Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet A Budavári Palota déli összekötőszárnyának és zárt kertjeinek műemléki felújítása címmel szervezett konferenciát a Várkert Bazárban április 20-án. A résztvevők meghallgathatták a tervező építészek előadásait a kertek felújításáról, a déli összekötőszárny helyreállításáról és a Szent István-terem rekonstrukciójáról.
Rostás Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese, Potzner Ferenc építész, művészettörténész és Potzner Ádám építész előadásai előtt L. Simon László, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkára tartott megnyitó beszédet.
A kormány képviseletében felszólaló L. Simon László arról beszélt, hogy a Budavári Palota organikus fejlődés eredménye, ami viszont a kommunizmus idején megtört. Ahogy idővel minden épület, úgy ez is elhasználódott, és most ideje nekikezdeni a felújításának. „Fontos tudni, hogy nem valamelyik állami vezető mutatott rá az alaprajzra egy ponton, hanem szakemberek javaslata alapján döntött úgy a kormány, hogy elsőként a Szent István-terem kerüljön rekonstrukcióra, és minden további építészeti kérdésben is a szakemberek tanácsára hagyatkozunk” – emelte ki az államtitkár.
Azt is kijelentette, hogy a vár turisztikai desztinációként is fejlesztésre szorul, hiszen a várnegyedbe érkező turisták kevesebb, mint egy tizede lép be a palota területére. „Képzeljük el, ha csak minden tizedik a környékre érkező turista lépne be a Versailles-i kastélyba. Elfogadhatatlan lenne” – hozta példaként Párizst a kultúrpolitikus.
Az első előadásban Potzner Ádám az egykori középkori kertek visszaépítéséről tartott beszámolót. „Célunk az, hogy az eredeti szellemben újuljanak meg a kertek” – ismertette terveit az építész.
A második előadás során Potzner Ferenc az összekötő szárny kapcsán számos tervet és a korábban elkövetett hibákat elemezte. „Ezzel a kis nyaktaggal régészeti, műemléki kontextust teremtünk meg egészen az Ybl tértől kezdve” – emelte ki az összekötő szárny jelentőségét az építész.
Az utolsó előadásban Rostás Péter a Szent István-terem nagy múltjáról és eredetéről beszélt. „Hauszmann elképzelt koncepciójának fontos eleme volt a Szent István-terem, amit összművészeti alkotásként igyekezett kialakítani” – mondta el a főigazgató-helyettes. Szerencsére szinte tökéletes rekonstrukcióra ad lehetőséget a Szent István-terem egy zsidó fakereskedő által saját budai villájában felépített pontos mása. „Érdekes volt rádöbbenni, hogy valakinek annyira meghatározta ez a terem saját magyarságtudatát és nemzeti érzését, hogy szerette volna viszontlátni a házában” – fejtette ki a művészettörténész.
A konferencián többször és egyértelműen hangoztatták, hogy a rekonstrukcióknál erősen törekednek az eredeti állapotok minél pontosabb visszaállítására, van ahol azonban erre nincs lehetőség. A hű visszaállításhoz több helyen nincsen megfelelő forrásdokumentum, aminek hiányában a kormány és a szakemberek valamilyen jó kompromisszumos módon igyekeznek a felújításokat megvalósítani.
(Örökség Kultúrpolitikai Intézet)
