Közös határrendészeti, határvédelmi együttműködésre léphetnek a visegrádi országok – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a "Kormányinfo 25 – Mit miért tesz a kormány?" című sajtótájékoztatón, melyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral tartott közösen.
A határrendészeti együttműködés előkészítése zajlik, Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban a napokban diplomáciai lépéseket tesz – mondta a miniszter, aki rendkívüli jelentőségűnek, szövetségerősítőnek nevezte a V4-eknek a migráció kérdésében egymás iránt tanúsított szolidaritását és brüsszeli fellépését.
Lázár János Horvátországról is beszélt, és azt mondta, hogy ha Zágráb nem tud, nem akar eleget tenni a bevándorlók regisztrációjára vonatkozó kötelezettségének, komoly kételyek merülnek fel az ország európai uniós, illetve leendő schengeni tagságát illetően.
Szavai szerint a kormány hamarosan eléri azt az állapotot, hogy képes lesz megvédeni a magyar–horvát határt élő erővel, valamint jogi és biztonsági határzárral: a határszakaszon 78, illetve 38 kilométeren kész a védőkerítés, a kormány kész és kénytelen azt kiépíteni, mert a migráció szervezői csak abból értenek.
Ausztriának döntenie kell – folytatta –, hogy mit szeretne: Magyarország védje meg horvát határát határzárral vagy szervezzen korridort. Budapest még nem kapott határozott választ Bécstől – tette hozzá. Ha Ausztria és Németország korridor kialakítását kéri, akkor annak ugyanolyan meghívó jellege van, mint a szír menekültekre vonatkozó korábbi német bejelentésnek – mondta.
A miniszter közölte: a héten megérkezik az idei 300. ezredik bevándorló Magyarország határához. Megismételte, hogy a kormány szerint szervezett akció zajlik Magyarország ellen.
A kormány támogatja Szlovákia kvóta elleni törekvéseit
A Miniszterelnökség vezetője elmondta: a kormány támogatja Szlovákia uniós kvóta elleni törekvéseit és ellenzi, hogy az unió területén jöjjenek létre menekülttáborok, úgynevezett hot spotok.
Lázár János egyúttal aggasztónak nevezte a németországi táborokban történt gyújtogatásokat, verekedéseket. Mint mondta, érdeklődéssel várja, hogy Németországban milyen változások, döntések születnek annak érdekében, hogy a bevándorlás szabályozott, ellenőrzött legyen. Megjegyezte: 5 és 10 ezer közötti azoknak a száma, akik naponta az Európai Unióba igyekeznek Szerbián át, az utánpótlás pedig végtelen, rövid távon nem lehet a nyomás csökkenésével számolni.
Értékelése szerint az Európai Uniónak „morális imperializmust gyakorolva” nem megfedni kellett volna Magyarországot a határzár miatt, az egy működőképes eszköz, amit „mi sem jókedvünkből állítottunk fel”.
Lázár János tájékoztatása szerint Orbán Viktor kormányfő az október közepi uniós miniszterelnöki csúcson is azt az álláspontot képviseli, miszerint a válságövezetekbe kell összpontosítani a segítséget, s tiszteletben tartani azt, ha valamelyik ország be akar fogadni migránsokat, „de nem tudjuk megérteni, hogy nekünk miért kéne befogadni azért, mert másoknak bevándorlókra van szüksége”. Ez például Soros György álláspontjával nem esik egybe, aki „világmegújító terveivel bombázza” a nemzetközi közvéleményt, „nyilván az önzetlenség jegyében, amiről számos tanúbizonyságot tett azokban az országokban, ahol az elmúlt 30 évben államcsődöt eredményezett a tevékenysége” – jegyezte meg.
Lázár János kérdésre közölte azt is, hogy a kormány kész pénzügyi segítséget nyújtani azoknak a magyarországi településeknek, amelyeket a leginkább érint az illegális bevándorlás. Megjegyezte továbbá, hogy ezeken a helyeken megnövelik azoknak a közfoglalkoztatottaknak a számát, akik a nagy mennyiségű szemét összeszedését segítik.
A tárcavezető arról is tájékoztatott, hogy a jogi határzár nem okoz aránytalanul magas ügyszámot a bíróságoknak, 351 büntetőeljárás indult határsértőkkel szemben, 293 került bíróság elé, 279 esetben jogerősen megállapították a bűnösséget, 14-en pedig fellebbeztek.
Tucatnyi díj és járulék eltörlését javasolja Lázár János
Tucatnyi állami díj és járulék megszüntetésére tesz javaslatot Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Így január 1-jével eltörölhetik egyebek mellett az okmánycsere, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély és a törzskönyv kiadásának, továbbá a cégkivonat, az adóigazolás, építésügyi engedélyek, az erkölcsi bizonyítvány, a tulajdoni lap kiadásának és a felsőoktatási felvételi eljárásnak a díját, valamint a környezetvédelmi és műszaki matricákkal kapcsolatos költségeket – ismertette sajtótájékoztatóján a tárcavezető.
