Rivalizálás helyett együttműködést kell kialakítani a tókörnyéki települések között és egységben kell kezelni a Velencei-tavat ahhoz, hogy igazán vonzóvá váljon a turisták körében – hangsúlyozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerdán, Velencén egy Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) konferencián.
L. Simon László kiemelte: önállóan egyik településnek sincs elegendő turisztikai attrakciója, hogy egy család akár egy hetet is eltöltsön a tóparton. Úgy vélte: a vendégéjszakák számának növelését a tókörnyéki települések csak együtt képesek elérni, ezért összefogásukat szorgalmazta.
Javasolta, hogy a jelenleg Velencén és Gárdonyban önállóan működő két TDM-egyesületet egyesítsék, mert egységes irányítás mellett sokkal hatékonyabb munkát végezhetnek. Az érintett településvezetőknek megfontolásra javasolta, hogy idegenforgalmi adóbevételeik saját részét adják át teljes egészében az egységes TDM szervezetnek, mert „akkor a forrást garantáltan a turizmusra fogják fordítani”.
Az államtitkár egyeztetést javasolt Gárdony és Velence vezetőinek az idegenforgalmi adó egységesítéséről is.
L. Simon László megjegyezte, hogy a szálláshelyek esetében a minőség került előtérbe, vagyis elsősorban a négy és annál többcsillagos szállodákat keresik a vendégek. Úgy vélte, a Velencei-tó partján is szükség lenne további minőségi szálláshelyekre.
Elmondta, hogy más, turisztikai vonzerőt növelő fejlesztéseket is terveznek: a teljes parti védművet, kikötőket szeretnék felújítani mintegy 15 milliárd forintból. Ennek tervezésére mintegy 800 millió forintot fordítanak és várhatóan 2015. június 30-áig elkészülnek vele.
Emlékeztetett arra, hogy a 800 millió forintból megvalósított és idén átadott 12 kilométeres kerékpárút mellett további bicikliutak építését tervezik. A kormánytól mintegy 50 millió forintot kaptak a terveztetésre, az előzetesen felmért fejlesztési igény pedig ötmilliárd forintnyi, amiből a tókörnyék mellett a Váli-völgy felé is kerékpárutakat létesítenének.
Tessely Zoltán (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő jelezte, hogy a kerékpárosok száma ugrásszerűen megnőtt idén, de ahhoz, hogy ne "egynapos vendégek" legyenek, a turizmusban dolgozóknak sokat kell tenniük.
Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium turizmusért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy az idegenforgalmi adót szedő települések a teljes bevételük 15 százalékát költik marketingre, ennek háromnegyedét azonban rendezvényszervezésre fordítják, miközben promócióra alig marad forrásuk. Ez a gyakorlat hosszú távon fenntarthatatlan, mert "több reklámköltés, több vendégéjszakát hozhat" - fűzte hozzá.
Az államtitkárság javaslata az idegenforgalmi adóbevételből származó, minden egyes forint mellé adott másfél forint kiegészítő költségvetési hozzájárulás turisztikai célú felhasználását szorgalmazza. Ezzel többek között a promóciókat és a turizmust szolgáló fejlesztéseket segítenék elő - mondta.
Ruszinkó Ádám hangsúlyozta, hogy a turizmus továbbra is jelentős növekedéseket mutat: az idei év első kilenc hónapjában a vendégszám 6,8, a vendégéjszakák száma 4,9, míg a bruttó szállásdíj bevétel 10,9 százalékkal nőtt. A belföldi turizmus növekedése nagy részben a Széchenyi Pihenőkártyának köszönhető: január és október között 63,1 milliárd forintot költöttek több mint egymillió kártyával.
Hazánkba a legtöbb külföldi vendég Németországból érkezik, majd Ausztria és Oroszország következik. Az előző évhez képest a legnagyobb turistaszám növekedést Csehország, az Egyesült Államok és Lengyelország produkálta.
A helyettes államtitkár szerint a kerékpáros turizmus nagy lehetőségeket rejt magában, mivel sokszor veszik igénybe a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat. Hozzátette: a biciklis szezon is jóval hosszabb, mint a fürdőszezon, hiszen márciustól akár november végéig is eltarthat. Megjegyezte, hogy a GINOP-ban (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) kerékpárutak hálózatos fejlesztésére, míg a TOP-ban (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) ezekhez kapcsolódó ráhordó szakaszok megépítésére lesz lehetőség.
(MTI)
