Az Európát gyengíteni akarók, különböző terroristacsoportok rátelepedtek a modern kori népvándorlásra - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatóján.
Magyarországon fokozni kell a biztonsági szintet
A tárcavezető közölte: a kormány több döntést is hozott a terrorveszéllyel kapcsolatban, így például - mint azt már bejelentették - határozott egy terrorellenes koordinációs központ, a magyar belbiztonsági szervek munkáját összehangoló szervezet felállításáról. Mivel az Iszlám Államnak a Balkánon is vannak céljai, a magyar belbiztonságra fokozott felelősség hárul a következő időszakban - jegyezte meg.
A titkosszolgálati jelentések megerősítették a kormányt abban, hogy Magyarországon fokozni kell a biztonsági szintet - mondta Lázár János, jelezve: egyre több titkosszolgálati információ erősíti meg az illegális bevándorlás és a terrorcselekmények elkövetői közötti kapcsolatot.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország az Európai Unió tagországai közül, köszönhetően bevándorlási politikájának, az egyik legbiztonságosabb ország. Ám mivel az Európai Unió nem képes garantálni az emberek biztonságát, a tagállamoknak, így Magyarországnak is, maguknak kell helyt állniuk - tette hozzá.
Azt is mondta: Németországnak joga van behívni a bevándorlókat, de ez csak ellenőrzött keretek között történhet, és Magyarországra nézve nem jelenthet kötelezettséget.
A miniszter egyúttal arra szólította fel Brüsszelt, vizsgálja felül a kötelező betelepítési kvótákról szóló döntést, az ugyanis szerinte szétteríti a terrorveszélyt.
A párizsi merényletekkel kapcsolatban Lázár János kérdésre közölte, ha Franciaországtól érkezik segítségre vonatkozó kérdés, Magyarország kész segíteni, akár katonákkal is.
Elmondta: jelenleg a nyitott befogadó állomásokon, vagyis Vámosszabadiban, Nagyfán és Bicskén 473 menedékkérő van az országban, és csaknem ugyanennyi van őrzött központban, Békéscsabán, Nyírbátorban és Debrecenben. Az eljárásban résztvevők napi háromszori étkezést kapnak. Nemzetközi védelem valamilyen formájában, menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszban eddig mintegy 480 ember részesült.
Mintegy hétszáz ítélet született az augusztusban és szeptemberben hatályba lépett jogszabályoknak megfelelően, kiutasításuk, kitoloncolásuk folyamatos Szerbiába, bár nem olyan létszámban, mint szeretnék - jegyezte meg.
Kijelentette azt is: a kormány rendelkezik olyan titkosszolgálati információkkal, amelyek szerint a balkáni, bosnyák területek az Iszlám Állam expanziós céljai között szerepelnek. Ezek a magyarországi biztonsági helyzettel kapcsolatban is előrejelzést jelenthetnek - mondta.
Az embercsempészetről szólva közölte: idén 1100-an kerültek büntetőeljárás alá, ők folyamatosan szervezték Magyarországon vagy Magyarország felé az illegális bevándorlást.
Magyarországnak joga van unión kívüli országgal megállapodni
Lázár János szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: Magyarország kész akár bíróság elé is vinni az ügyet, de arra is, hogy a következő két hónapban egyeztetéseket folytasson a 12 milliárd eurós beruházással kapcsolatban.
"Természetes dolog, hogy 12 milliárd eurónál nagy a lökdösődés" - jegyezte meg az eljárás megindításával kapcsolatban, kijelentve: kereskedelmi vitáról van szó, arról, hogy az uniós országok hozzáférnek-e az összeghez. Megjegyezte: a vitatott ügynél fontosabbnak tartja az üzleti modell vagy a tiltott állami támogatás kérdését.
Kijelentette azt is: Magyarország garantálja, hogy a projekt 60 százalékának erejéig magyar és más uniós vállalkozások is bekapcsolódhassanak verseny keretében. Leszögezte ugyanakkor: az uniós vita az orosz fél pozícióját nem befolyásolja, "amit Oroszországgal megkötöttünk, be fogjuk tartani" - mondta.
Közölte ugyanakkor: Magyarország nem biztosított kizárólagos jogot egyetlen orosz vállalkozásnak sem, az orosz kormány bízta meg a Roszatomot a megállapodás lebonyolítására. Magyarország és a Roszatom pedig közösen folytatja majd le az unió területén a tendert, amelynek keretében bekapcsolódhatnak más vállalkozások.
Emlékeztetett: a magyar kormány 2013 novemberében tájékoztatta az Európai Bizottságot arról, hogy kétoldalú megállapodásra készül Oroszországgal, ám az EB csak huszonnégy hónappal később indított eljárást. Ezalatt hozzájárult az üzemanyag-vásárlással vagy a műszaki paraméterekkel kapcsolatos megállapodásokhoz, és 2014 januárjában a kétoldalú megállapodás megkötéséhez is. Ezek alapján Lázár János cáfolta, hogy az unió ellenezné a beruházást.
Szerinte a bizottság most kérdéseket tesz fel, ezeket a magyar fél kész megválaszolni. Mivel a beruházás engedélyeztetése két évet vesz igénybe, a miniszter úgy látta: ez alatt lezárulhat a vita Brüsszellel.
Hozzátette azt is: jelenleg nincs olyan atomenergetikai fejlesztés Európában, amit tendereztettek volna, erre finn, brit vagy francia példát is hozott.