Lemondott Giró-Szász András államtitkár
Benyújtotta lemondását Giró-Szász András, a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkára. Giró-Szász András ezt a csütörtöki Kormányinfón közölte kérdésre.
Indoklásul kifejtette: új helyzet alakult ki azzal, hogy létrejön egy olyan minisztérium, amely a kormányzati kommunikációval van megbízva. Bár e minisztérium, a Miniszterelnöki Kabinetiroda leendő vezetője, Rogán Antal arra kérte, hogy továbbra is töltse be a kommunikációs államtitkári munkakört, de Giró-Szász András – mint elmondta – személyes és szakmai érvekkel magyarázva ezt nem vállalta, ahogyan a Miniszterelnökség miniszterhelyettesi posztját sem, amelyet Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ajánlott fel neki.
Giró-Szász András a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállásával távozik az államtitkári posztról. A leköszönő államtitkár elmondta azt is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felvetett egy elképzelést a további közös munkával kapcsolatban, de ez még nincs olyan stádiumban, hogy nyilatkozzon róla.
Arra a felvetésre, hogy Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke a kormányzati kommunikáció működőképességét bírálta egy nyilatkozatban, azt felelte: „tapasztalatlanság és a tudáshiány az együtt siralmas, főleg akkor, hogyha az átlátóképesség hiányával párosul”.
A sajtótájékoztatón Lázár János szintén kérdésre közölte: reméli, hogy a következő napokban, lehetőség szerint már pénteken az összes nyitott „államtitkárkérdést” lezárják. Azt is megjegyezte, hogy Orbán Viktor a Kormányinfo folytatására kérte őt.
Lázár János útépítésekre vonatkozó Kehi-vizsgálatot rendelt el
Lázár János arról is beszámolt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) soron kívüli vizsgálatát rendelte el a hazai útépítésekkel kapcsolatban az európai csalás elleni hivatal (OLAF) felvetései nyomán. Mint mondta, az OLAF vizsgálatai alapján kételyek merültek fel, amelyek szinte minden 2007 és 2013 között munkát végző útépítő vállalkozást, így a Közgép mellett a Swietelskyt és a Strabagot is érinti.
Meggyőződése – folytatta –, hogy Magyarország törvényesen és szabályosan használta fel a rendelkezésre álló forrásokat, de tisztázni kell a helyzetet. Jelezte: az uniós hivatal eljárásában nincs semmi rendkívüli, a kormány áll a szervezet rendelkezésére.
A minisztert kérdezték arról, hogy sajtóhírek szerint az OLAF összeférhetetlenséget tárt fel Homolya Róbert miniszterelnöki biztos és érdekeltségei körül. Lázár János azt válaszolta: súlyos állításokat fogalmazott meg a szervezet, szeretne az OLAF-fal beszélni arról, hogy ezek helytállóak-e, mert a kérdés az elmúlt öt évben rendszeresen felvetődött, a közbeszerzésben részt vevő hatóságok azonban folyamatosan megcáfolták azt.
Konstruktív a paksi bővítéssel kapcsolatos brüsszeli hozzáállás
Lázár János beszámolt a paksi atomerőmű-bővítésről a héten Brüsszelben folytatott tárgyalásairól is, kifejtve: tárgyalt Margrethe Vestager versenyjogi ügyekért felelős biztossal, akitől a paksi beruházás versenyjogi vizsgálatának gyors lezárását kérte, a biztos pedig – akinek 60 nap áll erre rendelkezésére – konstruktív hozzáállást tanúsított. Margrethe Vestager azt vizsgálja majd, hogy van-e tiltott állami támogatás a paksi kapacitásfenntartó beruházás konstrukciójában.
Ez a harmadik brüsszeli eljárás Paks ügyében, és ha a magyar kormány ezen is túl van, már csak a közbeszerzési európai bizottsági vizsgálat van hátra - mondta a Miniszterelnökség vezetője.
Intézkedési tervet kell készíteni a dízelbotrány kapcsán
A tárcavezető a Volkswagen-botrány magyar szálait firtató kérdésre elkerülhetetlennek nevezte, hogy a kormány intézkedési tervet készítsen a gazdasági növekedés erősítése érdekében. Együttműködést szorgalmazott a győri Audi gyárral és jelezte: nem számol elbocsátásokkal, de a forgalom visszaesése miatt a cégcsoport várhatóan kisebb részt tud vállalni a gazdasági növekedésből. Szerinte foglalkozni kell azzal, hogyan teljesíthetők a 2016-os költségvetésben rögzített számok a VW-botrány mellett.
Az egyesült államokbeli magyar „szószólóvá” kinevezett Connie Mackre vonatkozó kérdésre válaszolva Lázár János jelezte, hogy a kormány például Németországban is szeretne hasonló munkatársat, aki képviseli a magyar kabinet álláspontját.
A miniszter arról is tájékoztatott, hogy a hadiárvák és hadiözvegyek kárpótlásának rendezése során októberig 180 millió forintot fizetett ki az állam, 21 ezer ember szerzett jogosultságot és további 13 ezer eset elbírálása folyamatban van.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)