Július elején - várhatóan 3-án - belső konferenciát tart a kormány, hogy a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss prognózisa és a minisztériumok munkaterve alapján meghatározza a következő három év feladatait - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen bejelentette azt is, hogy konzultáció indul a közigazgatási rezsicsökkentésről, és új végrehajtási rendszer lesz szeptembertől.
A kormányzati munka értékelésével kapcsolatban kifejtette: az érintett tárcáknak június 30-ig kell akciótervet készíteniük arról, milyen teendőket látnak szükségesnek például az oktatásban, az egészségügyben, a bürokráciacsökkentésben, a versenyképesség javításában és az adóeljárásokban.
A július eleji rendkívüli kormánykonferenciára több intézményvezetőt is meghívnak, mások mellett Matolcsy György jegybankelnököt, Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék elnökét, Kovács Árpádot, a Költségvetési Tanács elnökét, Pálinkás Józsefet, a Nemzeti Fejlesztési, Kutatási és Innovációs Hivatal vezetőjét, Patyi Andrást, az Államreform Bizottság elnökét és Cséfalvay Zoltán OECD-nagykövetet.
Le kell vonni az elmúlt öt év kormányzati tevékenységének tanulságát, és tartalmi menetrendre, új programra van szükség, hogy növelni lehessen az ország versenyképességét - mondta Lázár János.
A több mint kétórás sajtótájékoztatón bejelentette továbbá, hogy két hónapon át tartó konzultáció kezdődik az úgynevezett közigazgatási rezsicsökkentésről, azaz arról, hogy a közszolgáltatásokért fizetendő díjak közül melyek csökkenjenek, illetve szűnjenek meg.
Emlékeztetett: 2016-ban már 10 milliárd forinttal kevesebb bevételt terveznek a közigazgatási térítési díjak csökkentése, illetve megszüntetése miatt.
Arról, hogy mely díjak csökkenjenek, szűnjenek meg, június 5-től augusztus 6-ig tart konzultációt a kabinet. Véleményt mondani személyesen a járási hivatalokban vagy a kormányhivatalok honlapján lehet - tájékoztatott a miniszter, aki a kormány által mérsékelni javasolt díjak közül példaként említette a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylésének költségét, az ellopott gépjármű forgalomból kivonásának díját és az ellopott igazolványok pótlásának összegét.
Útfejlesztés témakörben Lázár János közölte: 70 milliárd forintos keretet nyit a kormány alsóbbrendű utak felújítására. A pénzt európai uniós forrásból biztosítják.
Arról is tájékoztatott - megerősítve Orbán Viktor miniszterelnök előző napi szolnoki szavait -, hogy a kabinet lezárta az M4-es ügyét, és úgy döntött: négysávos autóút köti majd össze az M0-st Szolnokkal a 4-es út nyomvonalán. Az építkezés jövőre kezdődhet, költsége pedig várhatóan 110 milliárd forint lesz.
A leállított M4-beruházásról a miniszter elmondta: Abony és Törökszentmiklós között az eredeti nyomvonalon építik meg az utat - egyszerűsített műszaki tartalommal -, a Törökszentmiklóstól Fegyvernekig tartó szakaszon pedig szintén a műszaki tartalom felülvizsgálatával kezdik majd a munkát, ezután írnak ki új közbeszerzést.
Hozzátette, hogy a három kivitelezői csoporttal el fognak számolni, e cégek mintegy 28 milliárd forintnyi előleget vettek fel, ezt visszakéri tőlük a kormány.
