Minden akadály elhárult az elől, hogy az Európai Bizottság, hozzájárulását adja a magyar-orosz fűtőanyag-szállítási szerződés megkötéséhez a paksi atomerőmű-bővítéssel összefüggésben - erősítette meg Lázár János, a Giró-Szász Andrással közösen tartott első Kormányinfón.
A sajtótájékoztató keretében a brókerbotrányról, a szociális ellátórendszer átalakításáról, az M4-es autópálya építésről, valamint a megyei jogú városokkal kötendő kormányzati megállapodásáról is szó esett.
Lázár János megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök szerdai soproni szavait, hogy a következő hetekben, hónapokban a kormány minden megyei jogú várossal szövetséget köt. A miniszter kitért továbbá arra, hogy a segélyezési rendszer átalakításával összefüggő kételyek az eltelt egy hónap tapasztalatai alapján megdőltek. A rendszer jól, kiszámíthatóan működik, mindenki hozzáfér a korábban kapott segélyhez, és valamennyi önkormányzat elfogadta a vonatkozó rendeletét. Célként jelölte meg, hogy mindenkinek munkalehetőséget biztosítsanak, s minden településen legyen annyi közfoglalkoztatotti hely, amennyi szükséges. Megjegyezte: elég nagy meggyőző erő a 20-30 ezer forintos jövedelempótló támogatás és a legalább 40-60 ezer forinttal járó közfoglalkoztatás között a különbség. A tárcavezető arra kérte a közfoglalkoztatással szemben kritikusokat, hogy hagyják dolgozni az embereket.
A reklámadókulcsot firtató kérdésre a Miniszterelnökség vezetője elmondta: legkésőbb április 8-án döntenie kell a kormánynak arról, milyen megoldást javasol az Országgyűlésnek. Megerősítette, hogy a kabinet védeni akarja a kisebb cégek érdekeit. Két lehetséges variációt említett a kulcsra. "Az egyik variáció egy lényegében nullától egy meghatározott összegig, és 5-10 százalék között van a következő sáv. A másik pedig a nulla, az egymilliárd és az 5 százalék közé még sávokat tenne be adott esetben" - fogalmazott. Lázár János és Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szintén kérdésre azt is közölte, hogy nincs semmilyen bojkott a kormány részéről a Hír TV-vel szemben. Giró-Szász András a több mint másfél órás tájékoztató elején azt ígérte, ezentúl minden kormányülés másnapján sajtótájékoztatót tartanak.
Quaestor - Lázár: az állami szervezetek államkötvényekbe fektettek
A tárcavezető szerint a Quaestor-botrány csak megerősítette a miniszterelnök azon - az adófizetők pénzének megőrzése érdekében hozott - döntésének helyességét, hogy az állami forrásokat ki kell vonni a brókercégektől. Ismertette, hogy a Buda-Cash ügy után a nemzetgazdasági miniszter helyzetjelentéséből kiviláglott, hogy nem önálló jelenségről van szó, s ekkor került nyilvánosságra, hogy a Honvéd Egészségpénztár - benne ezer titkosszolgálati munkatárs - önkéntes megtakarításai eltűntek. A kormányfő ekkor utasította a tárcákat, nézzék meg, van-e állami pénz, államkötvény, bármilyen vagyontárgy brókercégeknél, s ha igen, akkor azonnal ki kell vonni. Semmi olyan információ nem hangzott el, ami előnybe hozta volna a kormányt vagy annak tagjait, csak nyilvánosan hozzáférhető adatokat elemeztek - emelte ki Lázár János, aki úgy fogalmazott: egyszerűen az életösztön működött a kormányzatban. Többször is nyomatékosította: semmilyen információval nem éltek vissza, semmilyen tájékoztatási kötelezettséget nem mulasztottak el. A miniszternek - mint azt kérdésre elmondta - nincs tudomása arról sem, hogy a titkosszolgálatnak lett volna bármilyen előrejelzése az ügyben.
Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkár hozzátette azt is, "a kormány nem rémhírkeltő feladatot lát el". Lázár János jelezte: szigorú szabályok vannak az állami pénzek pénzintézeteknél való elhelyezésére, ezeket az állami szervezetek betartották, ugyanakkor tovább kívánják szűkíteni a lehetőségeket. Kiemelte: az érintettek államkötvénybe fektettek, nem rizikós befektetésekbe. Giró-Szász András azt fűzte hozzá, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium állampapírjainak, illetve az Eximbank tulajdonlásához szükséges nem piacképes kötvényeknek a kivétele nem járulhatott hozzá a Quaestor bedőléséhez. Más tárcák érintettségét még összesítik, ezeket később egyben hozzák nyilvánosságra.
