Jövő márciusra 278 új kormányablak lesz, január 1-jétől pedig számos eljárási díj csökken vagy megszűnik – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a "Kormányinfo 26 – Mit miért tesz a kormány?" című sajtótájékoztatón, melyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral tartott közösen.
Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a bürokráciacsökkentés első fontos lépéseként hivatkozott egy 110 törvény módosítását tartalmazó csomagra, amelynek tárgyalását a héten kezdte meg a parlament. Az általános ügyintézési határidők jelentősen rövidülnek, az államnak legfeljebb 60 napon belül el kell intéznie az ügyeket.
Közölte: jövő márciusra 278 új kormányablak lesz és további 10 milliárd forintot fordítanak a hivatalok felújítására, január 1-jétől pedig számos eljárási díj csökken vagy megszűnik. A jövőben ingyenes eljárások közé sorolta a diákigazolvány kiállítását, a felvételi eljárást, az erkölcsi bizonyítvány kiállítását, valamint a vállalkozóknak az adóhatósági igazolás és cégiratok kiállítását. Az a tervük – folytatta –, hogy az ellopott okmányok helyett az állam térítésmentesen állítsa ki az újakat, továbbá öröklés esetén a tulajdonjog bejegyzését is díjmentessé teszik.
A tárcavezető a tájékoztatón az adóeljárások egyszerűsítése mellett foglalt állást és azt mondta, folyamatos ellenőrzés és bírságolás helyett abból kell kiindulni, hogy az adózók jogkövetők.
Kérdésre elmondta: az eljárási díjak csökkentésére még ebben a hónapban javaslatot tesz a parlamentnek, novemberben pedig benyújtja azt a javaslatát, amely a közigazgatásban dolgozók jövő júliusban kezdődő, átlagosan 30 százalékos béremelését tartalmazza.
Szinte teljesen kész a határzárrendszer a horvát határon
Kilencvenkilenc százalékban elkészült a biztonsági határzárrendszer a magyar–horvát határon – közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Mint mondta, a magyar kormány jelenleg nemzetközi egyeztetéseket folytat annak érdekében, hogy a biztonsági határzár működésével kapcsolatos lépését meghozza. A kabinet reméli, ez a kérdés a következő egy hétben eldől.
Magyarországnak az a terve, hogy a visegrádi tagállamokkal (V4: Magyarország mellett Szlovákia, Csehország és Lengyelország) közösen védi meg a magyar–horvát határt – jelezte, hozzátéve, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Luxembourgban egyeztet az ügyben a V4-ekkel.
Lázár János úgy fogalmazott: szervezett embercsempész-akció zajlik Magyarország ellen a horvát állam intenzív részvételével.
Az a reményünk van, hogy a határzár működése után a nyomás jelentősen csökken vagy elkerüli Magyarországot – fűzte hozzá a Miniszterelnökség vezetője.
Arra a kérdésre, hogy miért nem zárták még le a magyar–horvát határt, a politikus egyrészt Horvátország EU-tagságára hivatkozott, majd megjegyezte, hogy a szerb határzárnál is volt egy türelmi időszak. Megemlítette továbbá a tervezett határvédelmi V4-együttműködést, valamint azt, hogy Ausztria és Németország álláspontja sem közömbös a kérdésben.
A miniszter azt is mondta, könnyen lehet, hogy az idén összesen 600 ezer illegális bevándorló érkezik Magyarországra. Lázár János ismertette, hogy mostanáig 176 ezer 205 ember folyamodott menedékkérelemért, a múlt héten 764 kérelem érkezett. A csökkenés okának azt tulajdonította, hogy már Horvátország is teljesíti regisztrációs kötelezettségét.
Tiltott határátlépés miatt eddig több mint 400 büntetőeljárás indult: 183 embert egy évre, 201-et két évre utasítottak ki és volt egy-egy ember, akik 3, illetve 5 évig nem léphetnek be Magyarországra. További két esetben megrovást alkalmaztak – fejtette ki. Tíz esetben a bíróság visszaküldte az iratokat az ügyészségre, egy alkalommal megszüntették az eljárást és 11-en fellebbeztek. A miniszter jelezte: a kormány kész minden bírósági többletköltséget kifizetni, október végén várják, hogy az Országos Bírósági Hivatal megjelölje igényét.
Beszámolt arról is, hogy a költségvetésből eddig 60 milliárd forintot fordítottak a bevándorlás kezelésére. A központi operatív törzs adatai szerint a MÁV 524 millió, a BKV – a jelenlegi feldolgozottság alapján – 160 millió, a Volán társaságok 200 millió forintot költöttek a migránsok szállítására, azaz áfával együtt 1 milliárd forint feletti ez az összeg.
Megtörténhet a Budapest Bank és az MKB értékesítése
Megkérdezték a minisztert az FHB takarékszövetkezeti integrációhoz való csatlakozási szándékáról is. Azt felelte: a kormány maximálisan támogatja azt, ez erősíti az integrációt és az érintett bankot is, s a lépés a jegybank minden kívánalmának megfelel.
