Együttműködési megállapodást írt alá Lázár János a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) és a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnökeivel, a legfontosabb közös feladatok között a miniszter az építésüggyel kapcsolatos állami bürokrácia jelentős csökkentését és az európai uniós források hatékonyabb és átláthatóbb felhasználását említette.
A kedden, Budapesten aláírt megállapodás alkalmából rendezett sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte: a szakmai szervezetekkel való együttműködéssel el szeretnék érni, hogy olyan új építésügyi rendszer, beruházási szisztéma jöjjön létre, amely csökkenti a bürokráciát az építtetők számára és garanciát jelent az államnak az adóforintok hatékony felhasználására.
Hozzátette: alapvetően szakmai segítséget, kezdeményezéseket, jó ötleteket várnak az építész és mérnök társadalomtól az állami ügyintézés jobbá tétele és a források hatékonyabb felhasználása érdekében.
Elmondta: új kezdeményezésként a kormány közvetlenül támogatja a megyei szervezeteket, hogy a vidéki építész és mérnöktársadalom a közösség szervezője, tartópillére legyen. Motiválni szeretnék a kamarai életet, ösztönözni a mérnökök helyi felelősségvállalását – tette hozzá a miniszter.
Barsiné Pataky Etelka, a MMK elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: minden megbízó – állam, önkormányzat, magánember - érdeke, hogy a mérnöki munka jó minőségben készüljön el, ebben kívánnak partnerei lenni a miniszterelnökségnek. A konkrétumok között említette az eljárások leegyszerűsítését és a beruházások előkészítésének teljes megreformálását.
Az MMK elnöke kiemelte, hogy elkészült a közbeszerzési törvény tervezete, amelyben a „minőséget megfojtó áralku” helyett a verseny a leggazdaságosabb pályázat kiválasztására fókuszál. Az uniós források elosztásánál gondolni kell arra is, hogy segítségükkel ne csak a nagyvállalatok, hanem a mérnöki kis- és középvállalkozások is fejleszteni tudják kapacitásaikat – tette hozzá.
Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke kiemelte: az egyszerűsítés a legfontosabb az építész szakmával kapcsolatos eljárásokban, mert ezeknek a megértése most a szakembereknek is kihívás. A reform végrehajtásakor fontos a differenciáltság, a jogalkotásban lehetőséget kell adni a könnyített eljárásra és a többszintű rendszerek bevezetésére, valamint fontos a különböző építési kategóriák meghatározása is az engedélyezés során - mondta. Egy üdülőfunkciójú épület engedélyezésénél az eljárásnak lényegesen egyszerűbbnek kell lennie, mint egy tízezer négyzetmétert meghaladó épület esetében – fejtette ki.
A MÉK elnöke felhívta a figyelmet az építészeti tervpályázatok fontosságára, vélekedése szerint a mostaninál lényegesen több tervpályázatot kell biztosítani, ami összefügg 2014-2020-as uniós fejlesztési források hatékony és átlátható felhasználásával. Az eseményen a Lázár János újságírói kérdésekre is válaszolt. Vida Ildikónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének a távozásáról elmondta, a NAV elnöke jól végzi a dolgát, nőttek az adóbevételek, nem látja okát távozásának.
Egy másik kérdésre közölte: a kormány határozott célja, hogy Szolnokot bekapcsolja az autópálya hálózatba, amire két variáció ismert. Az egyik az M5-ös autópályát köti össze Szolnokkal, a másik a 4-es főút nyomvonalának Budapest és Szolnok közti négysávosítása. Bizonyos, hogy autópálya építésére nem állnak fel a szükséges feltételek – mondta. A miniszter szerint legkésőbb ősszel születik döntés arról, hogy miként folytassák a Szolnoktól keletre eső szakasz építését. Fontos a kormánynak, hogy Szolnok megye társadalmilag elmaradott részeit felzárkóztassák – jegyezte meg.
Az egyetemes közműszolgáltatóról elmondta: a kormánynak nem célja, hogy a lakossági áram- és gázszolgáltatáson keressen, míg a mostani ellátást végző szolgáltatók profitorientáltak. A rendszerek közös működtetése megtakarításokat eredményez – mondta.
Közölte azt is, hogy mintegy ezer javaslatot gyűjtöttek össze a járáshivatali dolgozóktól a munkájukat érintő jogszabályok megváltoztatására, amelyeket kormányülésen fognak megtárgyalni. Mindezt szavai szerint a központi és a középszintű állami irányítás „teljes ellenállása közepette”, mivel jó néhány hatóság és központi hivatal attól fél, hogy a jogszabályok megváltoztatásával „létezésének értelme” fog megszűnni.
Elmondta azt is, hogy egyes visszajelzések szerint az építkezésnél a legnagyobb bürokráciát a katasztrófavédelem jelenti.
Beszélt arról is, hogy a közbeszerzési törvény tervezetében megjelenik a szakmai szervek legfontosabb elvárása, hogy ne csak árverseny, hanem minőségi, fenntarthatósági verseny is legyen a fejlesztési pénzek elköltésénél.
Lázár János egy újabb újságírói kérdésre kifejtette: 2015-ben 2500 milliárd forint fejlesztési pénzt kell felhasználni Magyarországon uniós forrásból, és mindenki azt állítja, hogy minden fejlesztés az év végéig el fog készülni. A pénzek elszámolásának rendje szerint december 31-ig kell kiállítani az utolsó számlát a vállalkozóknak, utána vége az első, 2007-2013-as fejlesztési ciklusnak - ismertette. A kormány célja a 100 százalékos forráslehívás, amit nem könnyű összeegyeztetni a minőségi célokkal - mondta. Május elejéig 600 milliárd forintot hívott le a kormány a fejlesztési forrásokból – ismertette, ami értékelése szerint kiváló munka.
Az Európai Bizottság szerint is példaértékű a magyar pályázati lehívási metódus, a bizottság nem számol forrásvesztéssel Magyarország esetében – tette hozzá.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a sajtószobában.
(MTI)
