A határvédelem nemzeti és uniós kötelezettség is, nemcsak a nemzeti jogszabályok, hanem a schengeni egyezmény is erre kötelez, de ez nem változtat azon, hogy Magyarországnak és a többi országnak kell eleget tenni e kötelezettségnek, nem pedig valamilyen uniós hatalomnak - mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető kiemelte: a határvédelem szuverenitási kérdés, és Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy ellássa ezt a feladatot. Hiába növelnék meg a Frontex létszámát, nem lenne alkalmas e feladat elvégzésére - jelentette ki.
Közölte: ha egy tagállam nem tesz eleget a határvédelmi kötelezettségének, annak következményekkel kell járnia, de segíteni kell annak az országnak, amely nem képes a határai megvédésére.
A Sargentini-jelentést illetően kifejtette: ez "politikai köntösbe öltöztetett" boszorkányüldözés, amelynek oka a migráció miatti véleménykülönbség. Magyarország nem tartja elfogadhatónak a jelentés elfogadási módját, ezért az EU Bíróságához fordul - emlékeztetett. Hozzátette: a kormány mindig nyitott a párbeszédre és szívesen ad tájékoztatást.
Mint mondta, a kormány továbbra is úgy véli, hogy miután a jelentésben szereplő jogi vádak nem léteznek, és a dokumentum lezárt ügyeket hoz elő, csak a bevándorlás kérdésében van véleménykülönbség, a bevándorláspártiak támadják Magyarországot az EU keretein belül. A jelenlegi javaslat pedig a határvédelemről, a Frontex szerepéről újabb kísérlet az Európai Egyesült Államok létrehozására - fűzte hozzá.
A miniszter szerint a bevándorlás miatt támadják Magyarországot, de a kormány kampányeszközöket is alkalmaz, hogy egyértelművé tegye az álláspontját az ügyben.
Gulyás Gergely kitért rá: Magyarország a korrekt és fair megállapodás létrejöttében érdekelt a Brexitet illetően, fontos, hogy a lehető legszorosabb maradjon a kapcsolat az EU és Nagy-Britannia között. A brit belügyminiszter szavatolta, hogy az országban dolgozó magyaroknak akkor sem kell félniük, ha elmarad a megállapodás - közölte.
A tárcavezető Ukrajnát illetően elmondta: a kárpátaljai helyzet súlyos. Magyarország segítette Ukrajnát a vízumliberalizáció elérésében, majd Kijev módosította az oktatási és a nyelvtörvényt, amivel megsértették a kisebbségek jogait. Ukrajna választási kampány előtt áll, és sokan azt remélik, hogy magyarellenes, kisebbségellenes lépésekkel szavazatokat lehet szerezni, és ez pesszimizmusra ad okot a jövőt illetően - vélekedett. Hozzátette: ugyanakkor a kárpátaljai magyarság számíthat a magyar kormány támogatására.
Megjegyezte: a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés komoly aggodalomra ad okot, és minden magyar számíthat arra, hogy ha a jelenlegi körülmények között ide akar jönni, akkor "az anyaország minden magyart tárt karokkal vár".
Kérdésre kijelentette: a Fidesz a 2019-es európai parlamenti választáson az Európai Néppárt (EPP) tagpártjaként méretteti meg magát.
Azt is elmondta, hogy az európai parlamenti (EP-) választáson ezúttal egy nagy európai kérdés, a migráció is szóba kerül, ezért minden pártcsalád készül arra, hogy ez ügyben európai szinten is meg kell szólalnia, és ebben Magyarországnak kitüntetett szerepe van.
Gulyás Gergely kitért rá: a legsúlyosabb vita Guy Verhofstadttal, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetőjével nem arról szól, hogy neki mi a véleménye a migrációról, hanem arról, hogy az ő véleménye nem jöhet számításba egy tagállam döntésénél. Magyarország nem akarja megmondani egy tagállamnak, hogy milyen döntést hoz a migrációval kapcsolatban, de ugyanezt elvárja másoktól is - mutatott rá.
