"Magyarország újkori történetének talán legnagyobb korrupciós ügyéről", valamint a kohéziós források megvonására vonatkozó fenyegetésekről is szó lesz azon a vitán, amelyet a 2014-2020 közötti uniós források kifizetéséről tart a Ház hétfőn - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára Bánki Erikkel, a gazdasági bizottság elnökével közös sajtótájékoztatóján.
Csepreghy Nándor emlékeztetett: a negyedik alkalommal vitatja meg a Ház, hogy miként hasznosul a hazai fejlesztéseket szolgáló 12 ezer milliárd forint. Rámutatott: a keretösszeg kétharmadát tudják a magyar vállalkozások és önkormányzatok pályázatokon elérni, a többi normatív támogatás, például a gazdákhoz kerül.
Emlékeztetett: a kormány célja a gyors forráskihelyezés volt a versenyképesség javítása érdekében. Sikerült idén tavaszig a teljes pályázati keretet meghirdetni - hangsúlyozta -, a 80 százalékát pedig már el is bírálták. Az idei kifizetés mintegy 2500 milliárd forintra tehető.
Szólt a Brüsszel és Budapest között tárgyalási alapot adó témákról is. Ezek között "Magyarország újkori történetének talán legnagyobb korrupciós ügyeként" említette a 4-es metró építését. Emlékeztetett: a beruházás 2002-ben 166 milliárd forintos igénnyel indult, azonban később kiderült, hogy 2010-ig a teljes bekerülési keretösszeget ellopták, ténylegesen pedig a metró 452 milliárd forintba került. Kifogásolta, hogy a szocialisták nem vesznek részt a vitában, hogy válaszolhassanak arra: hol a metrópénz.
Kitért azokra a "fenyegetésekre" is, amelyek a kohéziós alapok átcsoportosítását helyezik kilátásba az illegális bevándorlás támogatására. Ezzel határozottan szembe kell szegülni - szögezte le.
Bánki Erik üdvözölte, hogy a Miniszterelnökség félévente beszámol az uniós források elosztásának, pályáztatásának, bírálatának és kifizetésének kérdéséről. Mint fogalmazott, nem csodálja, hogy a szocialisták nem vesznek részt a vitán, hiszen szerinte nincs mit mondaniuk a kérdésben. A Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette MSZP-SZDSZ-kormányok túlbürokratizált pályázati rendszert tartottak fent - mondta -, annak érdekében, hogy az önkormányzatok vagy a gazdasági szereplők önmaguk ne is tudjanak pályázni.
A visszásságok között idézte fel, hogy a pénzelosztást kidolgozó szakértők később tanácsadóként vettek részt a folyamatban. Jelentősen elhúzódtak a bírálatok is - folytatta -, volt, hogy a teljes folyamat 3-4 évig tartott. Számtalan önkormányzatot adósítottak el, rákényszerítve őket az önerő vállalására akkor is, amikor erre nem volt forrásuk - sorolta a korábbi problémákat, amelyeket megoldott a kabinet.
Bízunk abban, hogy a szerződéskötések a jövő év közepéig lezáródhatnak - jelentette ki.
Szintén szólt arról, hogy a források zsarolási potenciállá váltak Brüsszel számára: a kormányokat az uniós pénzek megvonásával próbálják arra kényszeríteni, hogy a saját polgáraik által sem támogatott kötelező kvótarendszert elfogadják. Magyar EP-képviselők is asszisztálnak a Soros-terv végrehajtásához - jegyezte meg.
Rámutatott ugyanakkor arra: az európai csalás elleni hivatal vezető szerint a Magyarországon az uniós források körül tapasztalható problémák nem térnek el az uniós átlagtól.
Arra a kérdésre, hogy egyes magyar közéti személyiségek Nobel-békedíjra ajánlják Soros Györgyöt, Csepreghy Nándor azt felelte: idén már volt április 1., 2018 pedig még messze van. Bánki Erik is komolytalannak minősítette a felvetést, mondván: a résztvevők alárendeltjei Soros György alapítványainak.
(MTI; kormany.hu)
