Az utóbbi időben felgyorsultak az események Brüsszelben, Magyarországot megint az Európai Parlament (EP) szégyenpadjára próbálják ültetni - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 103. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A tárcavezető kiemelte: a napokban az egyik liberális csoport újabb bizottsági meghallgatást kezdeményezett Magyarország ügyében. Az európai együttműködésnek egymás tiszteletben tartására kellene épülnie, ezért Magyarország azt kéri minden EP-képviselőtől, hogy tartsa tiszteletben a magyar embereket és ne sértegesse őket - jelentette ki.
Lázár János közölte: "fel sem tételezi", hogy azért gyorsulnak fel az események, mert a "szponzor" Brüsszelbe látogat, de beszédes, hogy hétről hétre kerülnek elő hírek arról, hogy Soros Györgynek milyen erős hálózata van Brüsszelben. A jövő heti kormányülésen beszélnek erről a témáról, arról, hogy ezek a tevékenységek, szervezkedések Magyarország tekintélyét hogyan érintik, milyen célokat tűznek ki Magyarországot illetően - magyarázta.
A miniszter kérdésre azt is elmondta: a kormányfő kérésére hírszerzési szempontból is értékelték, mit tudott elérni Soros György Berlinben és Brüsszelben Magyarország lejáratására, vélemények befolyásolására. Hozzátette, maga sem gondolta volna, hogy a milliárdoshoz köthető szervezeteknek mekkora befolyásuk volt arra, hogy az Európai Bizottság mit mondjon és tegyen a norvég alapokról szóló vitában.
- mondta, felvetve azt is, hogy ezen szervezetek korábbi képviselői munkavállalóként is bekerülnek a testületbe. "Nem szakértők diktálnak, hanem speciális szempontok" - jegyezte meg.
A nemzeti konzultáció esetleges uniós tiltását firtató kérdésre azt felelte: nem hiszi, hogy ez sikeres lehet, ez nemzeti ügy, azon azonban csodálkozik, hogy magukat liberálisnak valló európai politikusok egy demokratikus intézmény miatt tiltakoznak. Furcsának nevezte, hogy valaki, aki liberális, fél az emberek véleményétől, fél megkérdezni az embereket.
Úgy látja, az EP-ben baloldali és liberális képviselők folyamatosan Magyarországgal és Lengyelországgal "szórakoznak", és Magyarország esetében mindig a kerítés a téma. Most is "készen állunk a vitára" - tette hozzá.
Arra az újságírói felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jövő heti göteborgi uniós csúcson találkozik-e az EP elnökével, elmondta: kifejezetten jó a munkakapcsolat az EP elnökével, minden ügyet bármikor meg tudnak beszélni.
51 milliárd forintot szánnak határvédelemre az év végéig
Bejelentette: a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium 51 milliárd forintot kap határvédelemre az év végéig. Azért kapja a két tárca ezt a forrást, hogy Magyarország továbbra is Európa és a világ egyik legbiztonságosabb országa maradhasson, és megvédhessék az országot az illegális bevándorlóktól - mondta.
Kitért rá: a miniszterelnök azt kérte az érintett tárcáktól, hogy vegyék komolyan azokat a híreket, amelyek szerint van egy-két olyan alvállalkozó, aki nem kapta meg a kerítésépítéskor végzett munkájáért járó juttatást. A Belügyminisztérium az elmúlt napokban egyeztetést kezdeményezett a panasz kivizsgálására, és a kormány kész annak garantálására, hogy aki a munkát elvégezte, kapja meg annak ellenértékét - közölte.
Lázár János elmondta: a kormány azt az álláspontot képviseli, hogy miközben tiszteletben tartják: vannak nagy nyugat-európai országok, amelyek bevándorlóországok, nem fogadják el, hogy a közép-európai "még nem bevándorlóországokat" is megváltoztassák.
Úgy vélte, bár a kötelező kvótákról és a betelepítésről mindig azt mondják, hogy ez csak egy ötlet, lépésről lépésre haladnak a megvalósítás felé, és most arról folynak tárgyalások, hogy EU-n kívüli illegális bevándorlókat hoznának be és osztanának szét. Ez jó példa arra, hogy az Európai Bizottság "lopakodó módon" folyamatosan szervezi a betelepítést - mutatott rá.
