Egyedülálló bronzkori leletek megtalálóinak adott át miniszteri elismerést Puskás Imre, a Miniszterelnökség kulturális örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára a régészet napja alkalmából a Budapesti Történeti Múzeumban.
Szakál Jánost, Szakál Tamást és Virág Istvánt, egy Kr.e. 1300-1200 közé keltezhető bronzkincs megtalálóit, valamint Dombi Zoltánt, egy szintén bronzkori kard töredékének felfedezőjét ismerték el oklevéllel és pénzjutalommal.
Puskás Imre kiemelte: az állam elismeri azokat, akik jogkövető magatartásukkal hozzájárulnak az ország régészeti örökségének megmentéséhez, ahelyett, hogy az általuk megtalált leleteket önmaguk próbálnák értékesíteni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy egy leletnek akkor marad meg az igazi értéke, ha azt a régészek az eredeti helyén vizsgálhatják meg. Mint mondta: az a hozzá nem értő, aki csak fosztogatja a lelőhelyeket és elmozdítja a tárgyakat a felfedezésük pontjáról, a történeti értékétől, tudományos jelentőségétől is megfosztja a leletet.
Zala megyében 2014-ben váratlanul, korábban ismeretlen lelőhelyen Szakál János, Szakál Tamás és Virág István talált rá a tíz sarlót, két lándzsahegyet, nyolc kar- és hat nyakperecet, négy fibulát, egy tokosbaltát, és két, feltehetően melldíszként szolgáló korongot tartalmazó bronzkincsre. A fibulák egyike egyedi, eddig máshonnan nem ismert átmeneti formát mutat. A bronzkori kincsek nemcsak anyaguk és súlyuk, és a tárgyak művészi kidolgozása alapján képviselnek kiemelkedő értéket, hanem a korszak egyedülálló történeti forrásai is. Felmérhető belőlük a korabeli társadalom gazdagsága, más földrajzi területekkel folytatott kereskedelme, az elrejtésükből fakadóan pedig hadi eseményekre és vallási szertartásokra is lehet következtetni. A megtalálóknak köszönhetően a kincsek a zalaegerszegi Göcseji Múzeum gyűjteményébe kerülhettek.
Békés megyében ugyancsak tavaly egy bronzkori kard töredékét találta meg Dombi Zoltán, akinek bejelentése alapján a régészek mentő feltárásokat végeztek a lelőhelyen. A munka során előkerült a kard többi töredéke, valamint egy újabb, szintén több darabba tört kard is. Azzal, hogy a megtaláló a lelőhelyet nem bolygatta, a régészek meg tudták állapítani a kard pontos helyét, és azt is, hogy már eltörve került a földbe. A kardokat a rajtuk megfigyelhető sérülésnyomok alapján rituálisan törték darabokra és tették használhatatlanná. A megtaláló bejelentésének segítségével a kardok megmentésén túl az a tudományos információ is dokumentálhatóvá vált, amely a feltárás nélkül örökre elveszett volna.
A lelet a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba került - hangzott el.
Az elmúlt több mint egy évtizedben csaknem húsz személy részesült lelőhely vagy lelet megtalálásáért, illetve megmentéséért elismerésben, a magyar állam az idén pénzjutalomban is részesíti az eddig ismeretlen leletek bejelentőit.
(MTI)