Lázár János világosnak nevezte, hogy a brókerek becsapták az embereket és ezért viselniük kell a felelősséget. Szavai szerint először ki kell derülnie, hogy mi történt valójában, s hogy az érintettek hova tüntették el az emberek pénzét az elmúlt 10 évben. A kormány fő célkitűzésének tartotta, hogy segítsen mindazoknak, akiknek odalett a pénze, vagyis a kisbetéteseknek, betéteseknek, kötvénytulajdonosoknak, valamint a közösségi pénzt veszített önkormányzatoknak, civil szervezeteknek. A miniszter utalt arra is, hogy a bankárok, uzsorások, brókerek "olyan családba tartoznak", akik mindent elkövetnek azért, hogy politikusokkal, pártokkal, döntések befolyásolására képes emberekkel kapcsolatba kerüljenek. Ez nem jelenti azt, hogy politikusoknak bármi köze lenne a pénzek ellopásához - szögezte le, visszautasítva a kormánnyal, kormánypártokkal szemben megfogalmazódott feltételezéseket. Azt mondta: érdemes volna inkább azt vizsgálni, hogy ezek a brókercégek hogyan működhettek az elmúlt 10 évben Magyarországon, hogyan kaphattak működési engedélyt, milyen volt az ellenőrzés. Kétségtelen tény, hogy a cégek nem számoltak el a rájuk bízott pénzzel, a Buda-Cash esetében pedig pontosan tudható, hogy meghamisította a könyveket, számlakivonatokat, félretájékoztatták az embereket - fejtette ki.
Lázár János jelezte: a kormány támogatja a Fidesz javaslatcsomagját, ami értékelése szerint arról szól, hogy aki a pénzt ellopja, az vissza is adja. Az elmúlt 25 évben a bankárok, uzsorások, brókerek, akik ezt tették, mindig megúszták - vélekedett, hozzátéve: most közelebb van az ország ahhoz, hogy a cégek vezetői, igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai, könyvvizsgálói személyes vagyonukkal is felelősséget viseljenek. Giró-Szász András a kártalanításokról szólva azt mondta: a Buda-Cash károsultjainak 95 százalékát már kártalanították - ami 110 ezer ember -; a Quaestor ügyében pedig a kormány támogatja a jegybank azon javaslatát, amely 30 ezer érintett közül 22 ezer kártalanítását megoldja. Lázár Jánost kérdezték arról is, Tarsoly Csaba, a Quaestor elnök-vezérigazgatója jelezte-e a kormány felé a bedőlést. Azt felelte: Tarsoly Csaba azon a napon, amikor a Magyar Nemzeti Bank felé bejelentette a működésképtelenséget, a jegybanknak küldött tájékoztatással azonos tartalmú levelet írt a kormánynak is. Mint mondta, a miniszterelnök szigorú utasítást adott arra, hogy ezekkel a "brókerbrigádokkal" semmiféle kapcsolata ne legyen az államnak, tudomása szerint rendőrségi nyomozás zajlik minden egyes ügyben. A kormányfő álláspontja változatlan, "még mindig csodálkozik azon, hogy nem kattan a bilincs" - fogalmazott.
Paksi bővítés - Lázár: versenyjogi, közbeszerzési kérdésekkel folytatódnak az EU-s tárgyalások
Lázár János megismételte, hogy a paksi erőmű kapacitásfenntartását a finn-orosz megoldás mintájára valósítják meg. Jelezte továbbá, hogy a fűtőanyag-szállítás ügye után versenyjogi és közbeszerzési kérdésekkel folytatódnak majd a tárgyalások az Európai Bizottsággal. Előbbivel kapcsolatban szerinte a fő kérdés az állami támogatás ügye, a közbeszerzésekről szólva pedig kijelentette: az európai, nem pedig a hazai közbeszerzési szabályok vonatkoznak majd a beruházásokra. A miniszter közölte egyúttal: a kormány megbízott egy amerikai fejvadászcéget, hogy a jelenleg működő paksi erőműhöz megtalálja azokat a nemzetközi menedzsereket, akik az erőmű vezetésébe bekapcsolódva a magyar vezetéssel együtt segítik az erősebb átláthatóságot és a működés kiszámíthatóságát.
M4-es autópálya - Lázár: az új cél Szolnok és az M5-ös összekötése
A brüsszeli elutasítása miatt várható megoldás a jelenleg folyamatban lévő beruházás felfüggesztése lesz, és kiírnak egy új közbeszerzési eljárást. Emellett azonban tisztázni kell az M4-es ügyében, hogyan alakult ki a kivitelezési ár, valamint a Brüsszel által felvetett kartellgyanút is - mondta. Lázár János az M4-esről kifejtette: "régi vágy", hogy legalább Budapest és Szolnok között közvetlen négysávos autópálya-összeköttetés legyen, de az Európai Bizottság vitatta a projekt helyességét - a Pest megyei szakasz nem is valósulhatott meg -, továbbá sokallta az összeget, a kilométerenkénti 4 milliárd forintos kivitelezési árat. A Miniszterelnökség vezetője megerősítette: a kormány visszavonta az Európai Bizottságtól e projekt EU-s programként való elismertetését.
A sajtótájéjoztató teljes vágatlan verziója a Sajtószobában letölthető.
(Miniszterelnökség/MTI)