A haderőfejlesztéssel kapcsolatban a miniszter közölte: "rendkívüli elmaradásban vagyunk", és elsősorban az eszközök cseréje indokolt a jelenlegi helyzetben.
Gulyás Gergely kérdésre azt is közölte, hogy CEU-ügyben a kormány semmilyen döntést nem hozott.
A Sorsok Házára vonatkozó kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: noha bevonták az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget (EMIH), ez nem változtat azon, hogy a kiállítás tartalmáért a felelősség a magyar államé. Kijelentette: méltóképpen szeretnének emlékezni a holokauszt nemzeti tragédiájára, elismerik a magyar állam felelősségét, és fejet hajtanak az áldozatok előtt, akik azért is váltak a holokauszt áldozatává, mert a magyar állam képtelen volt megvédeni őket, és közreműködött a Magyarországról elszállításukban.
Azt is mondta ugyanakkor, hogy 1944-ig Magyarország minden embertelen törvény dacára sokkal inkább volt menedék, semmint az üldöztetés színtere.
Döntött a kormány a Magyar falu program koncepciójáról
Döntött a kormány az ötezernél kisebb lélekszámú településekre vonatkozó Magyar falu program koncepciójáról - közölte a Miniszterelnökség vezetője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Gulyás Gergely célul tűzte, hogy az érintett településeknek - ahol a magyarok mintegy egyharmada él - erősödjön a népességmegtartó, illetve -növelő ereje.
A program elemei közül kiemelte a lakhatás kérdését, amelyre mintegy 30 milliárd forintot szánnak, a terv pedig az, hogy létrejöjjön egy "falusi csok". Emellett plusz támogatást készülnek adni a tájegységi örökség megőrzéséhez, a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén pedig segíteni akarják az érintett háziorvosok, gyermek- és fogorvosok, védőnők lakhatását.
A programot ismertetve a miniszter beszámolt továbbá óvoda- és bölcsődefejlesztési, járdafelújítási, sportparklétrehozási és temető-rendbentartási tervekről is, ezekre nagyrészt pályázati programokat fognak kiírni. A falugondnoki ellátást 9 ülőhelyes kisbuszok megvásárlásával akarják segíteni. Összességében a közszolgáltatások fejlesztésére 58 milliárd forintot terveznek fordítani jövőre - tájékoztatott.
A fejlesztendő területek között említette a munkába járást és a mellékutakat, erre jött létre a falusi útalap.
A helyi identitásmegőrzés érdekében támogatandó közösségi terek, például kultúrházak, könyvtárak fejlesztésére 12 milliárd forintot szánnak - mondta Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökség vezetője azt is közölte, a kormány még idén dönt a családok otthonteremtési kedvezményének, a csoknak a kiszélesítéséről. Kérdésre hozzátette: a bővítés szinte biztosan vonatkozik majd a lakások felújítására.
Emlékeztetett, az Országgyűlés kedden döntött a lakás-takarékpénztári törvény módosításáról, amelynek értelmében kivezetik a lakás-takarékpénztárak állami támogatását. A miniszter hangsúlyozta: az erre az állami támogatására fordított pénzt ezentúl is lakástámogatásra, de a csokon belül fogják felhasználni.
Indoklásában kiemelte: a csokkal három év alatt több lakás, ház épült, mint amennyi tíz év alatt lakáskasszával. Utóbbi "sokkal inkább volt kassza, mint lakás" - fogalmazott Gulyás Gergely, megjegyezve, hogy a pénzintézetek 80-90 milliárd forintos extraprofitra tettek szert a programon.
Azt is mondta, hogy a magyar ellenzék balliberális része azonnal tiltakozik, ha a bankokat bármilyen sérelem éri.
A lakás-takarékpénztári állami támogatás megszüntetése után tett bankszövetségi javaslatokra a tárcavezető úgy reagált: meg fogják fontolni a felvetéseket, de a cafetéria ügyében nem kívánnak változtatni.
