Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 96. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia. Így
- mondta, kérdésre pedig jelezte: ha Brüsszel fizet, a pénz visszakerül a költségvetésbe.
"Azt szeretnénk, ha végre nemcsak üzenetekben nyilvánulna meg a szolidaritás, hanem konkrét tettekben is" - jelentette ki.
Hangsúlyozta: Magyarország a migrációs válság kirobbanása óta tartja magát az Európai Unió schengeni határának védelméhez, a határkerítés megépítésével, a határvadászok kiképzésével pedig - amit a magyar adófizetők finanszíroztak -
Beszámolt arról is, hogy a bizottság már jó néhány országnak segítséget nyújtott, Görögország az ígért 1 milliárd euró felét már megkapta, Olaszország 656 millió, Bulgária 100 millió euróban részesül. Ideje, hogy Magyarország is benyújtsa kérését - mondta.
A líbiai táborépítés terve egybevág a magyar állásponttal
Lázár János közölte azt is: egybevág a magyar állásponttal a líbiai táborépítés terve, továbbá a származási országba visszaküldés és a bevándorlás okainak megszüntetése. Felidézte, hogy a magyar kormány már két éve hot spotok felállítását javasolta. Líbiában napirenden van a táborépítés kérdése, ott várakozásra, az eljárások betartására kényszerítenék a migránsokat - tette hozzá.
Megerősítette azt is, hogy a kormány március 7-ig meghosszabbította a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, amely szeptember 7-én járt volna le. Kifejtette, hogy augusztus 30-ig 773-an lépték át illegálisan a magyar határt, a kerítés hiányában a számok hasonlíthatnának a két évvel ezelőttiekhez is.
A tárcavezető arról is beszélt: Lengyelországgal szemben "hadjáratok indított" és kettős mércét alkalmaz az Európai Bizottság (EB) és Németország. Magyarország támogatásáról biztosítja a lengyel népet és kormányt - szögezte le, hozzátéve: olyan dolgokat kérnek számon az országon, amelyek máshol gyakorlatként működnek. Elfogadhatatlan, hogy az EB politikai akciókat indítana ellene, Németország pedig megpróbálja sarokba szorítani - emelte ki.
A kvótaperrel kapcsolatos kérdésre azt válaszolta: ha az Európai Bíróság jövő héten várható döntése után a magyar kormány nem jut dűlőre az Európai Bizottsággal vagy lesznek kételyei, az ügy újra a bíróság elé kerül, hiszen a jelenlegi per még csak arról szól, hogy a kvótadöntés megfelel-e az európai jognak vagy sem.
Jelentősen csökkentek a beiskolázási terhek
Jelentősen csökkentek a családok beiskolázással kapcsolatos költségei - hangoztatta Lázár János. A miniszter kiemelte: már 9 évfolyamon kapják ingyen a tankönyveket a diákok, több mint egymillióan.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a gyermekek több mint fele ingyenesen étkezik az oktatási rendszerben. Lázár János arról is szólt, hogy a pedagógusok bére átlagosan 3,5 százalékkal nő szeptembertől. Beszélt emellett a napokban bejelentett iskolafelújítási programról és a gyermekek nyári táboroztatásáról.
"Felkészültünk az iskolakezdésre" - jelentette ki a miniszter, jelezve: a szocialisták által készített utolsó költségvetéshez képest 555 milliárd forinttal költenek többet oktatásra 2018-ban.
Közölte egyúttal: folyamatban van az oktatási kerekasztal újjászervezése, hiszen a következő negyedév egyik fontos oktatáspolitikai feladata az új nemzeti alaptantervvel kapcsolatos szakmapolitikai egyeztetés.
Nagy volumenű mentőautó-beszerzésről döntöttek
A miniszter azt is közölte: ötmilliárd forintot fordít a kormány a mentőautókra, évente 100 új jármű beszerzését tervezik a park folyamatos megújításához.
Beszámolt arról is, hogy - több uniós tagállamhoz hasonlóan - Magyarország is lehetővé teszi, hogy a kórházakban különböző gyógyszeripari kísérletek folyhassanak.
A kormány 622 millió forintot biztosított az Emberi Erőforrások Minisztériumának annak érdekében, hogy támogassa a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetet Irakban egy 500 millió forintos segélyprogramban, továbbá a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot Palesztinában és Jordániában, valamint a szíriai Aleppó keleti felében.