Lázár János az MKB Bank többségi tulajdonrészének értékesítését firtató kérdésre azt mondta: Európában nem szokás, hogy az állam hosszú távon nagy részesedéssel van jelen a kereskedelmi bankok piacán, az átmenetileg állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankokat piacra kell vinni. A kormány döntést hozott arról, hogy az MKB esetében lehetőleg idén, de fél éven belül, a Budapest Bank esetében pedig a jövő év első félévében megtörténhet az értékesítés. A növekedés érdekében szükség van Magyarországon a kereskedelmi hitelezés támogatására, ezért az EBRD-vel folyamatos tárgyalásokat kell folytatni arról, hogy a hazai kereskedelmi bankok ezt hogyan tudják megtenni – fejtette ki, jelezve: nem a korábbi megállapodás felülvizsgálatáról van szó, hanem éppen annak a betartásáról és újabb segítség felvetéséről. Az MKB esetében a többségi külföldi tulajdonszerzésre vonatkozó felvetést hibának nevezte, szerinte többségi magyar tulajdonban kell maradnia.
A miniszterelnök lezárta a kormányátalakítást
Egy másik kérdésre azt is kijelentette: a miniszterelnök lezárta a kormányátalakítást, mind személyi, mind szervezeti értelemben, a következő tíz napban végrehajtanak minden változást, megkapja a kinevezését az új miniszter és az új államtitkárok is.
Az elmúlt két kormányülésről beszámolva Lázár János elmondta: a tanácskozásokon szó volt Magyarország hulladékkezelési stratégiájáról, amellyel kapcsolatban a kabinet fontosnak tartja, hogy a folyamatosan betelő hulladéklerakók helyett hulladékégetők is létesüljenek, ahogyan a szelektív hulladékgyűjtés jelentőségét is kiemelten kezelik.
Rendészeti tárgyú törvények módosítására is javaslatot tesz a kormány – folytatta – egyebek mellett a 365 fix sebességmérő működtetése érdekében.
Tudatta továbbá: a kabinet felhatalmazta Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy nyújtsa be Magyarország pályázatát a 2019-es Európai Maccabi Játékok megrendezésére. Az előzetes költségeket – infrastruktúra nélkül – nagyságrendileg 2 milliárd forintra becsülte.
A miniszter kérdésre arról is beszélt: a kormány javaslatot vár a MÁV elnökétől a Nyugati pályaudvar teljes rekonstrukciójára, valamint a pályaudvar és a Városliget közötti jelenlegi MÁV-területeken egy zöldterület-rehabilitációs programra.
Lázár János a Kormányinfón ismét részvétet nyilvánított a kormány nevében Göncz Árpád volt államfő halála miatt, és felajánlotta a kabinet segítségét a temetés megrendezésében.
Nyilvános földeladási árverések lesznek
A külföldiek földszerzésének megakadályozásával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az állami szántóföldek értékesítésére vonatkozó programot.
A politikus szokásos úgy fogalmazott: annak érdekében, hogy külföldiek ne szerezhessenek földtulajdont Magyarországon, fontos most biztosítani az államiföld-vásárlási lehetőséget azoknak a magyar földműveseknek, akik ezzel élni akarnak. Később ugyanis Brüsszel „ránk kényszerítheti”, hogy külföldiek földet vehessenek Magyarországon – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a földeladási árverések nyilvánosak lesznek, a földet pedig csak legalább 10-20 százalékkal a piaci ár fölött lehet majd eladni. Az első árverési hirdetmények Győr-Moson-Sopron, Vas, Nógrád, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyei földekre jelennek majd meg, az árverések pedig novemberben kezdődnek.
Megerősítette, 380 ezer hektár állami föld értékesítését tervezik, 1,5 millió hektárnyi terület állami tulajdonban marad.
A földeladási bevételt nehéz megbecsülni, számítások szerint akár 300 milliárd forintos nagyságrendű összegnek is be kellene folynia, „de nem így tervezünk”, mert a legfontosabb, hogy az ebből származó pénzt nem lehet felélni, azt az ország fejlesztésére kell fordítani – közölte a miniszter.
Az állami földvagyonnal, állami mezőgazdasági cégek „szétlopásával” kapcsolatos, a parlamenti szakbizottságban tett kijelentéseit firtató kérdésre Lázár János úgy reagált, hogy a testület ülésén nem a saját tapasztalatának adott hangot, nem is tudott volna, mert a magyar államnak ma nincs szántóföldművelő mezőgazdasági vállalkozása. Ez pedig azért van így – magyarázta –, mert pártállástól függetlenül mindenki tudja, hogy ez nem vezet jóra, az általános közvélekedés is az, hogy amikor a magyar állam földet művel, ott csak baj lehet. „Ezt hallgattuk a 80-as években a tsz-elnököket illetően, aztán a zöldbárókat illetően, aztán mindenkinek az volt a véleménye, hogy az állam inkább ne folytasson mezőgazdasági tevékenységet, és aztán a Fidesz és az MSZP is értékesítette az állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozásokat” – fejtette ki.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) 22 erdőgazdaságra kiterjedő vizsgálatáról azt mondta: amíg a Kehi-ellenőrzés nem zárul le, nem kíván megjegyzéseket fűzni hozzá, az eddig nyilvánosságra kerültek alapján azonban szerinte az a legenyhébb kifejezés, hogy jó néhány dolog nincs rendben az erdőgazdaságokkal.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)
