Nagy hangsúlyt kaptak a kormány működésében az uniós ügyek - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés igazságügyi bizottságában tartott meghallgatásán kedden.

Gulyás Gergely jelezte: nem az Európai Néppártban maradás a stratégiai cél; akkor marad a Fidesz, ha erre az alapelvek feladása nélkül lesz lehetőség.

Az önálló közigazgatási bíróság létrehozásának határidő nélküli elhalasztásával kapcsolatban a miniszter kifejtette: az önálló közigazgatási bírósággal erősödött volna a közigazgatás feletti bírói kontroll, az erős külföldi kritikák miatt azonban elmaradt ez a "liberális jogállam irányába tett nagy lépés". A jogorvoslati rendszer így sem gyengül, és bár a halasztás "eredményezett némi bizonytalanságot", a kétfokú közigazgatási bírósági jogorvoslati rendszer bevezetésének tervezett időpontja továbbra is 2020. január 1.

A közigazgatási határozathozatal rendszerének egyszerűsítése létszámátrendezéssel jár. Mintegy 2500-an már önként távoztak a közigazgatásból. Jobb lett volna, ha ez 2020. január 1-jén történik, de a mintegy 15 százalékos létszámcsökkentés helyes volt - jegyezte meg a miniszter. Hozzátette: a cél, hogy többen legyenek a kormányablakokban, többen foglalkozzanak az állampolgárokkal, bár jelenleg is csak 8 perc az átlagos ügyintézési idő és 15 perc a várakozás.

Gulyás Gergely beszélt arról is, hogy a kormány előtt van a közigazgatási reform, amely egyszerűsíti a hatósági eljárásokat és csökkenti a számukat.

A közbeszerzési felügyelet átszervezése kapcsán a miniszter elmondta: korábban sem volt drága, de még olcsóbb lett azáltal, hogy már nem külsős cégek végzik.

Hozzátette: a közbeszerzési törvény 80 százaléka uniós irányelv, sok esetben ez teszi lassúvá, bonyolulttá a beruházásokat.

A területfejlesztésről Gulyás Gergely elmondta: folyamatban van a főváros 2030-ig szóló fejlesztési programjának kidolgozása. Közölte azt is, hogy a Modern városok program keretében az évek során a megyei jogú városok összesen mintegy 1500 milliárd központi költségvetési forráshoz jutottak; meg kell vizsgálni, mi valósult meg, hol van szükség módosításra, új források bevonására a beruházások drágulása miatt. A gazdasági növekedésnek köszönhetően bővülnek a források, például az önkormányzatok által beszedhető iparűzési adó - tette hozzá.

Jelezte: a Magyar falu program a vidék életében jelent nagy előrelépést, például az alsóbbrendű utak és a falusi közszolgáltatások fejlesztésével. A falusi csok a vidéki házak építését és felújítását segíti - fogalmazott a miniszter.

Az épített örökség védelme kapcsán Gulyás Gergely arra hívta fel a figyelmet: indokolt a műemléki védettség fokának és körének felülvizsgálata, hiszen sok esetben éppen ez az akadálya a felújításnak. Van, amikor egy falusi templom hátsó ajtajának rendbehozatala is sokszorosába kerül azért, mert védett az épület. Ezen a téren is a józan észre kellene hagyatkozni - jegyezte meg a miniszter, aki azonban azt is hangsúlyozta: gazdasági érdekek nem veszélyeztethetik a műemlékvédelmet.

A Civil Összefogás Fórum állami vállalatok által nyújtott támogatásáról Gulyás Gergely azt mondta: a civil szervezet történelmi érdeme a 2012-es többszázezres tüntetés megszervezése. Lehet vitatkozni azon, hogy ezt miképp kell támogatni, de azt nem árt tudni, hogy nem állami vállalatok több támogatást nyújtanak a civil szférának, mint az államiak - fűzte hozzá. Egyébként pedig a civil szféra sokszínű, a támogatások elég sokrétűek - jegyezte meg a miniszter.

Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője szerint az összeomlás szélén áll több közszolgáltatás, például a vízközművek. A közösségi közlekedés finanszírozása is bizonytalan, a rendszerből 3000 milliárd hiányzik - vélekedett.

Több ellenzéki képviselő méltatlannak, szánalmasnak nevezte, hogy Szél Bernadett országgyűlési képviselő - aki nem tagja a bizottságnak - nem kapott időkeretet arra, hogy kérdezze a minisztert.

Vigh László fideszes képviselő hozzászólásában azt emelte ki, hogy az önkormányzati terület a Miniszterelnökség sikerágazata, ezért gratulált a miniszternek.

Gulyás Gergely beszámolóját az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadta.

(MTI)