Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg 2015. november 10-én Nagykőrösön, a Délvidéki magyar Golgota című vándorkiállítást.

1944 októberétől a Délvidék magyar polgári lakosságával szemben a bevonuló jugoszláv kommunista partizáncsapatok számtalan atrocitást követtek el. Az áldozatokat 1944-45 telén korra és nemre való tekintet nélkül tömegesen kínozták meg és végezték ki. A magyar történészek és szakértők többsége szerint a vérengzéseknek körülbelül 40 ezer lakos esett áldozatul.

A mártírhalált halt tízezrekre évtizedekig emlékezni is tilos volt, a kommunista Jugoszlávia hivatalosan tagadta a kegyetlenkedéseket. Az áldozatokra való minél szélesebb körben történő megemlékezés érdekében a Keskenyúton Alapítvány hívta életre az eseményeket bemutató Délvidéki magyar Golgota vándorkiállítást, melynek 2015. november 10-étől Nagykőrös ad otthont.

A kiállítást megnyitó Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arra hívta fel az egybegyűltek figyelmét, hogy fontos emlékeznünk azokra, akiknek 1944 késő őszén, a Délvidéken azért kellett meghalniuk, mert magyarnak születtek. A hazugság és a hallgatás pedig évtizedekig azt sem engedte, hogy beszéljünk a szörnyűségekről. A tagadás és a félelem évtizedei után azonban elérkezett az ideje a történtekre való emlékezésnek.

Ma Magyarország erős, a kormány a nemzeti ügyek iránt elkötelezett. Ezért bármilyen fenyegetéssel szemben készek vagyunk megvédeni nemzetünket és annak közösségeit, de emellett a velünk jó szomszédi viszonyra törekvő nemzetek boldogulását is elő kívánjuk segíteni. A helyettes államtitkár rámutatott arra is, hogy miközben szembenézünk múltunkkal, tekintsünk előre a jövő felé is, hiszen elég, ha napjaink modern kori népvándorlására gondolunk, ami folyamatosan új kihívások elé állítja a magyarság és a szomszédos államok vezetőit és polgárait.

Latorcai Csaba beszédének zárszavában kiemelte: azért fontos, hogy a jövő generációk is megismerjék a XX. század e tragikus fejezetét, mert amíg emlékezünk közös történelmünkre, nem  csak nemzetünk látja tisztábban múltját és ezáltal jövőjét, de mártírjaink sem halnak meg egészen.

(Miniszterelnökség)