Ezzel a címmel tartott előadást Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Civilkomp Alapítvány felkérésére, a Magyar Tudományos Akadémián. A nemzeti összboldogság és a közjó nyelvéről folytatandó társadalmi marketing kerekasztal-beszélgetésen többek között közgazdászok, marketing- és kommunikációs szakemberek, pszichológusok, agressziókutatók, PR-tanácsadók és személyiség-fejlesztő tanárok vettek részt.
Napjainkban egyre gyakrabban merül fel a közjó fogalma, mégis ritkán fogalmazzuk meg pontosan, mit is értünk alatta. Ugyanakkor a fogalmi tisztázás elmaradása lehetetlenné teszi, hogy feltárhassuk, mi is az egyén és a közösség feladata a közjó megvalósítása érdekében. Előadásában beszélt a polgár és a társadalom jogokat és kötelességeket egyaránt tartalmazó viszonyáról, rövid kitekintéssel az ókori filozófusokra, Aquinói Szent Tamásra és az ő nyomdokain haladó XIX. századi neotomistákra valamint Magyarország Alaptörvényére, ami deklarálja: a polgár és az állam közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.
Régi közgazdasági tétel, hogy a társadalmi jól-lét egyik eleme a gazdasági teljesítmény és az életminőség növekedése. A Kormány az utóbbi években mindezek érdekében számos erőfeszítést tett, gondoljunk csak az infláció megállítására, a családtámogatási intézkedésekre (pl. CSOK), a devizahitelek súlyos problémájának megoldására, vagy a sokunkban súlyos aggodalmakat keltő migráció kérdésének kezelésére.
Latorcai Csaba előadásában kitért a múlttal való szembenézés szükségére is, melynek keretén belül a kormányzat kiemelt feladatának tekinti az 1944-es német megszállás után üldöztetést szenvedett magyar zsidó és cigány közösséggel folytatandó őszinte és konstruktív párbeszéd továbbfejlesztését. Mindkét szomorú történelmi esemény kapcsán a Kormány külön emlékév keretében emlékezett meg a történtekről és az áldozatokról.
A civil társadalom megújulásának és megerősödésének fontosságát is hangsúlyozta, mert nincs demokrácia és nemzeti összefogás társadalmi párbeszéd, működő érdekképviseleti rendszer, erős civil társadalom nélkül. A társadalmi jól-lét megvalósulási feltételeinek biztosítása elsősorban az állam kötelessége, melyet azonban képtelen az egyének és kisebb közösségek, egyházak, civil szervezetek közreműködése nélkül maradéktalanul teljesíteni. Felelősség és együttműködés – a két legfontosabb pillére a kormányzat ilyen irányú tevékenységének.
(Miniszterelnökség)