Lázár János arról is beszámolt, hogy június 16-ra társadalmi egyeztető fórumot hívott össze Paks polgármesterével az atomerőmű kapacitás-fenntartásával összefüggésben. Ezen 41 környékbeli település polgármestere, a térség országgyűlési képviselői, közéleti személyiségei és a szakma és részt vesz, s cél, hogy a következő tíz évben tájékoztassák a térség polgárait. A társadalmi testület havonta ülésezik, tájékozódási, információkérési és döntés-előkészítő feladatai vannak, s egymilliárd forintot kap a kormánytól az önkormányzati fejlesztések támogatására.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is bejelentette, hogy szeptembertől új végrehajtási rendszer lesz, amellyel azoknak kíván segíteni a kormány, akik nem tudják törleszteni hiteleiket. Szavai szerint a végrehajtás nem lehet méltánytalan, s az önkormányzatokkal közösen minden segítséget megadnak a veszélyeztetetteknek. Közölte azt is, hogy megújítják a Nemzeti Eszközkezelőt, mérlegelik a rendelkezésre álló források nagyságának megnövelését, hogy minél több lakást fel tudjon vásárolni a szervezet. A tárcavezető emellett jelezte: szeretnék, ha a családi csődvédelem minél hamarabb be tudná tölteni szerepét.
A közfoglalkoztatás átalakítására vonatkozóan elmondta, hogy azok bérét, akik legfeljebb 120 napig idénymunkát vállalnak és ezalatt szüneteltetik a közfoglalkoztatotti jogviszonyukat, a minimálbér 85 százalékában garantálják. Arra bíztatta az idénymunkát kínálókat, hogy jelentkezzenek az önkormányzatoknál vagy a járási hivataloknál, s azok kiközvetítik a munkát. Ugyanakkor ha egy közfoglalkoztatott fizikailag és egészségügyileg is alkalmas egy adott idénymunkára, de azt visszautasítja, akkor három hónapra átmenetileg a közfoglalkoztatotti jogviszonya is megszűnik - hívta fel a figyelmet.
Lázár János a tájékoztatón ismertette a 2007 és 2013 között adott agrártámogatásokat is. E szerint 4400 milliárd kifizetés volt az ágazatban, 321 ezer 155 ügyfélnek. Egymilliárd forint feletti összeget 495-en kaptak, 10 milliárd forintnál is többet pedig 11 esetben hívtak le - fejtette ki, hozzátéve: ami miatt a rendszert meg kell változtatni az az, hogy az összes forrás közel 75 százaléka a jogosultak 5 százalékához került, s "ennél is riasztóbb", hogy ezen az arányon belül 1 százalék kapta a források 50 százalékát. Jelezte azt is, hogy nem helyesli, hogy a legnagyobb földbirtokosokhoz ennyi támogatás jutott, ugyanakkor a 2007-ben elfogadott forrástábla megváltoztatására az uniós cikluson belül nem volt lehetőség.
A Miniszterelnökség vezetője beszámolt keddi brüsszeli látogatásáról is, kiemelve: Brüsszel és Budapest egyaránt úgy látja, Magyarország nem fog forrást veszíteni a 2007-2013-as időszak pénzeiből.
Altus-ügyben megerősítette: elküldte Brüsszelbe a cégpapírokat, a DK pénzügyi folyamatait bemutató dokumentumokat és Gyurcsány Ferenc DK-elnök vagyonbevallását, amik szerinte arra világítanak rá, hogy "a DK pénze Gyurcsány Ferenctől származik, Gyurcsányé az Altustól", az Altus pénze pedig az Európai Bizottságtól származhat.
Úgy fogalmazott az Altus európai bizottsági megbízásáról: "nem feltételezem, hogy szándékosan, a nemzetközi munkásmozgalom összeesküvésének gyümölcseképpen kapta Gyurcsány Ferenc ezt a pénzt, (...), egy apparátus hiba történt".
Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzet csütörtökön az ország brüsszeli állandó képviseletének átalakításáról cikkezett, Lázár János - akinek a felügyelete alá tartozik a szervezet - közölte: határozott változásokat tervez a képviseleten. Célul tűzte, hogy Magyarország állandó képviselete legalább olyan jó legyen, mint a térségbeli versenytársaké.
