A kormány nem szívesen épít kerítést a magyar–szerb határra, de nem várhat, garantálnia kell az ország biztonságát, amibe beletartozik a határ védelme is – hangzott el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár "Kormányinfo 13. Mit miért tesz a kormány?" című, közös sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető megerősítette azt a szerdai kormánydöntést, amely szerint Pintér Sándor belügyminiszternek elő kell készítenie a magyar–szerb határ lezárását. Ez egy négy méter magasságú, ideiglenes – a megvalósítása után annak szükségességét rendszeresen felülvizsgálandó – kerítéssel történne meg – ismertette Lázár János, aki indoklásul hangsúlyozta: Magyarország az illegális bevándorlás tekintetében rosszabb helyzetben van, mint Olaszország.
A Miniszterelnökség vezetője – a 130 percen át tartó tájékoztatón – úgy fogalmazott: „nem szórakozásból, nem jókedvünkből” született döntés a határzárról – „nem azért hozzuk ezt a döntést, mert úgy gondoljuk, hogy így kellene megoldani ezeket a problémákat” –, de láthatóan az Európai Bizottság képtelen más megoldást biztosítani, Magyarország pedig nem várhat, az idei évre jelzett összesen 150 ezer illegális bevándorló átvonulása ugyanis biztonsági kockázatot jelent Magyarországnak.
A kerítés költségeit firtató kérdésre a miniszter azt mondta: a kormányülésen 20-25 milliárd forint hangzott el, de ezt többen túlzónak ítélték. Jelezte, a kerítésépítés ütemtervét jövő szerdán tárgyalják meg.
Lázár János többször is megemlítette, hogy Magyarország nem kapott semmilyen európai uniós segítséget – sem jogit, sem anyagit – a bevándorlás kérdésének kezelésére, noha GDP-arányosan a közösségen belül a magyar lakosságra jut a legnagyobb teher.
Közölte azt is, hogy a július 1-jei magyar–szerb közös kormányülésen készek konstruktív tárgyalásra az ügyben a szerb féllel. A magyar külügyminiszter egyébként már – a szerdai kormányülés közben – tájékoztatta szerb kollégáját – tudatta. Kiemelte továbbá, hogy a legális belépés Magyarországra ezután is biztosított lesz.
Azzal folytatta, hogy a magyar kormány betartja a menekültekre vonatkozó összes nemzetközi egyezményt, a politikai üldözötteket ezután is menekültként fogja kezelni. Ezzel kapcsolatban jelezte, hogy a délszláv háború idején Magyarország menekültek sokaságát fogadta be, menedékjogot biztosítva nekik. A magyar kabinet különbséget tud tenni a háborús viszonyok és aközött, amikor valaki illegális bevándorlóként próbál belépni – tette hozzá.
Kérdésre azt is mondta, Magyarország nem zárkózik el attól, hogy összefogjon szomszédos országokkal egy közös biztonsági határzár létesítése érdekében.
Arra a felvetésre, hogy az ország más határszakaszán is lehet-e határzár, azt felelte: minden előfordulhat mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem hoz a bevándorlás ügyét megoldó intézkedést.
Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet akkor, ha a magyar–szerb határon építendő kerítést Románia, illetve Horvátország felől kerülik majd ki, Lázár János azt válaszolta: Románia és Horvátország uniós tagállam, így biztonságos ország, azaz oda vissza lehet toloncolni az illegális bevándorlókat.
A Miniszterelnökség vezetőjét arról is kérdezték, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) óriásplakátokon mutat be a 2-es és a 3-as metró megállóiban néhány olyan menekültet, aki – mint azt szervezet az MTI-hez korábban eljuttatott közleményében írta – Magyarországon új hazára lelt, és tevékenyen hozzájárul az ország fejlődéséhez.
Lázár János erre azt mondta: a kormány tiszteletben tartja az ENSZ álláspontját, jó dolognak tartja a plakátkampányt, mert ez is hozzásegít ahhoz, hogy beszéljenek az ügyről. „Ha az ENSZ-nek lehet plakátkampánya, akkor a magyar kormánynak is” – tette hozzá.
Az UNHCR plakátjaival kapcsolatban kiemelte: akiket az ENSZ szerepeltet a plakátokon, azoknak Magyarország menekültjogi státust biztosított, mert vélelmezhetően olyan helyről jöttek, ahol az életük nem volt biztonságban.
A Kúria vállalhatatlan döntést hozott Magyar László ügyében
Vállalhatatlannak minősítette a Kúria Magyar László tényleges életfogytiglani ügyében hozott döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Lázár János bírálta, hogy az ítélet szerint 40 év múlva szabadlábra helyezhetik az idős embereket halálra kínzó, számos rablást és más bűncselekményt elkövető férfit.
Értékelése szerint a Kúria döntése meghaladja a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletét, szembemegy a büntető törvénykönyvvel, és ezzel egy társadalomra veszélyes bűnöző szabadulhat. Hozzátette: ez a döntés megnyitja az utat minden súlyos, életellenes bűncselekmény elkövetője előtt, ami elfogadhatatlan. Jelezte: Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdjen egyeztetést a Kúriával és mérlegelje annak a lehetőségét, hogy a kormány hogyan tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.
A Kúria mellőzte a tényleges életfogytiglanra vonatkozó rendelkezést egy elítélt ügyében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi döntése miatt múlt csütörtökön.
Adósságot vállal át a kormány Budapesttől, és kezességet nyújt neki
A miniszter a tájékoztatón azt is tudatta, hogy a kormány átvállal 52,3 milliárd forintnyi, a BKV korábbi finanszírozását szolgáló hitelt a fővárostól, egyúttal kezességet vállal 60 milliárd forint összegben a 3-as metró felújításának érdekében.
