Kollár Tibor pszichiáter kapta idén a Granasztói György-díjat, amellyel a Kárpát-medence magyar műemlékeinek megóvásáért tevékenykedők munkáját ismerik el.
Az elismerést Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára adta át az Országos Széchényi Könyvtárban kedden este, a határon túli magyar műemlékvédelem tavalyi eredményeit összegző Rómer Flóris Terv - Megújuló épített örökség a Kárpát-medencében című konferencia végén. Hangsúlyozta, hogy Granasztói György történész, egyetemi tanár a rendszerváltoztatás nagy nemzedékének képviselője volt, egyszerre alkotott maradandót a tudomány, a diplomácia és a közélet színterein. "Azok közé tartozott, akik a létező szocializmus mesterségesen egyszínűvé kényszerített szellemi életben olyan légbuborékokat tudott fenntartani, amelyekben egyszerre volt jelen a tudományos igényesség és minőség, másrészről pedig a határokat feszegető szabad szellem" - fogalmazott Orbán Balázs.
Kiemelte: Granasztói György tudományos munkájával a múltat kutatta, a magyar városokról szóló szintézise első alkalommal adott átfogó képet a városok kialakulásáról és fejlődésük első századairól. "Számára a történelem nem egyszerűen múlt idő volt, hanem olyan örökség, amelynek megismerése közösségformáló erő" - hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, hogy a róla elnevezett díjat a közösséget megerősítő múlt jelképeként adják át a Kárpát-medencei műemlékek védelméért.
Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója laudációjában kiemelte, hogy Kollár Tibor évtizedek óta eredményesen dolgozik a határon túli magyar épített örökség megmentéséért. A pszichiáter elsősorban a Kárpát-medence falképeinek kutatását, restaurálását segíti és igyekszik minél többet terepen lenni, hogy meglátogathassa az eldugott települések templomait, tanulmányozhassa az azokban rejlő értékeket. Kollár Tibor vezető tanácsadója volt a magyar-román és a magyar-román-ukrán határon átnyúló európai uniós programoknak, valamint ő vezette az észak-mezőségi szórványtemplomok kutatási projektjét is. Ennek során került látókörébe a kiszsolnai szász evangélikus romtemplom és az abban lévő Giotto-freskómásolat, amelynek felfedezése és megmentése "művészettörténeti világszenzáció lett". Kollár Tibor munkásságához kötődik továbbá a horvátországi Kaporna egykori Szent György templomának szentélyében lévő freskók felfedezése is.
A pszichiáter szerkesztésében eddig kilenc kötet jelent meg, amelyek tudományos alapossággal mutatják be a határokon túli középkori műemlékeket. "Ezek a hiánypótló kötetek méltán vívták ki a szakma elismerését, az Építészet a középkori Dél-Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia díját is elnyerte" - emelte ki Diószegi László. A keddi konferencián műemlékvédelmi szakemberek, restaurátorok, kivitelezők a 2015-ben útjára indított Rómer Flóris Terv elméleti és gyakorlati működését összegezték. A tanácskozás egyik fő tanulsága a fenntarthatóság kialakításának kérdése volt, hiszen nem elég egy-egy templomot, épületet megújítani, meg kell találni későbbi hasznosulásának módját is. Az idei évtől 500 millió forintos keretből gazdálkodó program keretében eddig csaknem százötven határon túli magyar műemlék újult meg részben vagy egészben.
(MTI)