Magyarország elsődleges céljának pedig azt nevezte, hogy olcsó áramot tudjon előállítani.
Az Európai Bizottság csütörtökön, a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolódóan a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok megsértése miatt indított kötelezettségszegési eljárást.
Továbbra is cél a földbérleti szerződések felülvizsgálata
Továbbra is cél, hogy az új földtulajdonosoknak lehetővé tegyék a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatát, például a bérleti díjat illetően - közölte Lázár János.
A parlament kedden elfogadta a földforgalmi törvény módosításának egyszerű többséget igénylő részét - amely alapján felülvizsgálhatják a haszonbérbe adott földek bérleti díját -, elutasította azonban a sarkalatos passzusokat, amelyek azt tették volna lehetővé, hogy korábbi haszonbérleti szerződések is felülvizsgálhatók legyenek.
Lázár János azt mondta: a kormány nem tesz le erről a célkitűzésről, és meg akarja nyitni a korábbi földbérleti szerződések felülvizsgálatának is a lehetőségét, erre hamarosan új javaslatot tesznek.
Az állami földek jelenleg is zajló értékesítéséről szólva a miniszter elmondta: rendezett formában folynak az árverések, a gazdák már mintegy 60 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a Magyar Fejlesztési Banktól.
Több ezer hektár már gazdára talált, a leütési, illetve a licitár összege 5 milliárd forint körül van - közölte.
Hozzátette: annak a 222 külföldi földművesnek, akik részt vehetnek az árveréseken, a nevek alapján körülbelül a fele magyar. E 222 földműves kiléte azonban - az adatvédelmi hatóság elnökének jelzése alapján - nem hozható nyilvánosságra - jegyezte meg a tárcavezető.
Lázár János egyúttal kilátásba helyezte, hogy jövőre folytatják az államiföld-értékesítési programot.
Azzal összefüggésben, hogy az Állami Számvevőszék rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel az állami erdőgazdaságoknál, a miniszter tudatta: a kormány megvárja a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálatának lezárultát, majd napirendre tűzi a két jelentést.
A kormány egyeztetni akar a bankszövetséggel
Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi döntésével kapcsolatban - amellyel megsemmisítette a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény egyes részeit - a tárcavezető azt közölte: a kormány egyeztetni akar a Magyar Bankszövetséggel a Quaestor-ügyben, amely ezt követően kerülhet vissza a törvényhozásba.
Lázár János azt mondta: a kabinet értelmezése szerint a bankok teherviselésbe bevonását jóváhagyta az Ab.
Budapest és Pest megye 2020-tól szétválhat
A Miniszterelnökség vezetője emellett több szerdai kormánydöntést is ismertetett.
Bejelentette: a kormány jóváhagyta Budapest és Pest megye fejlesztésekhez kapcsolódó szétválását 2020-tól. Hangsúlyozta: a kabinet a szétválás módjáról nem döntött, abban döntő szavuk lesz a Pest megyei településeknek, az érintett embereknek. A lehetőségek között említette a kettéválást, de azt is, hogy Pest megye települései a szomszédos megyékhez kapcsolódjanak.
Közölte azt is: a kormány jóváhagyott 24 milliárd forintot a BKV finanszírozására, emellett a nemzetgazdasági miniszter tovább tárgyal a fővárosi közösségi közlekedéssel kapcsolatban.
Egy új nemzeti könyvtár létrehozásához hamarosan ötletpályázatot hirdet az Emberi Erőforrások Minisztériuma - ismertette a miniszter, hozzátéve, ennek tömbje Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, a Palotanegyedben épülhet meg. Elmondta azt is: a megvalósításban szerepet kapnak a Magyar Rádió épületei is, a megvalósításra pedig 30 milliárd forintot biztosítanak.
A kormány kész egy új agrárkutató intézet létrehozására Martonvásáron, amelyre 10 milliárd forintot biztosít - erről egyeztettek a Magyar Tudományos Akadémiával.
Orbán Viktor Kínába és Iránba látogat
A minisztert kérdezték a tájékoztatón Orbán Viktor miniszterelnök nemzetközi programjáról, amelyről elmondta, hogy a kormányfő Kínába és Iránba látogat a következő napokban, és több gazdasági megállapodás megkötése is tervben van.
Az Országos Roma Önkormányzat belső ügyeit firtató kérdésre Lázár János azt válaszolta: a kormány azt tartja a legfontosabbnak, hogy a magyar cigányságnak erős érdekképviselete legyen, mert ha ott viták zajlanak, az gyengíti a cigány közösséget. Jelenleg a roma önkormányzat béna állapotban van, amit saját magának is köszönhet - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a kabinet távol akarja tartani magát az önkormányzat belső vitáitól.
Lázár János elmondta még: azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy vitassa meg az első hétéves uniós fejlesztési ciklus tanulságait. A kifizetésekről szólva megjegyezte: a rendelkezésre álló 9 ezer milliárdból 2007 és 2011 között 900 milliárdot fizettek ki, 2013-ban majdnem 4000 milliárdot, és másfél év alatt kellett kiutalni csaknem 5000 milliárd forintot.
Lázár János kérdésre megerősítette: Giró-Szász Andrást a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadónak kérte fel, és a Fidesz, valamint a kormány politikai stratégiáját meghatározó döntéshozó fórumokon számít a munkájára.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)