Több törvényt is módosíthat a parlament a jövő heti rendkívüli ülésen, ahol megtárgyalják a déli határ védelme érdekében tett eddigi és további lépéseket is – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfo 20 – Mit miért tesz a kormány? című sajtótájékoztatón, melyet Giró-Szász András kormányzati kommunikációért felelős államtitkárral tartott közösen.
A déli határ védelme érdekében új jogszabályok készülnek
A Miniszterelnökséget vezető miniszter jelezte, hogy Kövér László házelnöknél kezdeményezte a honvédelmi és rendészeti, valamint a nemzetbiztonsági bizottság soron kívüli összehívását, ahol a tárcák és a titkosszolgálatok képviselői adnak tájékoztatást a képviselőknek.
A parlament csütörtöki és pénteki rendkívüli ülésén pedig a büntető törvénykönyv szigorításáról dönthetnek, ennek részeként új tényállásokat vezetnek be, szigorítják az embercsempészekre kiróható büntetési tételeket, kiegészítik a kiutasítás szabályait és módosítják a vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezéseket az embercsempészekre vonatkozóan.
A kormány kezdeményezi a büntetőeljárási törvény módosítását is, hogy a bevándorlással összefüggő cselekmények elkövetőivel szemben minél gyorsabban le lehessen folytatni az eljárást – mondta Lázár János, aki a menedékjogi és a polgári perrendtartásról szóló jogszabály módosítását is felvetette. Emellett jelezte: törvényben szabályoznák a tranzitzónákra vonatkozó rendelkezéseket is.
Magyar rendszámú az a tehergépjármű, amelyben számos holttestet találtak csütörtökön az osztrák A4-es autópályán, a járművet pedig vélhetően szlovák cégtől vásárolták – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az ügyben délutánra ígért részletes rendőrségi közlést.
Lázár János elmondta: az osztrák rendőrség már tájékoztatta a magyar rendőrséget, és a történtek felderítéséhez, az elkövetők elfogásához szükséges lépéseket a két rendőrség közösen teszi meg. Hozzátette, vélhetően illegális bevándorlók estek áldozatul, akik Magyarországon keresztül vagy magyar közreműködők segítségével próbáltak Nyugatra jutni.
E rendkívüli eset is rávilágít arra, hogy a bevándorlási helyzet nagymértékben romlott az elmúlt hetekben – hangsúlyozta a miniszter.
Szükség lesz a honvédségre a határ védelméhez
A tárcavezető az illegális bevándorlás témájában arról is beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kabinet szerint – az elmúlt 48 órában történtek fényében – szükség lesz a honvédségre a határ védelméhez. Az ehhez szükséges jogszabályi feltételekről zajlik a kodifikációs munka, de szerinte alkotmánymódosításra nincs szükség. Hozzáfűzte, hogy minél előbb nagyobb rendőri erőket is össze kell vonni a magyar–szerb határon.
Közölte továbbá: a kormány még a héten megbíz egy nemzetközi ügynökséget, hogy a tranzitországokban és várhatóan a származási országokban is folytasson tájékoztatást arról, hogy Magyarország biztonsági határzárral védi déli határát. E kampány költségét több millió euróra tette.
A Miniszterelnökség vezetője megjegyezte egyúttal, felmerült, hogy a déli határon a kettős zár, azaz a NATO-háló és a biztonsági határzár között más biztonsági eszközt is bevessenek.
„Ha a magyar kormány nem tesz lépéseket – a törvényhozással közösen – az ország déli határának védelme érdekében, akkor az év végére akár a 300 ezret is elérheti vagy meghaladhatja” azok száma, akik Magyarországon keresztül akarnak bejutni Nyugat-Európába – hívta fel a figyelmet Lázár János, aki a szerb hatóságok jelentése alapján jelezte, csak a következő napokban 6-8 ezer ember érkezhet a magyar határhoz.
Szavai szerint a magyar kabinet helyzete nem könnyű, mert „igen erős, egyre agresszívabb a nyomás a déli határon, hogy bejöjjenek a bevándorlók”.
A miniszter tudatta továbbá, hogy konzultáltak a német kormánnyal a Szíriából érkezők ügyében, amellyel kapcsolatban Berlin arról tájékoztatott, hogy a Szíriából érkező menekültek kérelmét is elbírálják a német hatóságok, ezt csak időben halasztják el.
Magyarország sérelmezi, hogy az EU nem segít
Magyarország kifejezetten sérelmezi, hogy az Európai Unió lényegében nem ad segítséget ahhoz, hogy képes legyen a schengeni határ védelmét ellátni - mondta a miniszter. Lázár János szégyenletes eljárásnak minősítette, hogy az Európai Bizottság kihagyja Magyarországot a más országoknak járó támogatásokból.
A miniszterelnök arra utasította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy vegye fel a kapcsolatot Berlinnel és Brüsszellel és adjon soron kívüli tájékoztatást az elmúlt 48 órában a magyar-szerb határon kialakult helyzetéről. Mint mondta, a bevándorlók közel 10 százaléka csinálja végig a regisztrációs folyamatot, 90 százalék viszont azonnal távozik. Utóbbiak közül sokan egyre agresszívabbak, megtagadják a hatóságokkal való együttműködést - mutatott rá.
A tárcavezető értékelése szerint az elmúlt napok eseményei világosan bizonyítják, hogy az unió képtelen megvédeni Európa határait, gyenge hozzá.
Értékesíthetik az állami földek egy részét
Az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot – közölte a Miniszterelnökség vezetője.
