A kormány teljes egészében elutasítja azt a felvetést, hogy az Európai Bizottság kontrollja alatt álló menekülttábor jöjjön létre Magyarországon. Diktátumot a kormány nem tud elfogadni – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 22 Mit miért tesz a kormány? című sajtótájékoztatón.
Bővítik a befogadóállomási kapacitást
Lázár János bejelentette: a kormány a befogadóállomási kapacitás bővítését tervezi a következő két hétben a bevándorlók folyamatos és biztonságos ellátása érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította Pintér Sándor belügyminisztert, hogy legalább további 2-3 befogadóállomás felállítására tegyen javaslatot.
A Miniszterelnökség vezetőjének tájékoztatása szerint az idén eddig 176 ezer illegális bevándorló lépte át a határt.
Ezzel, a tömeges bevándorlással kapcsolatban közölte: a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon.
Közölte: szeptember 15-én 0 órakor új időszámítás kezdődik, akik továbbra is a magyarországi útirányt választják, azoknak tiszteletben kell tartaniuk a törvényeket és a hivatalos belépési pontoknál kell jelentkezniük. A határátkelőn lesz lehetőség a menekültügyi kérelem benyújtására, a jogerős elbírálásig - ami legfeljebb 12-14 nap - jogi védelmet és ellátást biztosítanak az érintetteknek.
A miniszter ezzel kapcsolatban több kérdést is kapott a határ mentére tervezett tranzitzónákról, amikre válaszul kijelentette: Szerbia felé nyitott tranzitzónák nem lesznek Magyarország területén, mert nincs értelme ezek felállításának.
Kétfajta csoport lesz a határon: olyanok, akik beadták a menekültkérelmet - őket befogadóállomásokra vihetnék, ugyanakkor az országban szabadon mozoghatnak -, a többiek Magyarország határszélén, illetve Szerbiában várakoznak majd. Az ő ellátásukból Szerbiának is ki kell vennie a részét, és ehhez civil szervezetek - a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet és a Magyar Vöröskereszt - közreműködését is kéri a kabinet.
Beszámolt arról is, hogy a műszaki határzár kiemelt sebességgel épül, az október 31-i határidő akár egy hónappal is lerövidülhet. Az elmúlt időszakban napi 10 kilométer épült. Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is. Tudatta továbbá: szeptember végén lehet meg az a törvényi felhatalmazás, ami a migrációs válsághelyzetben bizonyos többletfeladatokra hatalmazhatja fel a honvédséget.
A tárcavezető visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kormány nem bánik emberségesen a bevándorlókkal. A bevándorlók ellátása nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is - hangsúlyozta a miniszter, aki azonban kiemelte, hogy nem a segítséget viszik az emberekhez, hanem őket szállítják a segítségnyújtási pontokhoz.
Werner Faymann kijelentései minősíthetetlenek
Werner Faymann osztrák kancellárnak a magyar kormányra és Orbán Viktor kormányfőre vonatkozó kijelentéseit Lázár János vérlázítónak, minősíthetetlennek nevezte. Jelezte ugyanakkor, Orbán Viktor kész arra, hogy Budapesten fogadja az osztrák kancellárt.
A miniszter Németországra is kitért, és azt mondta, reméli, hogy emberiességi szempontok, nem pedig a német ipar olcsó munkaerővel való ellátása vezényli a berlini kormány bevándorláspolitikáját.
A nemzetközi sajtóban nyilatkozó nyugati politikusok Magyarországgal kapcsolatos bírálataira úgy reagált: "folyamatosan anyáznak bennünket", amivel szerinte a kvótarendszer elfogadására és egy nagy magyarországi menekülttábor létrehozására akarnak nyomást gyakorolni.
Diktátumot a kormány nem tud elfogadni
A kvótarendszer tervéről úgy nyilatkozott: nem zárkóznak el az ésszerű vitától róla, de először alapkérdésekben kell egyetérteni, például abban, hogy az elsődleges cél Európa határainak megvédése. Azt a diktátumot, amelyet az európai nagyhatalmak közül többen is Magyarországra akarnak kényszeríteni, a kormány nem fogja elfogadni, tartva magát a visegrádi négyekkel kötött megállapodáshoz és az európai tanácsi csúcson hozott döntéshez - hangoztatta.