A képviseletet vezető Györkös Péter nagykövet távozásáról szóló értesüléseket a miniszter ugyanakkor nem kívánta kommentálta. Úgy fogalmazott: Györkös Péter kiváló diplomata, a következő időszakban is szüksége van rá a magyar államnak.
Azzal kapcsolatban, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a héten új eljárást rendelt el a Biszku-perben, Lázár János tudatta: Orbán Viktor tájékoztatást kért az ítélettel összefüggésben Trócsányi László igazságügyi minisztertől. A tárcavezető megjegyezte: "én azok közé tartozom, akiket az ítélet indoklása kifejezetten felháborít".
A Miniszterelnökséget vezeti miniszter azt is elmondta: a rendőrségi nyomozással megerősítette azt a korábban is hangoztatott véleményét, miszerint a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének azonnali hatállyal távoznia kell a székéből. "Amennyiben ezt nem teszi, minden órával kárt okoz" - fogalmazott, a mozgássérült sportolók érdekeit hangoztatva.
A minisztert kérdezték arról is, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke egy interjúban ügyvédi irodák lehallgatásáról beszélt. Azt felelte: biztos abban, hogy Réti László nem a levegőbe beszél, azt kérte, hogy vegye fel a kapcsolatot Trócsányi Lászlóval, akihez mind a kamrák, mint a titkos információgyűjtés engedélyezése tartozik.
Nem maradhatnak Magyarországon a más uniós országokból visszaküldött menekültek
Nem maradhatnak Magyarországon a más uniós országokból visszaküldött menekültek - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
"Azon dolgozunk, hogy kitegyük őket" - fogalmazott Lázár János arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lesz azokkal a menekültekkel, akiket más uniós országok visszaküldenek Magyarországra. Az osztrák kitoloncolási tervekkel összefüggésben azt mondta, hogy akár tízezres nagyságrenddel is számolnia kell a kormánynak.
Beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök zártkörű tanácskozást hívott össze szakdiplomaták, a külügyi tárca és a Miniszterelnökség tanácsadói részvételével, hogy meghatározzák, a június végi európai tanácsi ülésen milyen pozíciót kell felvenni. Az Európai Néppárt frakcióvezetőjével folytatott tanácskozásnak is ez volt az egyik legfontosabb témaköre - tette hozzá. Fontosnak nevezte az emberek véleményének kikérését is, utalva arra, hogy ez a téma az elmúlt huszonöt évben nem volt közbeszéd tárgya. Komoly mintának nevezte, hogy néhány hét alatt háromszázezren küldték vissza a nemzeti konzultáció kérdőíveit.
A miniszter jelezte, hogy minden uniós jogszabályt be akarnak tartani, de szükségesnek tartja a megváltoztatásukat, mert jelenleg nincsenek meg a kitoloncolás jogi feltételei. Felhívta a figyelmet arra, hogy az a szabály, amely majd Brüsszelben születik, kötelező lesz Magyarországra nézve, ezért nagy kérdés, "mit fogunk tudni elérni".
Kiemelte, hogy a kormány osztja a belügyminiszterek tanácsában megfogalmazott álláspontot, amely arról szól, hogy jó néhány tagország szerint az volna a leghelyesebb megoldás, ha az érkező bevándorlók még a belépés előtt olyan gyűjtőpontra kerülnének, ahol az unió meghatározza a sorsukat.
Lázár János a legtöbb terhet viselő országok közé sorolta Magyarországot, és kifejtette, hogy a politikai menekülteket meg kell védeni, az illegális bevándorlók azonban fokozott kockázatot jelentenek rendészeti és egészségügyi szempontból, valamint a kincstár számára is.
Kérdezték a bevándorlásra vonatkozó tájékoztató kampány plakátjairól is. Azt felelte: a szöveg egyszerűsége egyszerre a hátránya és az előnye, aki egyszer elolvassa, annak valami eszébe fog jutni bevándorlás és munkavállalók viszonyrendszerében, és a kormány szempontjából ez a fontos.
(MTI)
