Idén egymilliárd forint, a tavalyi kifizetések duplája juthat a magyar könnyűzene támogatását célzó Cseh Tamás Programra, mert az üres adathordozói jogdíjak után a közös jogkezelőtől az első év 1,2 milliárd forintja után több mint 2 milliárd folyik be a Nemzeti Kulturális Alapba. Ez az egri Music Hungary zeneipari konferencián hangzott el pénteken.
„A támogatási rendszer rugalmasan reagál a változásokra, a nagyobb befolyó összegek után meg kell emelni a Cseh Tamás Program támogatását” - mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára, az egy éve működő program egyik elindítója.
Doncsev András, az NKA alelnöke sikeresnek nevezte a Cseh Tamás program első időszakát, a 7+1 alprogram beindítását. Kitért arra, hogy az NKA Bizottsága dönt arról, hogy a közös jogkezelőtől befolyó mintegy 2 milliárd forint mekkora részét fordítsák a program második szakaszára. A tavalyi elosztási arányok alapján 500-ról 800 millióra emelkedhet a keretösszeg, ám hozzátette: javasolni fogják ennek felemelését 1 milliárd forintra.
Szinger András, az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a Cseh Tamás Program forrása az üres adathordozók után szedett jogdíjakból származó bevétel 25 százaléka. A 2013-as eladások után tavaly nyáron 1,2 milliárd forint folyt be erre a célra, a korábban működött elosztási rendszerben ennek 70-75 százalékát fordították kifejezetten könnyűzenei célokra, 2014-ben végül 500 millió forint jutott a Cseh Tamás Programra.
„A 2014 után befolyó több mint 2 milliárdból a korábbi kalkuláció alapján idén akár 1,4-1,5 milliárd is elosztható lehetne” - szögezte le az Artisjus vezetője.
Az NKA alelnöke szólt arról, hogy a most közzétett zeneipari jelentés alapján a jövőben célzottabban tudják a támogatásokat elosztani a Cseh Tamás Programban, hiszen az adatok megmutatják, milyen területekre kell összpontosítani.
„Olyan pályázatokat szeretnénk kiírni, amelyek tovább erősítik a vidéki klubok támogatását, mert a közönség akkor kerülhet közelebb a zenéhez, akkor látogathat nagyobb számban koncerteket, ha a minőségi zene el tud jutni hozzá” - hangsúlyozta Doncsev András.
Az NKA-ban nemrég létrejött Cseh Tamás Program Ideiglenes Kollégium vezetője, Bajnai Zsolt beszámolt arról, hogy az új pályázatok közül először - várhatóan már júliusban - ismét kiírják a pályakezdő zenekarok első hang- és képfelvételének elkészítésére vonatkozót, ezúttal azonban az első körben érintett 42 zenekarnál kevesebben fognak támogatást kapni. „Alprogramot indítunk az elektronikus zenét játszó előadók, valamint a zeneszerzők támogatására, a határon túli magyar területeken működő klubok támogatására, a könnyűzene népszerűsítésére az iskolák ének-zenei óráin, valamint a hangszeres tanulás feltételeinek erősítésére is”.
Czutor Zoltán zenész a panelben megemlítette, hogy az internet- és streaming szolgáltatók éves szinten összesen mindössze 200 millió forint jogdíjat fizetnek a 8-10 ezer zenei alkotónak, ami elképesztően kevés. Ezzel összefüggésben Szinger András hangsúlyozta: fontos lenne a magyar kormány álláspontját közvetíteni a most napirenden lévő európai szerzői jogi vitában.
A Music Hungary péntek délelőtti egyik panelbeszélgetésén L. Simon László, a Miniszterelnökség politikai államtitkára elgondolkodtatónak nevezte a szakma által az egri konferencián is többször megfogalmazott igényt a magyar könnyűzene további állami támogatására.
„A kormány már korábban felismerte, hogy a könnyűzenét támogatni kell, ezt mutatja a Cseh Tamás Program sikeres beindulása is, kérdés, elegendő-e a mostani támogatás. Várom a konkrét javaslatokat a zenei szakmától, néhány területen, például az adók tekintetében most azonban nem tudunk előrelépni” - fogalmazott L. Simon László. A vele beszélgető Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezetője úgy vélte, alapvetően nem pénzt, hanem a feltételrendszer javítását szeretnék a zeneipar működésében.
Az államtitkár azt mondta, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben a kormány nem tudja csökkenteni a kulturális rendezvények európai szinten nagyon magas áfáját, de előbb-utóbb ez be fog következni. Viszont - tette hozzá - a nyári programok, fesztiválok támogatására a napokban 487 millió forintot különtettek el.
Kitért arra, hogy a kormány segíteni tud a jogalkotásban. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a Miniszterelnökség megfellebbezi a bíróságon, hogy a háttérintézményeként működő Millenáris Kft. első fokon pert vesztett három magánszemély ellen birtokháborítás címén, holott - tette hozzá - a környezetvédelemről szóló, 1995. évi törvény szerinti zajszintnek megfelelő hangerősségű koncerteket rendeznek a Millenárison. "Támogatom a szerintem egyértelmű, de ezek szerint többféleképpen értelmezhető jogszabály módosítását, mert az ügy olyan precedenst teremthet Magyarországon, amely ellehetetleníti az élő koncertezést".
L. Simon László példamutatónak nevezte a közmédiában nemrég indult Petőfi TV-t, és azt is megemlítette, hogy az állam 47 millió forinttal támogatja a Nagy-Szín-Pad tehetségmutatót.
(MTI)