A tárcavezető azt is kiemelte: a kormány teljes egészében elutasítja azt az úgynevezett hot spotokra vonatkozó felvetést, hogy az Európai Bizottság kontrollja alatt álló menekülttábor jöjjön létre Magyarország területén. Az akár 100 ezres nagyságrendű táborra semmiféle esély és lehetőség nincs - jelentette ki Lázár János.
A kormány együttműködést kínál a segélyszervezeteknek
Együttműködési lehetőséget kínál a kormány a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Vöröskeresztnek, hogy a határon várakozó bevándorlók megfelelő minőségű ellátást kapjanak – közölte Lázár János.
A tárcavezető visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint a kormány nem bánik emberségesen a bevándorlókkal. A bevándorlók ellátása nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelesség is – hangsúlyozta Lázár János, aki azonban kiemelte, hogy nem a segítséget viszik az emberekhez, hanem őket szállítják a segítségnyújtási pontokhoz.
Jövő kedden tárgyal a kormány a válsághelyzet kihirdetéséről
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetésére tett javaslatot a Belügyminisztérium a kormánynak, a kabinet jövő keddi ülésén dönt erről – mondta Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról is beszámolt, hogy a nemzetbiztonsági kabinet kap olyan jelzéseket, hogy erősödik a térségben a szervezett bűnözői körök tevékenysége, és a terrorveszély lehetősége is nő Magyarországon.
Egy kérdésre azt is mondta, hogy szeptember 15-ig el kell készülnie a határzárnak Röszkénél, a vasúti sínen is.
Paks II. teljesíti az Euratom célkitűzéseit
Az Európai Bizottság arról tájékoztatta a magyar kormányt, hogy jóváhagyta a paksi erőmű kapacitásfenntartásáról szóló szerződést a műszaki tartalmat illetően – közölte Lázár János.
Az Európai Bizottság szerint Paks II. teljesíti az Euratom-szerződés célkitűzéseit – magyarázta az uniós döntést a tárcavezető, emlékeztetve: a brüsszeli testület ahhoz már korábban hozzájárult, hogy Magyarország tartósan Oroszországtól vásároljon üzemanyagot a Paks II. atomerőműhöz.
Szavai szerint a kormány ismét közelebb került ahhoz, hogy hosszú távon – a következő 60 évben - biztosítottak legyenek Magyarországon az olcsó áram előállításának feltételei.
Lázár János arról is beszélt, hogy 2016 végétől összesen 3,4 millió háztartásban szolgáltathat energiát a nemzeti közműcég. Ez lényegében azt jelenti, hogy "visszaszereztük azt a vagyont és azt a jogot, amit 1995-ben az akkori szocialista kormány privatizált, rászabadítva az országra több 100 százalékos gáz-, áram- és távhőáremelést" – fogalmazott.
A tartós rezsicsökkentés egyik zálogaként hivatkozott az állami közműszolgáltatásra, hozzátéve: újabb rezsicsökkentés előkészítésére is lehetőség lesz a következő két évben. Beszámolt arról, hogy a kormány folyamatos lépéseket tesz az Elmű és az ÉMÁSZ egyetemes villamosenergia-szolgáltatási üzletágának megszerzésére. Hozzátette: a távhőrendszer kiépítése és az önkormányzati szektortól történő átvétele körülbelül 2-3 évet vesz igénybe.
A miniszter úgy összegzett: 2016-ban minden háztartásban az állam fog gázt szolgáltatni, 2017-ben megkezdődik az áramszolgáltatás, és 2017-2018-ban minél több helyen állami távhőszolgáltatást szeretnének.
A kormány jövő kedden tartja következő ülését, Lázár János tájékoztatása szerint a témák között szerepel majd a bevándorlási helyzet, a közigazgatási bürokrácia-csökkentéshez kapcsolódó törvénycsomag, egyházi fejlesztések, a pécsi magasház ügye és a nemzeti drogellenes stratégia.
(MTI)
