Támogatta az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága is a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt kinevezését szerdai budapesti ülésén.
A testület Süli Jánost hét igen, egy nem szavazattal és egy tartózkodás mellett alkalmasnak találta a posztra. Orbán Viktor miniszterelnök múlt hétfőn jelentette be a parlamentben, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás irányítására, illetve az azzal kapcsolatos feladatok koordinálására.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a bizottság ülésén elmondta: a kormányzat részéről lezárult a beruházás előkészítése, miután március 6-án a szükséges brüsszeli jóváhagyás megérkezett. A megvalósításhoz a miniszterelnök önálló miniszteri struktúrát kíván kialakítani, a végrehajtó hatalom így közvetlen ellenőrzést biztosít a törvényhozás számára, a miniszteri felelősség elve érvényesül a parlamentben - mutatott rá.
Lázár János hangsúlyozta: Süli Jánost a fideszes jelölttel szemben választották magas arányban polgármesternek Pakson, közmegbecsülésnek örvend, korábban pedig az atomerőműben dolgozott, ahol hazai és nemzetközi elismertséget szerzett. A miniszterelnök szakemberre, és nem politikusra szerette volna bízni az atomerőmű megépítését - emelte ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Süli János atomenergetikai szakember, aki képes lesz a beruházás előkészítésére, a tervek felügyeletére, az engedélyek megszerzésére, valamint a beruházás lebonyolítására és üzembe helyezésére - mondta Lázár János. Kijelentette: a kormány felajánlja az együttműködését a fenntartható fejlődés bizottságának, valamint más parlamenti bizottságoknak, hogy a beruházásról teljes áttekintésük legyen.
A miniszter hozzátette: van egy szocialista javaslat egy eseti bizottság felállításáról, amely folyamatosan követné a beruházást. Ezt sem hárítják el, tárgyalási alapnak tekintik, de erről majd a parlamenti frakcióknak kell megállapodniuk. A struktúrát ismertetve elmondta: az európai uniós tárgyalások maradnak a Miniszterelnökségnél, a beruházás minden más része átkerül a tárca nélküli miniszterhez, aki gyakorolni fogja Paks II. tulajdonosi jogát is, és felel az egész projektért.
Lázár János a finanszírozásról közölte: becslések szerint eddig 100 millió eurónyi munkát végeztek el, ennek kifizetése előtt már nincs brüsszeli akadály. A kormány az Európai Bizottsággal folyamatos együttműködést és monitoringot vállalt, amit teljesíteni fog - jelentette ki. A miniszter elmondta: a kormány azt az utasítást adta az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK), hogy "a legoptimálisabb megoldást" válassza a jelenlegi piaci és finanszírozási körülmények közül.
"Ez három dolgot feltételez, az orosz hitel lehívását és azonnali visszatörlesztését, esetleg más nemzetközi hitel igénybe vételét vagy a költségvetésből a teljes összeg finanszírozását a következő években" - fogalmazott Lázár János. Olyanok a költségvetési kondíciók, illetve olyan magas a magyar költségvetés és gazdaság nemzetközi presztízse, hogy lehetőség van nemzetközi hitelező konzorcium bevonásával máshonnan hitelt felvenni és olcsóbb hitellel finanszírozni a beruházást, illetve arra is lehetőség van, hogy a következő években a költségvetés maga finanszírozza azt, hitel nélkül - fejtette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Kitért arra is, hogy jövő tavaszig, a parlamenti választásokig a jelenleg lekötött 100 millió euró mellett még 600-700 millió eurónyi munka elvégzésére, illetve megkezdésére van lehetőség. Hozzátette: az idei év második felében a beruházás helyszíni előkészítő munkálatai elkezdődhetnek; szeretnék, ha a kivitelezés minél előbb megindulna, mert az építkezés önmagában 1 százalékos GDP-növekedést hozhat és 10 ezer ember számára jelenthet munkát.
(MTI)
