Jelentős bérfejlesztést jelentett be novemberre az egészségügyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 102. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.

Lázár János elmondta:

mintegy 98 ezer ember, köztük 79 ezer szakdolgozó és 16 ezer szakorvos bérét emelik. Az orvosok újabb 100 ezer forintos emelésre számíthatnak, míg a szakvizsgával még nem rendelkezők és a gyógyszerészek 50 ezer forintos, a szakdolgozók 12 százalékos bérfejlesztésre.

Idén az egészségügyi béremelés 82,5 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek - ismertette.

Lázár János közölte azt is: a kabinet döntött a kórházak adósságrendezéséről is, valamint azon intézmények támogatásáról, amelyek strukturális változtatásokat hajtanak végre az adósság hosszú távú csökkentéséért. Erre 56 milliárd forintot hagyott jóvá a kabinet.

Ebből az intézmények 30 napon túli adósságát rendezik, de azokat az kórházakat is támogatják, amelyek az ellátás színvonalát növelő változtatásokat hajtottak végre.

Kép letöltéseFotó: Kovács Attila/MTI

Novemberben létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér

Novemberben megkezdődik az egészségügyi ellátás során keletkezett összes adat digitalizálása, vagyis létrejön az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér - jelentette be a miniszter. Lázár János azt mondta: az elektronikus személyi igazolványok első felhasználásaként az összes adat egy központi nyilvántartási rendszerbe kerül, amely átláthatóbb, kezelhetőbb rendszert hoz létre.

A változás érinti az összes egészségügyi dolgozót és ellátást, vagyis a kórházak mellett például a háziorvosi ellátást, a szakrendelőket vagy a gyógyszertárakat.

A dolgozók egy központi rendszer részesei lesznek, amelyben az eddig manuálisan vagy más módon rögzített adatok egy helyre, egy központi felhőbe kerülnek. Ehhez használják majd elektronikus személyi igazolványaikat, amelyeket soron kívül állítják ki számukra.

Mint mondta, március óta folyik az átállás előkészítése, amelynek keretében már 25 ezer leolvasót osztottak ki, további 14 ezer kiszállítása pedig már megkezdődött, az átállást folyamatosan valósítják meg.

A kezdeményezést a gyógyszerészi, az orvosi kamara és a kórházszövetség is támogatta. Lázár János szerint az egészségügy modernizálásában döntő jelentősége lehet a közhiteles adatok, folyamatok kontrollálásának.

Az új dél-budai kórházról szólva kiemelte: az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi fejlesztése lesz Budapesten, az új kórház hozzávetőleg 150 milliárd forintba kerül. Ez lesz Magyarország és valószínűleg az egész térség legmodernebb ellátó intézménye - mondta a miniszter.

Tisztázni kell a Soros-szervezetek befolyásolási kísérletének ügyét

A kormány tisztázni akarja, hogy a Soros György szervezeteinek brüsszeli tevékenységéből kirajzolódó befolyásolási kísérlet érintette-e - és ha igen, hogyan - Magyarország szuverenitását - közölte Lázár János. Tisztázni kell, hogy az ország szuverenitását érte-e bármilyen kár - hangoztatta a politikus, utalva a DCLeaks hackercsoport által kiszivárogtatott iratokra, amelyek hitelességének vizsgálatát is szorgalmazta.

Lázár János közölte: a kormány döntése értelmében Pintér Sándor belügyminiszternek arról kell jelentést készítenie, hogy a bevándorlási krízis idején ért-e el hatást Magyarországon a Soros-szervezetek befolyásolási kísérlete.

Megjegyezte, hogy szerinte például 2015 őszén nem véletlenszerű, hanem szervezett akció volt a bevándorlók magyar határhoz szállítása és "a magyar határ ostroma".

Kép letöltéseFotó: Kovács Attila/MTI

A másik fontos kérdésnek azt nevezte, hogy a "Soros-hálózat" az Európai Unió fórumain hogyan tudta befolyásolni a döntéshozókat Magyarországgal szemben. Szavai szerint ugyanis a Magyarországot elmarasztaló, kettős mércét alkalmazó brüsszeli jelentésekkel kapcsolatban az az ember benyomása, hogy azok nem az európai bizottsági döntéshozók asztalán, hanem Soros György munkatársainak számítógépén születtek.

A bevándorlás ügye a Soros-féle hálózat és világ számára kiemelt jelentőségű

- mondta a Miniszterelnökség vezetője. Szerinte ezért a Soros-szervezetek egyrészt azt akarták, hogy Brüsszel tanúsítson megértést a bevándorlás iránt, hogy "Európa nyitott kapukkal várja a bevándorlókat", másrészt "tevékenységük célkeresztjébe kerültek azok az országok (...), amelyek ellenálltak a bevándorlási kísérletnek 2015 nyarán és őszén: így került az étlapra Magyarország".

A tárcavezető jelezte, a hírszerzést felügyelő miniszterként ő is jelentést készít arról, hogy Brüsszelben mit sikerült elérnie Soros Györgynek a magyarokkal szemben. Megjegyezte: Sorosnak "nagyobb struktúrája" van Brüsszelben az érdekei képviseletére, mint a magyar államnak.