„A föld azé legyen, aki megműveli” – ismertette a kormányzati alapelvet Lázár János, aki elmondta, hogy a kabinet több irányelvet is lefektetett az értékesítéssel kapcsolatban: így például természetvédelmi területeket és erdőket nem lehet eladni, amelyek szóba jöhetnek, azok a szántók, a legelők és a gyümölcsösök, bizonyos területeket azonban hosszú távon állami tulajdonban kell tartani ezek közül is.
Szerinte maximum 300-380 ezer hektár állami földterületet értékesíthetnek. A területeket bérleti szerződéssel együtt adják el – mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy szerinte - a most lefektetett szabályok alapján – a jelenlegi bérlők kétharmada, négyötöde nem tud majd vásárolni.
A miniszter közölte: előírás lesz az is, hogy kizárólag magyar állampolgároknak lehet állami földet eladni, közülük is csak az élethivatásszerűen földművelést végzőknek és a helyben lakóknak. Ez kizárja a föld eladását külföldieknek, spekulánsoknak – hangsúlyozta.
Csak nyilvános értékesítésre lesz lehetőség: a 3 hektár alatti területek esetében nyilvános hirdetéseken keresztül értékesítenek majd, efölött pedig kizárólag nyilvános árveréseken, a megyei jogú városokban. Az árveréseken a helyi piaci ár plusz 10 százalék lehet a minimális kikiáltási ár – folytatta a szabályok ismertetését –, „a kormány nem lát lehetőséget kedvezményes értékesítésre”. A helyi piaci ár plusz 10 százalék alatt nem adják el a földet. Az árverések lebonyolítása még az idén megkezdődhet.
Az értékesítés után 20 éves elidegenítési, terhelési tilalmat jegyeznek be, és szintén 20 éves – egyoldalúan gyakorolható – visszavásárlási jogot is kikötnek.
A Magyar Fejlesztési Bank 20 éves, kedvezményes kamatozású hitelt biztosíthat majd a vevőknek – tájékoztatott Lázár János.
Jelezte továbbá, hogy a földeladásból befolyó összeg működésre nem költhető, az ország nem élheti fel ezt a pénzt, abból az állami vagyont kell gyarapítani.
Zombor Gábor kiváló munkát végzett
Azzal kapcsolatban, hogy augusztus 31-ei hatállyal felmentését kérte Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár, Lázár János a sajtótájékoztatón azt mondta: mind Orbán Viktor miniszterelnöknek, mind Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének töretlen a bizalma Zombor Gábor iránt, aki kiváló munkát végzett. Családi okok indokolták, hogy felmentését kérte – erősítette meg a tárca reggeli közleményét.
Az adóeljárási rendet firtató kérdésre közölte, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szeptember 20-án teszi meg vonatkozó javaslatát. Az adóhatóság vagy az egészségügy önálló tárcájára vonatkozó felvetésekre pedig azt felelte: nem tervezik a minisztériumi struktúra megváltoztatását.
Minél hamarabb ki kell írni az új pályázatokat!
A kormány egy másik döntését ismertetve a miniszter arról is beszámolt, hogy legkésőbb 2017. június 30-ig ki kell írni a 2020-ig tartó uniós finanszírozási ciklus pályázatait. A 2007 és 2013 közötti források kifizetésének tanulságaként beszélt arról: nem fordulhat elő többször, hogy a fejlesztési ciklus utolsó heteiben ezzel kell „bíbelődni”. Fontos érdeknek nevezte, hogy az uniós források mielőbb hozzáférhetők legyenek.
A tárcavezető arról is beszámolt, hogy október elején Magyarország tanácskozást szervez a lezárult uniós ciklus forrásai körüli csalások és korrupció témakörében, amelyen magas beosztású uniós tisztségviselők is részt vesznek majd.
Lépések a KLIK adósságrendezéséért
A tanévkezdésről szólva elmondta, hogy 1 millió 200 ezer általános és középiskolás diák számára kezdődik az iskola, s ez lesz az első év, amikor mintegy 800 ezer tanuló kap ingyenes tankönyvet. A kormány a következő hetekben lépéseket tesz a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ adósságrendezése érdekében – tette hozzá, jelezve: több 10 milliárd forintot bocsátanak az intézmény rendelkezésére a zavartalan működés érdekében.
A tárcavezető azt is elmondta: a kormány mandátumot adott Trócsányi László igazságügyi miniszternek, hogy javaslatot készítsen a parlamentnek a devizaalapú autó- és személyi hitelek átváltásának szabályozásáról. „Nagy hadműveletként” jellemezte, hogy a Bankszövetséget jobb belátásra bírta a kormány, így az érintett devizahitelesek törlesztőrészletei 10 százalékos nagyságrendben csökkennek, ahogy mérséklődik a kitettségük, kockázataik is.
Rosszabb minőségű vízért nem lehet ugyanannyi díjat szedni
A Miniszterelnökség vezetője – egy korábbi kérdésre reagáló – javaslata szerint ahol az ivóvíz minősége eltér az előírásoktól, ott a szolgáltató köteles csökkenteni a díjtételen. Erre egy barcsi példát hozott, ahol az ÁNTSZ nem tiltotta meg a víz fogyasztását, de annak minősége rosszabb az elvárhatónál.
Lázár János kitért a forint stabilitására is, amit – több elemzésre utalva – menedékdevizaként, vásárlásra és tartalékolásra alkalmas devizaként jellemzett. Szavai szerint a hazai fizetőeszköz a legkevésbé sérülékeny körben van, ami mutatja, hogy az elmúlt öt év gazdasági eredményei meghozták hatásaikat.
A sajtótájékoztató teljes anyaga full HD minőségben tölthető le a Sajtószobából.
(MTI)
