Ha érvényes és eredményes lesz a kvótareferendum, a kormány akár az alaptörvény és az európai jogi keretek módosítását is javasolhatja - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 63. Kormányinfón, amelyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A miniszter kérdésre kifejtette: észak-európai országok kötelezettségszegési eljárás megindítását és akár kényszerítő eszközök, büntetés kiszabását kérik az Európai Bizottságtól Magyarország ellen, amiért az nem fogad vissza bevándorlókat. 30-50 ezer emberről van szó, akikről nekünk kellene gondoskodnunk, elhelyeznünk őket, mert Görögország nem venné vissza őket - mutatott rá.
Más országok - például Ausztria és Németország - egyelőre türelmesek, mert tudják, hogy ezek az emberek nem itt léptek először az EU területére - közölte.
Lázár János hangsúlyozta: a közeljövőben várhatóan nagy nyomás alá kerül Magyarország, ezért van szükség a népszavazás egyértelmű állásfoglalására. Úgy látja, az Európai Bizottság mindenfajta demokratikus legitimáció és felhatalmazás nélkül akar jogot létrehozni, politikát csinálni Európában, és aki ennek nem felel meg, azt megbüntetik. Arra lehet számítani, hogy az elkövetkező időben hirtelen megnövekedhet a vitás területek száma a bizottsággal, mert informálisan folyamatosan fenyegetnek a testület tisztségviselői a népszavazás okán - mondta. Hozzátette: a bizottsági tisztségviselők nem fair és méltányos eljárást alkalmaznak azokkal szemben, akik el merik mondani a véleményüket.
A miniszter szerint a referendumot illetően az a kérdés, hogy a választópolgárok olyan nemzeti egységet hoznak-e létre, amely megkerülhetetlen Brüsszelben, és amely messze túlmutathat azon, ki melyik párt szimpatizánsa. A népszavazás nem a kormányról szól, hanem mindenkinek a saját életéről, arról, hogy kivel akarunk és fogunk együtt élni - magyarázta. Hozzátette: Angela Merkel német kancellár azt mondta, visszaforgatná az idő kerekét, de ez nem lehetséges, az egyetlen megoldás a már itt lévő menekültek elhelyezése az EU-n kívül.
A tárcavezető kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök a népszavazás nélkül nem tudja megállítani a követelő kvóták bevezetését. Lázár János egyúttal óv attól, hogy egy népszavazás erejét lebecsüljék, mint mondta, ha az emberek pártállástól függetlenül egyetértenek, annak ereje és súlya van, máskülönben "gyengék leszünk Brüsszelben".
Magyarország az egyik leginkább szolidáris ország Európában
Arról is beszélt, hogy Magyarország az egyik leginkább szolidáris ország Európában, hiszen megvédi az EU határait, és ezt uniós támogatás nélkül teszi. Ezzel szemben az Európai Bizottságnak másfél éve nincs egyetlen világos és egyértelmű mondata sem a határok védelméről, semmit nem tett ezért - vélekedett.
Lázár János emlékeztetett: a múlt pénteki pozsonyi EU-csúcson nem értek el áttörő eredményt Brüsszel bevándorláspolitikájának megváltoztatása tekintetében, szombaton a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokkal egyeztetnek Bécsben, és itt újabb kísérletet tesznek arra, hogy hatást gyakoroljanak erre az uniós politikára. A bizottság szerint közben halad a kvóták bevezetése, bár a tervezettnél lassabban, azonban az Európai Parlament hamarosan megkezdi a vonatkozó jogszabálycsomag tárgyalását - közölte.
A miniszter kitért rá: két országnak van kulcsszerepe: Görögországnak, amely uniós szankciók nélkül negligálja, szabotálja a schengeni szabályok betartását, és Németországnak, amelynek folyamatos a szívóhatása a beengedettek felső korlátja híján. Amíg e két ország nem változtat a politikáján, folyamatosan számolni kell azzal, hogy nőhet a feszültség a balkáni útvonalon - mondta.
Úgy látja, a bécsi találkozón részt vevő országok érdeke a balkáni útvonal lezárása. Ha Görögország nem tartja be az uniós szabályokat, és ennek semmi következménye sincs, Bulgária és Macedónia szerepe nőhet - magyarázta.