Elmondta: döntöttek arról, hogy a következő években a BKV mennyi pénzt kap. Eszerint 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot. A számok azt jelzik – tette hozzá –, hogy a hitelátvállalás után nincs szükség az évi 3-5 milliárdos hiteltörlesztésre.
A kormány emellett azt kéri Tarlós István főpolgármestertől és a fővárosi önkormányzattól, hogy a vizes vb megvalósíthatósága érdekében adja az állam tulajdonába a Dagály uszodát és az érintett fejlesztési területet – közölte.
Gyurcsány Ferenc tisztázza a konzorciumi tagokat!
A Miniszterelnökség vezetője szóba hozta az Altus Zrt. EU-s megbízását is; ezzel kapcsolatban azt kérte Gyurcsány Ferenctől, tisztázza, kik a konzorciumi tagok. Azt mondta: szeretné, ha a DK elnöke is nyilatkozna, hogy a tulajdonában álló cég konzorciumi partnerei között van-e olyan, amely korábban csődeljárás alatt állt, visszaélésbe keveredett, eljárás folyt ellene, vagy az EU csalás elleni hivatala őt vagy vállalkozását csalás miatt listára tette, kizárta pályázatokból.
Lázár János szóvá tette azt is, hogy az Európai Bizottság Magyarországon körültekintően vizsgál minden összefonódást, azonban magára nézve nem tartja azt kötelezőnek. Úgy ítélte meg, hogy Gyurcsány Ferenc megtévesztette az Európai Bizottságot, ugyanakkor a testülettől minden, a megbízással kapcsolatos dokumentum nyilvánosságra hozatalát kérte.
Létrejött a paksi társadalmi egyeztető tanács
A tárcavezető arról is beszámolt: létrejött a paksi társadalmi egyeztető tanács, amely 10 évig havonta ülésező állandó fórum lesz. Értékelése szerint a beruházást nagy mértékben támogatják a környéken élők, a Kalocsánál építendő, 40 milliárd forint értékű Duna-híd pedig még több munkavállalót bekapcsol. Reális esély van rá, hogy az építkezés jövő év végén vagy 2017-ben megkezdődik – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint találkozott a Paksi Atomerőmű teljes menedzsmentjével, akikkel átbeszélte a kormányzati terveket, elvárásokat. Kifejtette, hogy az olcsó áram feltételeit akár úgy is megteremtenék, hogy a Paks 1-et leválasztják a Magyar Villamos Művekről. A koncepció szerint a Paks 2 önálló gazdasági társaságként valósítja meg a beruházást, a létrejövő két új blokk üzemeltetését pedig azok a munkavállalók végzik, akik jelenleg is az atomerőműben dolgoznak. Őket semmilyen hátrány nem éri, sőt hatvan éves garanciát kapnak arra, hogy lesz munkahelyük – fűzte hozzá.
Lázár János azt is elmondta, hogy a vállalat három szakszervezetének képviselőivel áttekintették a 2014-es és 2015-ös bérezési helyzetet, s ezt követően azt kezdeményezte Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternél, hogy biztosítson 600 millió forintot az elmaradt bérekre és juttatásokra.
A szerdai kormányülésen meghallgatták Domokos Lászlót, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét is az állami tulajdonú gazdasági társaságok átvilágításáról – tájékoztatott a miniszter, tudatva: az ÁSZ szerint új állami menedzsmentkultúrát kell kialakítani, változtatni kell az állami cégek vezetési struktúráján, kultúráján, a társaságoknak eredményesebbeknek és átláthatóbbaknak kell lenniük.
Áttekintik a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét
Lázár János arról is tájékoztatott, hogy a kabinet jövő héten áttekinti a legnagyobb magyar földbirtokosok támogatási helyzetét. „A kormány betekint (...) Csányi Sándornak, Simicska Lajosnak és Leisztinger Tamásnak a cégeibe”, hogy mennyi támogatást vettek fel, és „már megelőlegezhetem, hogy mi, fideszesek úgy gondoljuk, hogy a jövőben nem fognak ennyit kapni” – fogalmazott.
Lázár Jánost kérdezték egy szekszárdi fórumon mondott szavairól, amelyekkel a bürokrácia problémáira mutatott rá. Megerősítette: az építésügy, az adóeljárások és az uniós pénzek kifizetése körül elviselhetetlen terhei vannak az embereknek és a vállalkozásoknak. Leszögezte: nem tartja egészségesnek azt sem, hogy a 4 millió 200 ezer munkavállalóból egymillió az állami alkalmazott.
A tárcavezető úgy ítélte meg, hogy őszinte és határozott beszédet mondott, a kecskeméti főépítész kéményépítési szabályzatot firtató felszólalásakor pedig nem volt oka arra, hogy büszke legyen. Felidézte: egy 2012-es kormányrendelet szabványának csak két svájci cég felel meg. Az ügyet vizsgálják és tárgyal a kormány a rendelet megváltoztatásáról.
Az is szóba került a sajtótájékoztatón, hogy a Miniszterelnökségnek – egy friss bírósági döntés értelmében – ki kell adnia a Századvég által készített tanulmányokat. A miniszter közölte, nyilvánosságra fogják hozni a 30 ezer oldalnyi dokumentumot, de ezzel párhuzamosan azt tervezik, nyilvánosságra hoznak 2006-2010 közötti tanulmányokat is.
A sajtótájékoztatón készült vágatlan felvétel a Sajtószobában érhető el.
(MTI)
