Megújult a Kossuth-mauzóleum a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben; Magyarország legnagyobb funerális építményét Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter avatta fel.
(Videó: Kortárs Média)
Kossuth Lajos neve a hajlíthatatlanságot, a megalkuvást nem ismerő gondolkodásmódot és a cselekvést fejezi ki - fogalmazott Lázár János a felújított Kossuth-mauzóleum avatásán mondott beszédében, amelyben a politikus reményét fejezte ki, hogy "a nemzeti emlékhelyet újra nemzeti zarándokhellyé teszi a megújult mauzóleum".
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) elnöke elmondta, hogy az építmény kevesebb mint fél év alatt újult meg teljesen: megszüntették a vizesedési problémákat, a sírhely új szigetelést és térburkolatot kapott, kipótolták és restaurálták a belsejét borító csempéket, valamint világítást is felszereltek.
Felidézte: az építmény felújítására a NÖRI 2014. decemberében írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot, amelyet a Belvárosi Építő és Szolgáltató Kft., valamint a Reko Konzult Restaurátor, Kivitelező és Tanácsadó Kft. közösen nyert meg. A felújításra szánt 410 millió forintot nem használták fel teljes egészében, ezért a fennmaradó összeget a következő évben a nemzeti sírkerthez kapcsolódó más teendőkre fordítják.
Az 1909. november 25-én felszentelt mauzóleum Magyarország legnagyobb sírépítménye. A hét emelet magas épületet Gerster Kálmán építész tervezte, a síremléken elhelyezett két szobor, a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth és családja valójában a mauzóleum belsejében nyugszik. Az ókeresztény, ravennai mauzóleumra emlékeztető belső tér legnagyobb értéke a Róth Miksa műhelyében készült mozaikdekoráció, amely a halott államférfi szarkofágja felett álló, aranyszegélyű fehér köntöst viselő, koszorút tartó angyalokat ábrázol. Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos mellett itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Lajos Tivadar, lánya, Vilma, valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária is.
A mauzóleum a II. világháború és az 1956-os forradalom harcai során is sérült. Részben felújították, 1993 és 1999 között pedig átesett egy rekonstrukción, azonban a műemlék számára legnagyobb veszélyt jelentő vizesedést nem sikerült akkor felszámolni. A felső és az alsó szigetelés elégtelensége miatt az épület az utóbbi évekre olyan mértékben átnedvesedett, hogy az mind a szerkezetében, mind a belsejében lévő mozaikdekorációban jelentős károsodást idézett elő.
A NÖRI gondozásában megvalósult átfogó restaurációt és felújítást követően a belső tér csoportos vezetéssel újra látogatható.
Lázár János beszédének leirata itt olvasható.
(MTI)