Az elmúlt évek nem tekinthetőek az európai együttműködés legeredményesebb időszakának, az Európai Unió (EU) utolsó sikere a bővítés volt: 2004-ben tíz állam - köztük Magyarország - felvétele, majd további három állam csatlakozása - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a Parlamentben.
Gulyás Gergely a Magyarország és a közép-európai térség az Európai Unióban, az Európai Unió a világban című, főiskolai és egyetemi hallgatóknak meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztóján azt mondta: a bővítési folyamat azt mutatta, hogy egyszer majd valóban európai egységről lehet beszélni.
Most is vannak olyan tagjelöltek, amelyeket fejlettségüknél fogva akár holnap fel lehetne venni az EU-ba, ennek ellenére az unió nem tűnik alkalmasnak arra, hogy újabb államokat fogadjon be. A következő 5 év egyik nagy feladata, hogy ebben változást érjenek el, a balkáni térségnek is reális alternatívává váljon a részvétel az intézményesített európai együttműködésben - hangoztatta a miniszter.
Magyarország 15 éves EU-tagságának tapasztalatai vegyesek - értékelt Gulyás Gergely. Azt mondta: úgy gondolják, ha benne vannak egy klubban, akkor érdemi beleszólást kell kapniuk annak működésébe. Nem kötelező mindent dicsérni, a kritika is belefér - vélekedett.
Az elmúlt 5 évben az unió nemhogy nem bővült, hanem szűkült: elveszítette azt a tagállamát, amely a második legnagyobb gazdasággal rendelkezett. Egyes országokban az EU már nem olyan vonzó, mint amilyen korábban volt - értékelt a miniszter.
Szavai szerint az unió nem tudta hatékonyan kezelni az elmúlt évtized nagy válságait, a gazdasági és a migrációs krízist.
Ennek ellenére az európai együttműködésnek nincs alternatívája, és a kormány úgy gondolja, hogy Magyarország nem is tud mást tenni, mint hogy a része legyen az EU-nak - jelentette ki Gulyás Gergely.
A miniszter abbéli reményének adott hangot, hogy a vasárnapi európai parlamenti választásokkal új irányt vehet a kontinens.
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője arról beszélt, hogy egyre több olyan léptékű kihívás áll az európai államok előtt, amire csak közösen, EU-s szinten lehet választ adni. Példaként említette az illegális bevándorlást és a klímaváltozást.
Ugyanakkor továbbra is alapelv, hogy amit eredményesen meg lehet oldani nemzeti szinten, azt ott kell kezelni - hangsúlyozta.
Zupkó Gábor úgy vélekedett: szükség van olyan szakemberekre, akik széles látókörűek, felismerik a közös európai érdekeket, ugyanakkor a nemzeti szempontokat is értik.
A díjak átadásában Gulyás Gergely és Zupkó Gábor mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is részt vett.
Összesen öt pályázót tüntettek ki, ők az EU 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves költségvetésével, a visegrádi együttműködéssel, az uniós bővítéspolitikával, erdészeti kérdésekkel, valamint az őshonos nemzeti közösségek helyzetével foglalkoztak.
A több mint 20 éves múltra visszatekintő pályázaton sokan indultak az idén, anyaországi és határon túli magyar hallgatók egyaránt. Olyanok jelentkezhettek, akik még nem múltak el 30 évesek.
A pályaműveket az Országgyűlés elnöke által felkért szakértőkből álló bírálóbizottság értékelte.
Az első helyezettet 400 ezer, a másodikat 300 ezer, a harmadikat 200 ezer forinttal jutalmazzák, a két különdíjas 150-150 ezer forintot kap. Az összegeket adó és társadalombiztosítási járulék terheli. A pénzjutalmon felül a nyertesek több napig tartó brüsszeli tanulmányútra mehetnek az idén.
A győztes munkákat az Országgyűlés Hivatala elektronikus formában megjelenteti a honlapján - derül ki a pályázati felhívásból.
(MTI)