A kormánynak kötelessége a valóságról tájékoztatni az állampolgárokat
Az európai nagyvárosok no-go zónáit illetően Lázár János elmondta: a kormányzati szórólapok a valóságról szólnak. A kormánynak kötelessége a valóságról tájékoztatni az állampolgárokat, ezzel egyetlen partnerüket sem akarják megsérteni, de a választópolgárok világosan akarnak látni. Megértik a tiltakozást, de ez a valóság, Berlinnek, Brüsszelnek, Párizsnak, Londonnak is van olyan része, ahova nem ajánlatos menni esténként - közölte.
A miniszter arról is beszélt, hogy folyamatos az egyeztetés és a kapcsolattartás az osztrák kormánnyal, és mivel Ausztria is a teherbíró képessége határán van, jó hír számára, hogy a magyar kerítés képes megállítani azokat, akik az országok keresztül Ausztriába mennének. Ugyanakkor ragaszkodni kell ahhoz, hogy a naponta Ausztriába átjáró magyar dolgozók ne szenvedjenek hátrányt az osztrák intézkedések miatt, ez az osztrák gazdaságnak sem jó. Ausztria szerint lépései nem Magyarország, a magyar munkavállalók ellen irányulnak - tette hozzá.
Lázár János szemenszedett hazugságnak nevezte, hogy a magyar-szerb határon a magyar rendőrök erőszakosak lennének a migránsokkal. "Nem a magyar rendőrök erőszakosak, hanem azok az illegális bevándorlók, akik tavaly megtámadták a kerítést, a Keleti pályaudvart, elfoglalták az M1-es autópályát" - fogalmazott.
A tárcavezető elmondta: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban részt vesz a migrációs csúcson, ahol bemutatja Magyarország hatpontos javaslatát. Ennek értelmében egyebek mellett a legfontosabb a bevándorlási helyzet okainak kezelése. 30-35 millió ember vár Európa környékén arra, hogy meginduljon a kontinens felé, őket nem szabad inspirálni, hogy felesleges reményeket dédelgetve elinduljanak. Fontos, hogy minden ország alapvető kötelessége az állampolgárai megvédése, és nem az, hogy bárkit beengedjenek. Be kell látnia a nyugati világnak, hogy az erőszakos demokráciaexport Észak-Afrikába és a Közel-Keletre több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz - ismertette a javaslatot.
Lehetőségek a felminősítés után
Orbán Viktor kormányfő arra kérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, hogy az államkötvénypiac lehetőségeit megvizsgálva decemberig tegyen javaslatot a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő magyar államadós-osztályzatot érintő múlt heti felminősítésének lehetséges következményeire - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A felminősítés nemcsak szimbolikus dolog, hanem praktikus jelentősége is van - hangsúlyozta Lázár János, hozzátéve: amíg Magyarország a bóvli kategóriában volt, addig sok olyan eszközt kellett igénybe venni, amelyeket most felül lehet vizsgálni.
A felminősítés - mondta - határszakasz lesz az állampapír-kereskedelemben és az állam finanszírozásában, az államkötvények piacán komoly változásokat tervez a kormány. Arra a kérdésre, hogy a devizakötvény-piacra való újbóli kilépés is felmerülhet-e, Lázár János azt válaszolta: minden lehetőséget mérlegelni kell.
Azt is megjegyezte, hogy mindez a letelepedési kötvénnyel kapcsolatos intézményrendszer felülvizsgálatára is alkalmas lesz. Kérdésre egyébként elmondta, hogy szeptember közepéig mintegy 2800-an kaptak letelepedési engedélyt kötvényvásárlás után.
A nemzetgazdasági miniszter gazdaságösztönző csomagját illetően november-decemberben tisztázzák a társadalmi partnerekkel, hogy 2017-2018-ban hogyan támogathatja a kormány még inkább a gazdaságot. Ez hosszabb vita lehet, ugyanis nagy jelentőségű kérdésekről lesz szó, amelyek meghatározzák az azt követő két évet - közölte.
A gazdasági és stratégiai kabinet ülései
Lázár János tájékoztatást adott a stratégiai és a gazdasági kabinet üléseiről is. Előbbi napirendjéről elmondta: elfogadták a paksi erőműbővítés aktuális helyzetével kapcsolatos jelentést; döntöttek arról, hogy a parlament elé terjesztik a földárverések lezárásával összefüggő kormányzati javaslatot; és arról is szó volt, hogy az ősszel a kormány kiemelten foglalkozik majd a kiskereskedelem, a fogyasztóvédelem és a Magyarországon forgalomba hozott - különösen a külföldi - élelmiszerek minőségével, azok egészségügyi mutatókra gyakorolt hatásával.