Mint mondta, a bizottság zokon veszi, hogy Magyarország a kötelezettségszegési eljárások újabb szakaszában nem tartja be a válaszadásra szabott időkeretet. Ennek oka, hogy az uniós testület nyíltan kettős mércét alkalmaz, az esetek nagy részében a politikailag érzékeny ügyekben irreális határidőket ad - tette hozzá. Magyarország azt kéri, hogy "ugyanúgy bánjanak velünk, mint mindenki mással" - jelentette ki.
Egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a német alkotmánybíróság egy harmadik nem bevezetéséről döntött a személyiségi jogi szabályozásban, a miniszter kifejtette: ez illeszkedik abba a tendenciába, hogy vannak olyan közösségek, amelyek a keresztény- és családalapú Európa modelljét feladni látszanak, vannak, amelyek egy nemzetek feletti, a keresztény értékeket elfelejtő új Európa megteremtésén munkálkodnak. "Mi olyan Európát akarunk", amely megtartja keresztény gyökereit - mondta.
Nem csökkenhetnek a kárpátaljai magyarok jogai
Arról is beszélt, hogy nem csökkenhetnek a kárpátaljai magyarok jogai, ezért úgy szeretnék lefolytatni a vitát a magyar-ukrán viszonyrendszerben, hogy az együttműködés lehetősége megmaradjon. Megjegyezte: arra kéri az unióba törekvő országot, hogy tartsa be azt a szokást, miszerint ha egy kisebbségnek már megvolt egy joga, az maradjon is meg.
A tárcavezető reagált arra is, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök a határon túli magyarok szavazati jogának megvonását vetette fel. Lázár János a határon túli szervezetek egységes véleménye mellett állt ki, és szembeállította, hogy a volt miniszterelnöknek 2003-2004 óta problémája van a határon túli magyarokkal, míg a határt áttörő illegális bevándorlókat szívesen látja.
Az áldozatok védelme a legfontosabb a zaklatási ügyekben
A zaklatási ügyeket illetően a kormányzatban és a kormánypártokban az emberi méltóságot tartják a legfontosabbnak, ami ez esetben az áldozatok védelmét jelenti - mondta Lázár János.
A miniszter kiemelte: a magánviszonyokban ugyan a kormánynak nincs helye és keresnivalója, de fontos állást foglalni. Közölte: a leghatározottabban elutasítják az erőszak minden megnyilvánulását és a hatalommal való visszaélés minden formáját.
Kérdésre elmondta: az áldozatok az elmúlt években nem tettek bejelentést "érthető okoknál fogva", ez a személyes döntésük, és a magánszféra olyan része, amelyet illetően a kormánynak beavatkozási lehetősége nincs. Mindazonáltal a jog megfelelő védelmet biztosít, ha az áldozat él ezzel, mert ahol eljárás indul, ott van valamiféle eredmény - vélekedett. Hozzátette: ha az áldozatok oldaláról felmerül az igény jogszabály-módosításra, akkor azt mérlegelik, azonban minden eset más.
A kis- és közepes birtokosok képviselete győzött
A miniszter a tájékoztatón gratulált a Fidesszel szövetséges Magosznak az agrárkamarai választáson elért győzelméhez és kiemelte, hogy a korábbi 10 ezerrel szemben 47 ezer 500-an voksoltak. Értékelése szerint a kis- és közepes birtokosok képviselete győzött a nagybirtokosokéval szemben. Lázár János működőképes modellnek nevezte, hogy egy szakmai csoport kidolgozza saját programját és a kormány emögé áll.
Azt is megerősítette, hogy a miniszterelnök utasította a belügyminisztert és az emberi erőforrások miniszterét a téli hajléktalanellátás megszervezésére. Célként jelölte meg, hogy annyi szálláshely legyen, ahány hajléktalan, senki nem maradhat ellátatlanul. Kitért arra is, hogy november 15-én életbe lép a kilakoltatási moratórium és elindul a szociális tűzifaprogram is, utóbbiban 4 milliárd forintot biztosítanak 2255 önkormányzatnak.