A fővárosi fejlesztési tanács lehetőség az egységes fejlesztési koncepció érvényesítésére
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tájékoztatón arról is beszélt: a fővárosi fejlesztési tanács létrehozása lehetőséget ad arra, hogy egységes fejlesztési koncepció érvényesüljön.
Hangsúlyozta: Tarlós István főpolgármester elvárása volt az újabb jelöltség vállalásához, hogy legyen egy olyan fórum, ahol a Fővárosi Önkormányzatnak rálátása van azokra a fejlesztésekre, amelyeket az állam valósít meg Budapesten.
Közölte: a tanács tíz tagból áll, ötöt a Fővárosi Önkormányzat, ötöt pedig a kormány delegál, elnöke a miniszterelnök, társelnöke a főpolgármester lesz. A tanács kéthavonta ülésezik majd.
A miniszter arról is beszélt, hogy a külső kerületekben még nem mindenhol megoldott az utak aszfaltozása, erre már az idén 10 milliárd forintot biztosítanak.
Mint mondta, a következő hetekben dönthetnek az önkormányzatok arról, mely területekre kerülhet sor már az idén. Összességében százmilliárd forintra lenne szükség valamennyi út leaszfaltozására - magyarázta.
A hajléktalanüggyel kapcsolatban közölte: a kormány áttekintette az alaptörvény-módosítás után kialakult helyzetet, és arra jutott, hogy a nappali és éjjeli melegedők megfelelően biztosítják az ellátást, vannak szabad férőhelyek. A kormány célja, hogy rend és tisztaság legyen, és az emberi méltóság szempontjából sem lehet senkinek az érdeke, hogy életvitelszerűen közterületen tartózkodjon - fogalmazott.
Gulyás Gergely kérdésre arról tájékoztatott, hogy körülbelül 18 százalékos lesz a létszámcsökkentés a központi kormányzatban, ami mintegy 2500 embert jelent.
Ehhez hasonló, ám minimálisan kisebb arányú lesz a létszámcsökkentés a központi állami intézményeknél - tette hozzá.
Az érintetteket várhatóan a jövő hónapban értesítik, és január 1-jével már az új létszámmal kívánnak működni. Jelezte, minden formában szeretnének segíteni azoknak, akik távoznak a központi közigazgatásból, megemlítette például, hogy a nyugdíj előtt állóknál a szociális hozzájárulási adó teljes eltörlését javasolják.
A miniszter jelezte ugyanakkor azt is, még idén törvényt hoz a parlament a köztisztviselők bérének emeléséről.
Szintén újságírói felvetésre tudatta: Orbán Viktor miniszterelnök és stábja január 1-jével költözik a budai Várba.
Arra a kérdésre, az állam készül-e belépni az önkéntes nyugdíjpénztári piacra, a miniszter azt közölte: nem tervezik a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozásának megváltoztatását.
Azzal kapcsolatban, hogy az MSZP népszavazást kezdeményez a miniszterek és az államtitkárok kiemelt egészségügyi ellátásának megszüntetéséről, azt mondta: ez egy populista kezdeményezés, ugyanis a szocialista kormányok idején is volt hasonló szerződés, és akkor többet fizettek ezért a szolgáltatásért. A népszavazás többe kerülne, mint amekkora összegről szó van - mutatott rá.
Székely László szívsebész ügyével kapcsolatos kérdésre közölte: orvosi protokollok alapján kell eljárni abban az ügyben, hogy kit kell megműteni, ez nem politikai kérdés. Ha valaki ellátásra szorul, a megfelelő ellátást biztosítani kell számára - jelentette ki.
Az új Nemzeti Alaptantervet illetően elmondta: erős kétségei vannak, hogy 2019 szeptemberétől bevezethető, lehet, erre csak 2020-tól kerül sor.
(MTI)
