nevezte, hogy az LMP, a Jobbik és az MSZP arra kötött koalíciót, hogy szóvá tegye: a külföldiek kimaradnak a földvásárlásból és a nagybirtokosok érdekei sérülnek. Már megmondani sem tudja, hogy melyik párt mögött melyik nagybirtokos áll - fogalmazott.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a Nemzeti Földalapkezelőnél mintegy 100 ezren érdeklődtek a földárverések iránt, 60 ezren potenciális vásárlóként kértek információkat.

Tudatta azt is, hogy november 18-án tárgyal a kormány a mintagazdaságok rendszerének felállításáról. Kétfajta mintagazdaság számára nyitnak lehetőséget - ismertette. Az egyik az állami tulajdonban lévő, mezőgazdasági tevékenységet folytató cégek - Szilvásvárad, Bábolna és Mezőhegyes -, a másik olyan gazdasági struktúra, ahol nemzetgazdasági érdek fűződik a sikerességhez. Olyan termékpályáról van szó, ahol a termesztés, termelés és a végtermék előállítása, az élelmiszer-feldolgozás egybe kapcsolódik - magyarázta, kifejtve, Magyarországon a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. ilyennek számítanak. Nincs olyan szakember, aki ezt meg tudná kérdőjelezni - mondta, utalva arra is: ez a csoport néhány ezer ember számára megélhetést biztosít.

Mezőhegyesről szólva Lázár János azt is közölte: a kormány döntött a ménesbirtok újjáalapításáról, s mintagazdaságkénti működéséhez 3500-4000 hektár termőföldet rendel.

Kép letöltéseFotó: Máthé Zoltán/MTI

Három új bölcsődei ellátástípus lesz

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy három új bölcsődei ellátástípust vezetnek be: mini-, munkahelyi és családi bölcsődék feltételeit dolgozzák ki, a kormányzati szándék szerint könnyebb lesz létrehozni, fenntartani ezeket, illetve az intézmény felügyeletére bízni a gyermekeket.

Az intézményrendszer újraszabályozására Novák Katalin családügyi államtitkár tesz javaslatot a parlamentnek.

Jelezte azt is, hogy 2017. január 1-jétől napi négyszeri étkezést biztosítanak a gyermekétkeztetésben és az önkormányzatok helytállására is számítanak a szünidei étkeztetésben.

Bejelentette azt is: már a gyermek fél éves korától is igénybe vehető a gyed extra és a bölcsődei dolgozókra is kiterjesztik a pedagógus életpályamodellt.

Könnyebb lesz az elektronikus ügyintézés

Beszámolt arról is: a kormány egy kerettörvényre tesz javaslatot az elektronikus ügyintézés könnyítése érdekében. Elmondta: lehetőség lesz az elektronikus személyi okmány kiállítására, szabályozzák az elektronikus aláírás használatát és az e-fizetés érdekében is lépéseket tesznek.

A Belügyminiszternek még decemberben javaslatot kell tennie arra: milyen informatikai fejlesztéseket kell megvalósítani az állami szerveknél - az uniós források felhasználásával - annak érdekében, hogy minél több szolgáltatás elérhető legyen elektronikusan.

A miniszter szerint 2-3 év múlva válhat hétköznapi rutinná az, hogy az emberek elektronikusan kommunikáljanak az állammal, amelyhez a legfontosabb feladat annak biztosítása, hogy az állami szervek egymással is elektronikusan kommunikáljanak.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ötletpályázatot ír ki a Múzeumkert helyreállítására, annak érdekében, hogy a park a közösség javát szolgálja - számolt be.

Kép letöltéseFotó: Máthé Zoltán/MTI

Lázár János elmondta azt is: 43 ezer hadiárva adott be kérelmet a hadigondozotti ellátásra - a legfiatalabb 70 éves -, közülük 27 ezer embernek már folyósítják, és mindössze ezer ember kérelmét utasították el. Az érintettek havi 8800 forintot és közgyógy-igazolványt kapnak, az ellátást pedig kiterjesztették a határon túli magyarokra is, akiktől eddig ezer kérelem érkezett - jegyezte meg.

Közölte azt is, hogy a kormány november 18-án dönt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal átalakításával kapcsolatos előterjesztésről, de mint tudatta, a nemzetgazdasági tárcától még ezt követően várják az átfogó reform terveinek elkészítését.

Lázár János a szocialisták bírálatával kapcsolatban, miszerint az MVM gázkereskedője drága földgázt segített a magyar piacra, ezzel tartva mesterségesen magasan a gáz árát, azt felelte: a MET Zrt. a legjobb ajánlatot tette, az MVM a legolcsóbb gázt vásárolta a MET-től.

A minisztert kérdezték a BKV finanszírozásának rendezéséről is. Azt felelte: amit a költségvetésben rögzítettek, azt a társaság megkapja, minden másról tárgyalni kell. Kizártnak tartja, hogy ne tudnák megoldani a kérdést - tette hozzá.

Pest megye és Budapest esetleges különválásával összefüggésben pedig azt mondta: a megyei közgyűlés döntése nem elegendő, a kormány minden egyes Pest megyei települést és képviselő-testületet megkérdez, hogy mit szeretne. Meggyőződése - folytatta -, hogy a településeknek jót tenne, ha 2020-tól önálló régióként működhetnének.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI, kormany.hu)