A mintegy 55 milliárd forintos kerettel elindított kastély- és várprogrammal a Kormány célja az, hogy a rekonstrukciók keretében a megújuló ingatlanok funkciót kapva, valódi turisztikai attrakcióvá váljanak. A kabinet vizsgálja annak lehetőségét, hogyan tudja a gyulai vár szükséges helyreállítási munkáit, a kiállítás megújítását, valamint az egykor folyómederrel körül ölelt Szigeterőd hiteles helyreállítását támogatásban részesíteni” - erről Latorcai Csaba a Miniszterelnökség helyettes államtitkára annak a kiállításnak a megnyitóján beszélt, amelyre a gyulai Almásy-kastély Látogatóközpontjában került sor, Az eltemetett vár címmel.
A gyulai várat a 16. század derekán Magyarország három legfontosabb végvára között tartották számon Szigetvár és Eger mellett. A gótikus téglavár körül a török elleni küzdelmek időszakában kiépült, több védelmi vonalból álló erődítési rendszernek jelenleg csak a központi épülete látható, ám a palánkerődítések maradványai a föld alatt ma is megvannak, régészeti ásatással feltárhatók.
A megnyitott tárlat leginkább egy pillanatkép a kutatás folyamatáról és a történeti rekonstrukciót célzó elképzelésekről. A kiállítás célja bemutatni a gyulai vár palánkerődítéseinek történetét, a palánkszerkezetű védművek tudományos kutatásának módszertanát és a 2015–2016-ban lezajlott régészeti feltárások legfrissebb eredményeit.
Gyula Város Önkormányzata megbízásából 2015-2016-ban az eddigi legnagyobb volumenű régészeti tervásatás kezdődött meg a gyulai vár palánkerődítéseinek területén, feltárva a földbástyákat és a belső védelmi vonalakat jelentő cölöpszerkezetek maradványait.
Magyarország Kormánya elkötelezett az épített örökség védelmében és megóvásában. A nemzeti kastély és várprogram keretében mintegy 55 milliárd forint felhasználásával 39 épület rekonstrukciója valósulhat meg, 19 vár és 20 kastély fejlesztésére kerül sor. A program keretében újult meg többek között az edelényi, az ozorai várkastély, a dobai Erdődy-kastély kertje, vagy a siroki vár is.
(Miniszterelnökség)
