Az ifjúságra 2010 óta nem problémaként, hanem intellektuális, morális és gazdasági erőforrásként tekintenek – Vidoven Árpád erről a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Külhoni magyar ifjúságkutatás - 2014 elnevezésű projektjének zárókonferenciáján beszélt pénteken, a Parlamentben.
A Miniszterelnökség közigazgatási államtitkára fontosnak nevezte a külhoni fiatalok szülőföldön maradását, hogy ott tudjanak tanulni és a megszerzett tudást kamatoztatni. Vidoven Árpád gazdasági érdeknek is nevezte, hogy prosperáló külhoni magyar közösségek létezzenek a szomszédos államokban. Ez szükséges az asszimiláció és az elvándorlás megakadályozásához is. Hangsúlyozta: fontos, egyúttal a szomszédos államok is ismerjék el azt, hogy gyarapodó magyar közösségek élnek területükön, ez számukra is előny, nem pedig veszély.
Mint mondta: az új európai berendezkedés a határokon átívelő nemzetegyesítés soha vissza nem térő lehetőségeit hozta el. Azt vallják, hogy a magyar nemzet megmaradása a magyarországi és külhoni magyarok közös felelőssége.
Az államtitkár felhívta arra a figyelmet: az autonómiák széleskörű és sokszintű rendszere a megmaradás legnagyobb biztosítéka az anyagi támogatások mellett.
Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében hangsúlyozta: a konferencián felmerült kérdések sora jól mutatja, hogy a külhoni magyar ifjúság bekapcsolódása az ország vérkeringési áramlatába, csak a Kárpát-medencei tömb-és szórvány-, valamint a diaszpóra-magyarsággal közösen valósulhat meg. Ez mind jót tenne a kultúra, a munkaerőpiac, oktatás és számos egyéb aspektus révén, egy eredményes nemzetstratégia kialakulásának lehetőségében.
A helyettes államtitkár kiemelte: fontos, hogy megteremtsük a határon túli magyarsággal való rendszeres kapcsolattartás és együttműködés lehetséges formáit. Mindazon tevékenységek szervezését, amelyek elősegítik az anyanyelvi kultúra ápolását, a magyarságtudat megerősítését, a hagyományos közösségi értékek bemutatását, továbbfejlesztését. Ezáltal létrehozzuk az országhatároktól független kulturális információcserét.
Dr. Latorcai Csaba hozzátette: a magyar állam határai és a magyar nemzet határai nem esnek egybe. Ezért az anyaországnak segítenie kell a nemzet tagjai közötti kötelékek erősítését, nemzetpolitikájának a határokon belül és kívül élő nemzettársainak összetartozását, egymás iránti felelősségvállalását. Az asszimiláció elleni küzdelem valamint a magyar identitás megőrzéséért folytatott küzdelem alappillérének számít az anyanyelvű oktatás, a történelmi egyházak és az érdekképviselet folyamatos. magas szintű aktivitása.
A helyettes államtitkár szerint a jelenlegi Kárpát-medencei magyarság legértékesebb erőforrása, a humánvagyon, a magyar nyelvet beszélő, a magyar kultúrkörhöz tartozó emberek. A magyar állam nem lesz sikeres, ha nem áll mögötte hatékony nemzeti stratégia, egy átgondolt, végrehajtható jövőkép. Mint fogalmazott: a jövő pedig a fiataloké, hiszen azt ők készítik elő.
(Miniszterelnökség)