Beszédes az is - mondta -, hogy "Soros György újságírókat és médiafelületeket vásárolt meg saját eszméinek a terjesztése érdekében, és ha kellett, akkor Magyarországgal kapcsolatban azoknak a cikkeknek a megírása érdekében, amelyek rendszerint elítélik az országot". Szerinte így már érthetőbb az, hogy mióta Orbán Viktor a miniszterelnök, bizonyos sajtóorgánumokban csak negatív cikkek jelennek meg Magyarországról.

A kabinet nem adja fel szigorú költségvetési politikáját

Gazdasági kérdésekről szólva a miniszter a friss foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokat emelte ki, hangsúlyozva, hogy soha nem látott mélységbe süllyedt Magyarországon a munkanélküliség, és 1990 óta soha nem volt olyan év, amikor annyi embernek lett volna munkája, mint most. Közel a teljes foglalkoztatottság - jelezte, hozzátéve: a munkahelyteremtésben, a munka mint érték megjelenítésében a kormány óriási eredményeket ért el. "Az a duma" pedig nem igaz, hogy a közfoglalkoztatás növelné a munkaerőpiaci számokat - jegyezte meg.

Lázár János emellett a keresetek emelkedésére és az építőipari termelés bővülésére is felhívta a figyelmet. Utóbbival kapcsolatban megerősítette, a kormány foglalkozik azzal, hogy a pénzintézetek hogyan intézik a családok otthonteremtési kedvezményével, a csokkal kapcsolatos kérdéseket, és foglalkozik a kormány a kistelepülési ingatlanvásárlások, -felújítások támogatásának ügyével is.

Kép letöltéseFotó: Kovács Attila/MTI

Azt is nyomatékosította, hogy a kabinet nem adja fel szigorú költségvetési politikáját. Jelezte ugyanakkor, hogy Magyarországnak van egy könyvelési vitája az EU-val, és lehet, hogy az európai szervek olyan számokat alkalmaznak majd, amelyeket "az európai szabályoknak megfelelően fontosnak tartanak", de ez összességében nincs hatással arra, hogy a kormány folyamatosan csökkenti az államadósságot.

Arról is beszámolt a Miniszterelnökség vezetője, hogy Magyarország további tárgyalásokat szeretne az EU és dél-amerikai országok között tervezett gazdasági együttműködés ügyében.

A Czeglédy-ügy egy szimpla lopási ügy

A Czeglédy-ügyben Lázár János kérdésre úgy fogalmazott: "ez egy szimpla lopás, amelyet Gyurcsány Ferenc körei hajtottak végre". A kormány szeretne segítséget nyújtani a költségvetési csalással gyanúsított Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő cége által megkárosított diákoknak, és meg kell vizsgálni azt is, hogy a hírek szerint nyugdíjasok is kárt szenvedhettek - tette hozzá.

Egy másik kérdésre közölte, nem lehet kötelezni a szülőket arra, hogy hozzájáruljanak az iskola fenntartásához, ez ugyanis szabályellenes, de az működő modell, hogy a szülők önkéntesen osztálypénzt vagy például óvodai hozzájárulást fizetnek.

Szintén újságírói felvetésre közölte, személy szerint támogatja azt a fideszes javaslatot, amely a sportszervezetek iparűzésiadó-mentességére vonatkozik, mert a sportegyesület nem vállalkozás, hanem egy "atipikus szervezeti forma".

A kormány elutasítja az erőszak és a zaklatás minden formáját

Lázár János kérdésre közölte: Marton László ügyével nem foglalkozott a kormány, így állami kitüntetésének visszavonása sem került szóba. Hozzátette ugyanakkor: állami kitüntetéseket nem szoktak visszavonni. Megjegyezte, ha felmerül a parlamentben az ügy miatt jogszabály-szigorítási szándék, a megtárgyalására a Fidesz és az igazságügyi tárca is nyitott. A konkrét ügyet súlyosnak, de magánjellegűnek minősítette, amelyről szerinte a kormánynak nem kell véleményt nyilvánítania azon túl, hogy elítéli a zaklatásokat.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes kijelentését, miszerint ezen szexuális zaklatási ügyek eltörpülnek azok mellett, amelyek a tömeges iszlám bevándorlás után lehetségesek, úgy kommentálta: Franciaországban 8,5 millió felnőtt muszlim férfi van. Elgondolkodtatónak ítélte, hogy ennek milyen következménye van az adott társadalomra nézve. Hangsúlyozta: Semjén Zsolt is elutasít minden hasonló erőszakot.

Azzal kapcsolatban, hogy az Országgyűlés várhatóan érdemben nem változtat a kötelező kéményellenőrzés eltörléséről szóló szabályokon, Lázár János azt felelte: a kormány minden államfői indítványt, javaslatot, kritikát komolyan vesz és megfontol, így ebben az esetben is kellő körültekintéssel járt el.

Emlékeztetett: a kabinet korábban ingyenessé tette a szolgáltatást az emberek számára. Kijelentette ugyanakkor: nem megalapozottak azok az általa politikai jellegűnek mondott érvek, amelyek az embereket saját maguktól akarják megvédeni. Mindenki felelős a saját tulajdonában lévő otthona műszaki állapotáért - hangsúlyozta.

A politikusi vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezésről szólva megjegyezte: ezt a parlamentnek kell megoldania, mert az nem kérdés, hogy ha összegyűlne az aláírás, mi lenne a népszavazás eredménye.

Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.

(MTI)