Németországban is pozitív várakozással tekintenek az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság hivatalba lépésére - mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány fővárosában, Düsseldorfban folytatott tárgyalásait értékelve.

Az új bizottság november elejére tervezett hivatalba lépését övező várakozások változást indítottak el, így most "sokkal több a remény és sokkal kevesebb a pesszimizmus", míg "néhány évvel, vagy akár csak néhány hónappal korábban ez fordítva volt" - mondta Gulyás Gergely az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában.

Kiemelte, hogy Németország jól érti az Európai Unión belüli kelet-nyugati különbségeket, hiszen ezek a határain belül is megmutatkoznak, így a német Ursula von der Leyen személyében végre "nemcsak Nyugat-Európának lesz bizottsági elnöke, hanem az egész Európai Uniónak".

Gulyás Gergely az észak-rajna-vesztfáliai tartományi kormány nemzetközi, európai uniós és szövetségi kapcsolatokért felelős miniszterével, Stephan Holthoff-Pförtnerrel folytatott tárgyalásáról elmondta: külön beszéltek az EU lehetséges bővítéséről, tekintettel arra is, hogy Magyarország ezt a területet, a szomszédságpolitika és a bővítés ügyét kapja a következő bizottságban. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusával egyetértettek abban, hogy szükséges és fontos "valós bővítési perspektívát" nyitni a balkáni térség előtt, aminek révén belátható időn belül lehetővé válhat a csatlakozás Szerbia számára és a régió többi olyan országának, amelyek felkészültek az uniós tagságra.

Gulyás Gergely a következő - 2021-ben kezdődő - hétéves időszakra szóló uniós költségvetésről elmondta, hogy míg a németek minél hamarabb megállapodást szeretnének, Magyarország számára az időzítés másodlagos, és a tartalom a legfontosabb.

Mint mondta, a tárgyaláson kifejtette, hogy Magyarország nem tudja elfogadni a távozó, Jean-Claude Juncker vezette bizottság költségvetési javaslatát. A következő bizottság remélhetőleg olyan változtatásokat támogat majd, amelyek lehetővé teszik a költségvetés elfogadását - tette hozzá a miniszter, rámutatva, hogy az elfogadáshoz valamennyi tagország egyetértése szükséges.

Gulyás Gergely részt vett a magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából a düsseldorfi tartományi gyűlésben (Landtag) tartott megemlékezésen. Beszédében kiemelte: a magyarok ma is büszkék, hogy az 1989 augusztusi páneurópai piknik és a szeptemberi határnyitás hozzájárult ahhoz, hogy szabadságban és békében egyesülhetett újra Németország.

Akkoriban "úgy gondoltuk, különbözőek vagyunk, és meglepődve tapasztaltuk, mennyi minden köt össze bennünket", a 2004-es EU-csatlakozás idején pedig "úgy gondoltuk, egyformák vagyunk, és most meglepődve ismerjük fel, hogy mennyi mindenben különbözünk" - tette hozzá a fideszes politikus a Miniszterelnökség által ismertetett beszédében, amelyben kifejtette: Európa négy évtizedes megosztottságának következtében a közös értékek mellett különbségek is vannak, amelyek a politikai véleményekben is megmutatkoznak.

"Manapság divat ezeket a különbségeket Európa-ellenességként, tekintélyelvűségként vagy a jogállamiság hiányosságaként értelmezni, ami a mi szemszögünkből nézve a másként gondolkodókkal szembeni alaptalan intolerancia" - húzta alá Gulyás Gergely, kiemelve, hogy ezen a helyzeten csak Németország segítheti át Európát, nemcsak azért, mert a kontinens legerősebb országa, hanem azért is, mert a határain belüli kelet-nyugati különbségek révén meg tudja érteni ezt a problémát.

André Kuper, a Landtag elnöke - a tartományi parlament közleménye szerint - a többi között hangsúlyozta, hogy a német egység helyreállításához vezető úton jelentős állomás volt a magyar-osztrák határ megnyitása az NDK-s menekültek előtt, és Németország mindig is hálás lesz az újraegyesítéshez nyújtott magyar támogatásért.

A CDU-s politikus hozzátette: németek és magyarok ma egy egyesült, szabad és demokratikus Európában élnek együtt, amelyet meg kell védeniük.

Gulyás Gergely az MTI-nek arról is szólt, hogy a Landtag elnökével az ünnepség előtt megbeszélésen áttekintették a tartomány és Magyarország kétoldalú kapcsolatait, amelyek jelentőségét mutatja, hogy Észak-Rajna-Vesztfália a legnépesebb német tartomány, és Bajorország és Baden-Württemberg után a harmadik legfontosabb gazdasági partner a 16 tartomány közül.

(MTI)