A tárcavezető jelezte azt is, hogy azt javasolják a parlamentnek: azokon a településeken, ahol nincs érvényben tiltás vagy kiemelt vízvédelmi feladat, ott 80 méter mélységig ingyenesen, engedély nélkül lehessen kutat fúrni. Ez az ország 88 százalékát érinti - tette hozzá. Minden településen meg lehet mondani, hogy milyet lehet, erről az önkormányzatoknak a vízvédelmi hatóságokkal együttműködve kell rendeletet hozni.
Lázár János arról is tájékoztatott: 152 kistelepülési önkormányzat fejlesztéseihez járulnak hozzá; ez egyebek mellett utak, járdák, óvodák, játszóterek megújítását teszi lehetővé. Meghosszabbítják a településképi kézikönyvek elkészítésének határidejét is, erre október 31. helyett december 31-ig lesz lehetőségük az önkormányzatoknak.
A kormány döntései közé sorolta, hogy megkönnyítik a Szerb Országos Önkormányzathoz érkező tankönyvek behozatalát; új öntözőrendszert építenek ki 27 ezer hektáron a mezőhegyesi ménesbirtokon, és négy orvosi egyetem többlettámogatást kap.
A kabinet arról is határozott, hogy a Seuso-kincseket Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Székesfehérváron és Zalaegerszegen állítják ki, ennek megszervezéséhez 300 millió forintot biztosítanak.
Lázár János a Kormányinfón együttérzését fejezte ki a szerdán elhunyt Makk Károly Kossuth-díjas filmrendező hozzátartozóinak. Halálával a magyar kultúrát óriási veszteség érte - mondta.
Arra a felvetésre, hogy sajtóhírek szerint 2023-tól csak a közszolgálati egyetemen szerzett államtudományi diplomával lehetne bizonyos államigazgatási vezetői állásokat betölteni, a miniszter úgy reagált: még nincs végső döntés, de a kormány szerint olyan rendszert kell kialakítani, amelyben bizonyos álláshelyeknél alkalmazási feltétel, egyes helyeken pedig előny lenne az államtudományi egyetemi diploma.
A magyar hivatalokban kőkeményen kell dolgozni
Megkérdezték arról, hogy egy volt kormányhivatali vezető arról nyilatkozott: szerinte Fideszhez közeli emberekkel töltötték fel a vidéki kormányhivatalokat. "Ez hülyeség" - kommentálta a nyilatkozatot Lázár János, visszautasítva, hogy 35 ezer embert illetően bármi ilyen felmerülhetett volna.
Aki ma járási vagy kormányhivatalban dolgozik, annak kőkeményen kell dolgoznia - emelte ki. Úgy fogalmazott: "3500 embert küldtem el ebből a rendszerből és 2000 vezetői álláshelyet szüntettem meg. Itt arra hely, levegő meg pénz, hogy valaki lógjon meg lófráljon, és seggnyalás alapján boldoguljon", nincsen.
Egy másik, a bürokráciacsökkentést érintő kérdésre egyetértett azzal, hogy kisebb állami szektorra és kevesebb, közpénzből foglalkoztatott munkavállalóra van szükség a következő években.
Kérdezték a CEU-ról folytatott diplomáciai tárgyalásokról is. Azt mondta, azok lassan haladnak, egyelőre nincs eredményük.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Veres András lombikbébiprogramot elítélő szavait firtató kérdésre a Miniszterelnökség vezetője azt válaszolta: a püspök az egyház álláspontját képviselte, neki pedig nincs joga, lehetősége az egyház meggyőződésének kommentálására. "Mi azonban az állam alkalmazottai vagyunk, és a magyar államnak az a célja, hogy minél több gyermek szülessen" - jelentette ki, kiemelve: a lombikprogram sok meddő családnak hozott gyermekáldást.
Orbán Viktor tusnádfürdői, az egyes médiumokkal való küzdelemre vonatkozó szavait feszegető kérdésre a miniszter úgy reagált: ő nem szokott harcolni a médiával, de érti, amit a kormányfő mondott. Van véleményformáló ereje azoknak az orgánumoknak, amelyeknek Soros György anyagi támogatást nyújt - mondta, majd további kérdésre hozzátette: a konzervatív politikai családnak szüksége van médiaszövetségesekre, és "azok az üzletemberek, akik ebbe invesztáltak (...), segítségképpen is tették ezt, és ez helyes dolog".
Szintén újságírói felvetésre közölte: készek felvetni az UNESCO-nál, hogy a Fiumei úti nemzeti sírkert és a hozzácsatolt Salgótarjáni úti zsidó temető legyen a világörökség része.
Megkérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint azbeszt tartalmú hulladék maradt a Petőfi Csarnok bontási területén. Azt felelte: utasította a fővárosi kormányhivatalt, hogy vizsgálja ki a hírt.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
