Felavatták Návay Lajos vértanúhalált halt politikus, a képviselőház egykori elnökének szobrát a Csongrád megyei Makón, a városháza előtti parkban pénteken.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter mintegy ezer ünneplő előtt elmondta: Návay Lajos szobrának hiánya sértette a nemzeti jóérzést, a magyar és az alföldi ember azonosságtudatát, az ember általános erkölcsi érzékét, amellyel megkülönböztet egymástól jót és rosszat, igazat és hamisat. "Ezt a vétket jóvátenni vagyunk ma itt" - jelentette ki, hozzátéve: a szoborállítás, ahogy a szobordöntés is, mindig értékválasztás. Lázár János úgy vélekedett, hogy az 1989-90-es rendszerváltás félbemaradt, és az 1956-os forradalom örökségéhez "éppen azzal lehetnénk hűek, ha befejeznék azt, ami torzóban maradt". Egy ország nemcsak a történelmi határaihoz képest lehet csonka - hangsúlyozta.
Csonka lehet Magyarország "belül" is, ha a jelenében megtűr olyasmit, ami arra méltatlan, és ha a múltjából nem őriz meg, nem emel át mindent, ami arra érdemes - jelentette ki a miniszter, hozzátéve: a közéleti témájú szobrok története egyúttal a félbehagyott rendszerváltás története is. A kommunista diktatúra szobrai a rendszerváltozáskor ugyan le lettek döntve, de elmaradt azon szobrok visszaállítása, amelyek helyét "kommunista bálványok bitorolták emberöltőkön át"- fogalmazott.
Lázár János szólt arról, hogy Návay Lajos személyében a proletárdiktatúra épp egy olyan államférfit végzett ki, aki "egymaga többet tett a kiszolgáltatottságban élőkért, mint száz népbiztos". Návay szellemi örökségét testesíti meg az újból felállított szobor, jelezve hogy örökségét "az új Magyarországra nézvést is követendőnek tekintjük"- emelte ki, hozzátéve: ez a szobor "a mi értékválasztásunk".
Lázár János kijelentette: itt volna az ideje - a nemzeti kormány megerősített, történelmi legitimációjával a lehetősége is -, hogy "mulasztásos erkölcsi törvénysértéseinket jóvátegyük". A nemzeti progresszió képviselőinek újrafelfedezése, politikai hagyatékuk tovább örökítése és szobraik újbóli felállítása is része a félbemaradt rendszerváltozás befejezésének, és az új Magyarország felépítésének - mondta a miniszter.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke elmondta: a mai magyarok nem követhetik el a dualizmus kori hibát, érdekeik védelmét nem bízhatják másra. Magyarország érdekeit a magyaroknak kell megvédeniük a közösen vallott értékek, a közös történelmi tapasztalások alapján, másokban is szövetségest keresve, de önerőből. A 21. században a magyar nemzetből senkit nem lehet kirekeszteni, mert mindenkire szükség van a felemelkedéshez, "de jóhiszeműségből nem fogjuk feladni önvédelmünket" azokkal szemben, akik nem építeni, hanem rombolni akarják a magyar nemzetet és a magyar államot - jelentette ki.
Kép letöltése
A múlt magyar mártírjainak, "saját önbecsülésünknek és gyerekeink jövőjének" egyaránt tartozunk ezzel - tette hozzá a házelnök. Felidézte: 2014-ben Budapesten "visszatért" a Kossuth térre Tisza István szobra, most pedig visszatér Makóra, a Kossuth szobor közelébe, Návay István szobra. Ezzel azt üzenjük, hogy "mi, magyarok, mindig erősebbek vagyunk azon erőknél, akik meghasonlásra, felejtésre és pusztulásra akarnak bennünket kényszeríteni" - hangsúlyozta.
Návay Lajos sorsában - mint cseppben a tenger - tükröződik a magyarság kiegyezést követő nemzeti emelkedése és az 1919-ben bekövetkezett nemzeti összeomlása is. Návay élete annak is bizonysága, hogy történelmi koroktól függetlenül "mi, magyarok mindig mindannyian úgy élünk, ahogy Magyarország él" - mondta Kövér László. A házelnök Wass Albert szavait idézte, amikor azt mondta: a bolsevik a homo bestialis, az állatember.
"Ilyen homo bestialisok ölték meg Návay Lajost a kiskunfélegyházi pályaudvaron 1919. április 11-én 11 órakor, ilyenek rombolták le 1945-ben Makón az 1935-ben a mártírokat illető kegyelet jegyében állított Návay-szoborcsoportot - fűzte hozzá. Návay Lajos és mártírtársai legyilkolásával a bolsevizmus ekkor gyilkolta meg első alkalommal Magyarországot, majd gyilkolt ismét 1945 után, gyilkolt 1956-ban - emlékeztetett.
"Mi, mai magyarok, azonban nem akarjuk elfogadni, hogy ennek így kellett lennie" - fogalmazott. A történelmen változtatni nem tudunk, de azt sem akarjuk, hogy a történelem megismételje önmagát - hangsúlyozta.
Farkas Éva Erzsébet, Makó polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta: több mint hetven évet vártak a Návay Lajos-szoborcsoport újraállítására. Hozzátette: az eltörölni és üldözni kívánt Návay Lajos személye "életet ad ma is", közösségeket hoz létre. A szoborcsoport újraállításának jelentősége átlépte Makó és térsége határait is - jegyezte meg.
Az újraállott, három méter magas, bronzból készült szoborcsoportot Szentgyörgyi István 1935-ös tervei alapján Kiss Jenő Ferenc és Győrfi Lajos szobrászművész készítette el. Az alkotást Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg. Az ünnepségen részt vettek a földeáki Návay-család leszármazottai is.
Kép letöltése
Návay Lajos (Földeák, 1870. szeptember 18. - Kiskunfélegyháza, 1919. április 29.) országgyűlési képviselő, a képviselőház elnöke, a be nem iktatott Hadik-kormány belügyminisztere volt. Tiszteletére először 1935. szeptember 22-én állítottak szobrot a makóiak. 1945 nyarán a szobrot lerombolták, egyes feltételezések szerint a főalakból öntötték az egykori szovjet emlékmű domborművét. A mellékalakok 1987-ben Budatétényben kerültek elő, ma a makói városháza előtti parkban láthatóak.
(MTI)
