Az épített örökség megőrzése elképzelhetetlen a civil szféra nélkül, hiszen sok esetben egy közösség, magánemberek vagy cégek szeretete, a műemlékek iránti elkötelezettsége mentett meg számos épületet a végső pusztulástól - hangsúlyozta L. Simon László a kulturális örökség napjai programsorozat megnyitóján.
Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a helyi fejlesztések akkor vállnak fenntarthatóvá és sikeresé, ha a közösség magáénak vallja őket, ezért kiemelt célként kell tekinteni a közös értékek tudatosítását. "Az emberek a múlt és a jelen megismerésén keresztül tervezhető jövőképet kapnak, és felfedezik közös értékeiket, ezáltal pedig felelősebben tekintenek rájuk".
Hoppál Péter hangsúlyozta, hogy a közösségek egyrészt a kultúra bölcsői: értékeket, hagyományokat, tudást örökítenek át. Másrészt az együttműködés iskolái és elsődleges gyakorlóterepei: "Megtartanak és megóvnak, ezáltal pedig a társadalmi együttműködés kereteit teremtik meg."
L. Simon László kiemelte, hogy a kulturális örökség napjain 135 magyarországi és 7 határon túli település 329 helyszíne lesz látogatható a hétvégén. Felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben elsősorban az Ybl-bicentenárium, az első világháború kitörésének 100. évfordulója és a holokauszt-emlékév köré szerveződnek a programok; több mint 20 helyszín, 20 rendezvény, 20 séta kapcsolódik Ybl Miklós munkásságához és a historizmus korához, 10 rendezvény és nyolc séta emlékezik meg az I. világháborúról, a holokauszt-emlékhelyek közül pedig a temetőkkel együtt 20 nyit ki a hétvégén.
Ausztriában öt helyszín; a máriafalvai templom, a Martin laktanya és további kisemlékek lesznek nyitva, Szlovákiában, Romániában és Szerbiában pedig egy-egy helyszín nyitja meg kapuit. L. Simon László hangsúlyozta: a kormány fontosnak tartja, hogy komoly és tartós kapcsolatot alakítson ki azokkal az ingatlantulajdonosokkal, civil szervezetekkel és magánszemélyekkel, akik a tulajdonukban lévő műemlékeket megfelelően gondozzák, és olykor a látogatók előtt is megnyitják őket.
Elmondta, hogy a magyar állam tulajdonában lévő, rossz állapotú kastélyok és paloták közül a kormánynak szándékában áll kiválogatni azokat a létesítményeket, amelyeket fel tud ajánlani magántulajdonosoknak azzal a céllal, hogy saját költségükön vállalják az épületek felújítását, és alkalmanként bemutassák őket a nagyközönségnek.
Hangsúlyozta, hogy erre a gyakorlatra Európában számos pozitív példa van, és a kulturális örökség napjain hazai megvalósításokkal is lehet majd találkozni. A megnyitón átadták a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe újonnan felkerülő örökségek képviselőinek az elismeréseket.
A jegyékbe az egri fertálymesterség élő hagyománya, a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya, a magyarszombatfai fazekasság és a selmeci diákhagyományok kerültek fel, a balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzését pedig a Szellemi Kulturális Örökség Legjobb Megőrzési Gyakorlatok Jegyzékébe vették fel.
(MTI)
