Danku Csaba, a Miniszterelnökség jogi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntő beszédet mondott a kiskunhalasi Bay Gyűjtemény – Nagybányai művészet, Thorma Galéria – Thorma János festészete és Thorma élete képekben kiállítások megnyitóján.
Kiskunhalas Magyarország egyik legszebb városa, szorgalmas emberek lakta település, s messze földön méltán világhíres a halasi csipkéről, a halasi viseletről. Aki erre jár, tisztességes vidéki élettel találkozik. Virágzik a mezőgazdaság, a borászat, a malomipar és a baromfi-feldolgozás. Mind-mind olyan tevékenység, amely az egyszerű gazdasági hasznon kívül, hozzájárul nemzeti hagyományaink megőrzéséhez, azok folyamatos gyarapításához – mondta a helyettes államtitkár.
Nagybánya, vagy ahogy régebben hívták, Asszonypataka, 1920-ig a Magyar Királyság szerves része, napjainkban Máramaros megye székhelye. A festői szépségű Gutin-hegység és a Nagybányai medence közti területen fekvő város művészeti, kulturális élete, akárcsak Kiskunhalasé, kiemelkedő. Messze földön hirdeti a magyarság tehetségét, művészetét, sokoldalúságát. Két város, melyek a történelmi Magyarország különböző tájegységén helyezkednek el kilométerekben számolva is egymástól jelentős távolságra, ráadásul napjainkra a trianoni országhatár miatt, két különböző ország területére kerültek. Ennek ellenére most mégis itt állhatunk, és együtt gondolhatunk e két településre, köszönhetően egy szorgalmas, ugyanakkor önzetlen, és magyarságát soha nem feledő házaspárnak. Egy olyan házaspárnak, amely a Kárpát-medencei magyarságot ért megpróbáltatásokat átélve, mondhatni annak ellenére sem feledték el mi az a szép, és mi az a jó. Folyamatosan tudták, és tudják napjainkban is, hogy a festészet nem öncélú munka, hanem a művészet egyik legfontosabb ága, nemzeti hagyományaink őrzője. Tudták évtizedekkel ezelőtt is - amikor Erdélyben és a Partiumban a legveszélyesebb magyarnak volt lenni - azt, hogy egy népcsoport megmaradásának egyik legfontosabb pillére a művészeti értékek ápolása, ahol pedig szükséges, azok szó szerinti mentése – fogalmazott Danku Csaba.
A nagybányai festőiskolának köszönhetően indult útjára a modern magyar festészet olyan kiemelkedő nevekkel, mint Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi Grünwald Béla, Réti István, Thorma János. Munkásságuk örökre a magyarság és a Kárpát-medence művészetének részévé vált. Műveik méltó darabjai lettek a magyar festészetet bemutató kiállításoknak, tárlatoknak, legyenek azok Európa, vagy a tengerentúl bármely részén – mondta a helyettes államtitkár hozzátéve, hogy a festőiskola egy olyan korban született, amikor a magyarság nemzeti öntudata a török hódoltság után az osztrák-magyar kiegyezést követően erősödőben volt. A korabeli gazdaság növekvő pályára került, hazánk építészetileg megújult, a polgárok jóléte és jólléte az elmondások és krónikák alapján fokozatosan stabilizálódott. A települések kulturális élete pezsgésnek indult, s a kor magyarjai erős polgárosodás tanúi és részesei lehettek. Ennek ellenére, több kiváló magyar szellemiség meglátta a veszélyeket, a hazánkat fenyegető, egyre inkább fölénk tornyosuló problémákat – folytatta a helyettes államtitkár, példaként említve gróf Tisza Istvánt és Mikszáth Kálmánt.
Danku Csaba hangsúlyozta, hogy ha napjaink történéseit vizsgáljuk, láthatjuk, hogy elődeink hibáiból tanulhatunk és tanulnunk kell. Napjaink Magyarországát, akárcsak a XX. sz. elejit, konszolidáció, gazdasági és nemzeti erősödés jellemzi. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy a migrációval újabb demográfiai és kulturális veszély fenyegeti nemzetünket. Most azonban nem szabad hagynunk, hogy ez a veszély kárt tegyen nekünk, nem szabad hagynunk, hogy Magyarország a migrációs nyomásnak áldozatául essen. A Kormány ezt a veszélyt felismerte, és mindent megtesz annak érdekében, hogy Magyarország a magyar polgároké maradhasson. Mindehhez azonban szükség van arra, hogy összefogjunk, közös erővel építsük Magyarországot.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára beszédében köszönetet mondott dr. Bay Miklósnak és feleségének, dr. Bay Évának az elmúlt évtizedekben végzett kiemelkedő tevékenységükért, valamint Fülöp Róbert polgármester Úrnak és Bányai Gábor képviselő Úrnak áldozatos munkájukért, melyek nélkül a kiskunhalasi Bay Gyűjtemény – Nagybányai művészet, Thorma Galéria – Thorma János festészete és Thorma élete képekben kiállítások nem jöhettek volna létre.
(Miniszterelnökség)