Javasolják továbbá, hogy Magyarország és Thaiföld között legyen kiadatási egyezmény; kezdeményezik, hogy január 1-jével a kormánytisztviselők bérét emeljék meg a járási hivatalokban dolgozók bérszintjére; megkezdődik az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának építése - 58 kilométer 207 milliárd forintból -; és még idén kijelölik a dél-budai szuperkórház pontos helyét - sorolta a témákat.
Egyházi ügyekről is egyeztettek: a megújított vatikáni szerződéshez hasonló módon a kormány - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vezetésével, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Trócsányi László igazságügyi miniszter részvételével - tárgyalást kezd a református egyház képviselőivel az együttműködésről. Október közepén pedig kormányzati döntés várható arról is, hogy az oktatási és szociális közfeladatot ellátó egyházak - például a katolikus és a református - az elkövetkező másfél évben milyen állami fejlesztési támogatást kaphatnak - közölte a Miniszterelnökség vezetője.
A stratégiai kabinet ülésén szó volt továbbá arról, hogy a kormány kész nagyvonalú támogatást nyújtani a Semmelweis Egyetemnek, hogy az intézmény a világ 100 legjobb orvostudományi egyeteme közé kerülhessen. Az Országos Sportegészségügyi Intézet új helyének kijelöléséről pedig az október 5-i ülésén dönt a kormány - tudatta.
A gazdasági kabinet tanácskozásáról szólva Lázár János közölte: a kormány azt kéri az Országgyűléstől, hogy az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügyében foglaljon állást, támogatja-e annak aláírását vagy sem.
Döntés született arról is, hogy a közszférában a jövőben nyílt forráskódú szoftvereket fognak használni.
Esélyes Magyarország a 2024-es olimpia rendezésére
Azzal kapcsolatban, hogy a bíróság elutasította a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánítása miatt benyújtott keresetet, Lázár János úgy fogalmazott: az, hogy a festmény nem vihető ki az országból, csökkenti a tulajdonos, Pákh Imre "zsarolási lehetőségét", és javítja a magyar kormány tárgyalási pozícióját.
A paralimpikonok díjazásáról szólva azt mondta: azt a szakmai szervezetek javaslata alapján határozták meg. Ha ezeknek a szervezeteknek van új javaslatuk, a kormány kész megtárgyalni őket - tette hozzá.
Arról, hogy Róma visszalép a 2024-es olimpia megrendezési szándékától, közölte: óvatos az esélyek latolgatásával, de Magyarország esélyei biztosan nőnek, esélyesként vágunk bele a pályázatba.
Kérdésre arról is beszélt, hogy a kormány két héten belül megtárgyalja Sopron, a Fertő tó és térsége, valamint a Balaton fejlesztési koncepcióját. Előbbiről azt mondta: burgenlandi minőséggel vetekedhet a megvalósuló turisztikai fejlesztés.
A szélerőművek létrehozásának szigorítását firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: a szélkerekek visszaszorítása érdekében Németországban is komoly tartományi jogalkotási folyamatok zajlanak, ráadásul a zöldek is tiltakoznak ezen építmények ellen. A tervezett magyar jogszabály "óvatos" - mondta -, a szélkerekek élővilágra gyakorolt hatása ugyanis nem tisztázott, ezért például lakóövezetekben és az azokat védő zónákban, valamint természeti védettség alá eső területeken nem létesíthetnének ilyet. A tárcavezető nemmel válaszolt arra a felvetésre, hogy a szigorítással az új paksi erőművet akarnák helyzetbe hozni.
A Farkas Flórián miniszterelnöki biztos munkáját firtató kérdésre közölte: a kormány továbbra is számít a politikus szakmai munkájára, az pedig az ő felelőssége, hogy a különböző vizsgálatokon helyt álljon. Nincs szó arról, hogy a kabinet elengedné a kezét, "azt reméljük, hogy ő nem esik el" - fogalmazott.
Az eseményen készült videó vágatlan változata letölthető a Sajtószobában.
(MTI)