A Bizottság kedvezően módosította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzéseit
Lázár János arról is beszámolt, hogy az Európai Bizottság kedvezően módosította a Magyarország 2017-es és 2018-as gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseket. Ezt óriási eredményként értékelte, jelezve: a szeptemberi adatok is azt mutatják, hogy a magyar gazdaság jól fejlődik.
Egy kérdésre azt is elmondta, hogy jövőre minden beruházás elkészül a budai Várban, ami jelenleg folyamatban van. A Várkert Bazár műszaki problémáit érintő sajtóhírekre pedig úgy reagált: kérte, hogy ha érvényesíthető a garancia, akkor éljenek vele, ha nem, akkor pedig javítsák ki a hibákat.
A minisztert megkérdezték a közlekedési múzeum fejlesztéséről is, amire válaszul közölte: a Városligetben nem szabad gigantikus épületet építeni, ezért döntöttek arról, hogy két helyszínen helyezik el a tárgyakat, eszközöket. A nagy méretűekre az Eiffel épületegyüttes ajánlották fel, végső döntés a helyszínről még nem született.
A 3-as metró nyolc állomásának akadálymentesítését firtató kérdésre azt felelte: a kormány 2010 óta minden fővárosi fejlesztést támogatott, ehhez a beruházáshoz is maximálisan hozzájárult - 137 milliárd forintot biztosított -, ugyanakkor az akadálymentesítés az önkormányzatok kötelessége. Az állam odaadta azt a pénzt, amit odaadhatott, ehhez hozzájárultak azok is, akik nem Budapesten élnek - mondta, hozzátéve: a fővárosnak van saját költségvetése, bevétele, semmi nem tiltja, hogy a saját pénzéből ezt megcsinálja. Nagy költségvetéssel dolgozó önkormányzatokról van szó, több 100 milliárd forint önkormányzati megtakarítás áll bankszámlákon, nemcsak a kormánytól kell kérni, akiknek van, azok maguk is hozzátehetnek - fogalmazott.
Egy másik felvetésre a HÉV állami üzemeltetésbe vételével és a Budapest és Ferihegy közötti közlekedési fejlesztésekkel indokolta, hogy Homolya Róbertet közlekedési infrastrukturális fejlesztésekért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Mint mondta, az államtitkár eddig is ezért a területért volt felelős, azonban eddigi feladatkörébe a főváros nem tartozott bele, ezzel bővítették ki azt.
A tárcavezetőt faggatták a Tiborcz Istvánnal való találkozójáról is. Azt felelte: ezt nem tartja összeférhetetlennek, ő az az ember a kormányzatban, akinek az a dolga, hogy "mindenkivel beszéljen". Kifejtette: még polgármesterként ismerte meg a vállalkozót, amikor még nem volt házas és semmi köze nem volt a leendő családjához. A beszélgetést azzal magyarázta, hogy a parlamentben egy jobbikos képviselő róla érdeklődött, erről beszéltek.
Megjegyezte azt is, hogy a parlamentben ritkán fordul elő, hogy a több százezer magyar vállalkozóból egy nevére rákérdeznek. "Ha Tiborcz István ugyanennyi pénzt keresne, ugyanilyen házat vásárolna, ugyanennyi lenne a jövedelme, ugyanennyire sikeres lenne a vállalkozása, de nem Orbán Viktor veje lenne, föl nem állna egyetlen egy parlamenti képviselő sem és meg sem kérdeznék" - mondta, méltánytalannak nevezve, hogy családtagokat kevernek a politikába. Azt is hozzátette: megtehették volna, hogy nem egy nyilvános helyen találkoznak, de semmi szégyellni- vagy titkolnivalójuk nincs.
Lázár János egy múlt heti futballmérkőzésen történt késeléssel kapcsolatban feltett kérdésre közölte: ez alapvetően rendőrségi ügy, a kormány elvárja a rendőrségtől, hogy a legszigorúbban lépjen fel az elkövetőekkel szemben, mert "megengedhetetlen, ami történt".
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)